16:44-17:04 UT 35 mm 56° okulár -> 34x nagyítás, 98' LM Kóma átmérője: 6' Sűrűsödési fok (DC): ~5 Csóva mérete: 600' PA: 70° Horizont feletti magasság: 20° Szabad szemmel a csóva megvan 10 fok, ebből 5 nagyon könnyen látszik. 10x50B: teljes LM (6,8°). 15T, 34x: kb. 1 LM-ig lehetett követni. Magot középre helyezve egyetlen csillag látszik (7,4 magnitúdós HD 76031), annál azért fényesebb a mag. Kicsivel arrébb a csóva mellett látszik még két 6,5 magnitúdós csillag. A kóma 80x nagyításon még tovább fényesedik befelé, középen az álmag már teljesen csillagszerű. A csóva a kóma közvetlen közelében nagyon fényes, az üstökös eddig harang alakúnak látszik. Innen távolodva hirtelen csökken fényessége, az LM szélén már nehéz észrevenni, de onnan már lassabban halványodik. A ellencsóvában nagyon bizonytalan vagyok, inkább nem látszik, mint igen. Ha azt látom, akkor vékonyabb és rövidebb, mint a fotókon. Megjegyzés: Okt. 15-én láttam először 16:50 UT-kor, csak szabad szemmel akkor, de a látvány lenyűgöző volt. A távcsöves észlelés helyéről mindössze 20 percig volt megfigyelhető az üstökös, és úgy is csak elég kényelmetlenül. A rajz digitális, kinti vázlat alapján készült. Annyira nem tetszik az eredmény, de most ennyire tudtam csak elmélyedni benne. Úgy tűnik, reflexből véletlenül a mélyéghez került a rajz.
Tovább az észleléshez »23:18-23:25 UT Premium Flat Field 10,5 mm 60° okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 34x: nem vettem észre. 80x: szerencsére nem végtelenül halvány, lehet vele élvezhetően foglalkozni 114x: elnyúlt, középen fényesedés. Ameddig tudtam észlelni, nem láttam benne részletet. Megjegyzés: Felhők vetettek véget a megfigyelésnek.
Tovább az észleléshez »23:12-23:29 UT Premium Flat Field 5,5 mm 60° okulár + 2x Barlow -> 436x nagyítás, 8' LM 80x: már sejthető a helyén. UHC-val sokkal jobb. Azt hittem, nehezebb lesz vagy egyáltalán nem is fog látszani. Még 35,6SC-ben is halvány marad. 436x: PL-ek között szokatlanul alacsony felületi fényesség, csak EL-lel tanulmányozható kényelmesen. Kör alakú, belül egy kicsit halványabb egy elnyúlt részben. Megjegyzés: Az LM azért ennél gazdagabb, de épp zenitben járt, nagyon nehézkesen tudtam csak követni Dobsonnal, hamar el is veszítettem, így a többi csillagot nem tudtam ábrázolni. Majd kényelmesebb pozíciójában újra felkeresem. Valahogy megkedveltem ezt a PL-t egyébként.
Tovább az észleléshez »22:45-23:00 UT Premium Flat Field 5,5 mm 60° okulár + 2x Barlow -> 436x nagyítás, 8' LM 80x: alig különbözik egy csillagtól. 436x: elnyúlt, legbelül halványabb, két fényesebb sáv hossztengelyével párhuzamosan, egy folt délre. Könnyen látható, de van sok fényesebb PL is. Központi csillag nem látszik. UHC szinte egyáltalán nem segít.
Tovább az észleléshez »21:14-21:38 UT Premium Flat Field 5,5 mm 60° okulár + 2x Barlow -> 436x nagyítás, 8' LM Rendkívül fényes, apró, elliptikus (1:1,5 arányban, PA: kb. 110 fok). Kékesszürke köd, feltűnő központi csillag. UHC jó hozzá, de anélkül is kényelmesen megfigyelhető. Két egymás felé néző trapéz látszik hossztengelye mentén, oldalaik fényesebbek, mint belül. A nyugati déli oldalán egy fényesebb folt. Elég vékony haló.
Tovább az észleléshez »01:37-01:52 UT Premium Flat Field 10,5 mm 60° okulár -> 114x nagyítás, 32' LM UHC nem mutatja jobban a ködöt, a csillagokkal rontja az összképet. Látszik a rákolló és egy-két folt a felszínen. Érdekes körvonal. Kb. annyi részletet mutat, mint amennyit a fényessége alapján várnánk.
Tovább az észleléshez »00:53-01:03 UT Premium Flat Field 10,5 mm 60° okulár -> 114x nagyítás, 32' LM Halványnak mondanám, de még folyamatosan látszik, nem nehéz megtalálni. 114x: Kerek, középen fényesebb. Néhány nehezen észrevehető fényesebb ív a korongjának külső részén.
Tovább az észleléshez »22:40-22:55 UT Premium Flat Field 5,5 mm 60° okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 218x: nem tűnt fel benne szín, pedig fényes PL. Alapvetően a súlyzó formája látszik, két fényes részt köt össze a halványabb középső régió, ami a fotóknál keskenyebbnek látszódott. El-lel nagyon halványan előjön valami a külső ívekből is. Ez 71T-ben gyerekjáték, ott ezek a részletek is tovább bonthatók, elágazások, szakadások fedezhetők fel bennük.
Tovább az észleléshez »20:39-21:01 UT Premium Flat Field 5,5 mm 60° okulár -> 218x nagyítás, 17' LM EL-lel még sok csillag. A homokóra forma középen már UHC nélkül is látszik. Elméletileg ez a G-[sok szám] jelű objektum (Homokóra-köd). Szűrővel nézve a két részt egy keskeny sötét sáv választja el, erről ezidáig egy észlelést láttam, az 70T-vel készült. A fekete C betű csak kisebb nagyítással látszik igazán (régen csak pásztázó nagyításokat használva ezt néztem homokórának), itt csak tippelni lehet (a homokóra egyik szegélye mentén van egyébként). A Lagúna-köd nagy porsávja, inhomogén, és már inkább hídnak látszik, mint öbölnek. El-lel megvan a hűha faktor, másnak is tetszett a látvány. Elsőre nehezen helyezhetők el EL-lel a részletek, de idővel egyre tisztább a kép. Az észlelés során egy meteor suhant el a látómezőben. Megjegyzés: Egy kisebb nagyítású rajzot már elkezdtem az M 8-ról, de még nem jöttek össze a befejezéséhez szükséges körülmények.
Tovább az észleléshez »23:24-23:34 UT TOE 4 mm 52° okulár -> 585x nagyítás, 5' LM Nagyon szép, zöldes planetáris. Szokatlanul elnyúlt. Központi csillag nagyon könnyen látszik. Sok részlet a fényes pereme mentén. Nyugaton fényesebb, mint keleten. Északon és délen fényes, szabálytalan belsejű csomók. Középen belül majdnem teljesen sötét. Több csillag a felszínen.
Tovább az észleléshez »23:00-0:00 UT 35 mm 56° Apex okulár -> 34x nagyítás, 98' LM A rajzon az NGC 869 (h Per) van alul és a 884 (Khi Per) fent. A 884-ben a fényes csillagok egy része vörös óriás. Van köztük sárgás és vöröses narancs is. A 869-ben nem találtam szemet szúró vörös csillagot. A 869 közepe felé arányaiban kevésbé koncentrált, mint a 884, a csillagok egyenletesebben töltik ki, viszont mégis ez a gazdagabb. A 884-nél jobban elválik a belső és külső régió. A két halmaz derengése legfeljebb leheletfinom, úgy tűnik, már minden bontva van. A csillagmező is gazdag, minél tovább szemléli az ember, annál inkább felemészti a halmazokat a háttér. Szabad szemmel is szép látványnak mondható a páros. Már binokulárral is lélegzetállító lenne, ha most látnám először. 10x50B-vel a közelében kitűnően látszik a Stock 2, ASCC 8, Tr 2, NGC 957 és Mel 15, utóbbi körül szembetűnő ködösség. Megjegyzés: Minden alkalommal belefeledkezem a látványba, pedig kíváncsi lennék, hogy nagyobb nagyításon szétesnek vagy több csillaguk jelenik-e meg. Legutóbb 5 éve rajzoltam.
Tovább az észleléshez »22:08-23:26 UT LM=408' 10x: Az LM a Scutum-csillagfelhő közepét mutatja. Az M 11 az LM közepének fényes trapézától közvetlenül délnyugatra látszik. Van benne grízesség. Összesen tucatnyi Barnard-sötét ködöt tudtam beazonosítani. Nem volt annyira jó az ég, hogy egyből mindegyik tisztán látszódjon. Általában csak azt lehetett érzékelni, amelyikre éppen koncentráltam, kivéve talán a B 103-mat és B 111-et, ezek térkép segítsége nélkül is könnyen behatárolhatók. A beazonosított ködök területén kívül is vannak inhomogenitások. A látómezőn kívül, az M 11-től délre látszik az NGC 6712 gömbhalmaz és az M 26 is. A központi tarpéz északi csillaga, az R Scuti most a fényesebb időszakában lehetett. Megjegyzés: Máskor kontrasztosabban látszódnak a ködök. Az M 11 nagyon nehezen látszott csak szabad szemmel. Egyébként nagyon jó volt az ég nagy része, sok számomra új objektumot találtam meg.
Tovább az észleléshez »00:51-01:06 UT 35 mm 56° Kellner okulár -> 34x nagyítás, 98' LM 34x: még minden látszik, aminek kell. Az M 31 majdnem elér az M 32-ig. A porsáv egyértelmű. Az M 110 halványan dereng. Az M 32 hihetetlenül kompakt. Az M 31 magja sárgás, mélyebb árnyalatú, mint amit a légkörtől megszokhattunk. Kellemes meglepetés/látvány, hogy inkább sötét, mint fakó. A mag két oldalán érezhető görbülések, alacsony kontrasztú ívek. Az NGC 206 foltja könnyen észrevehető a hely ismeretében. Megjegyzés: Addig rajzoltam, amíg az M 110 el nem tűnt teljesen. Már alapból sem volt teljesen sötét, valószínűleg még egyszer nekiállok másik okulárral és talán több látómezőnyi területet is felvonultatva.
Tovább az észleléshez »23:56-00:26 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: nagyon gazdag LM. A ködösség a halmaz mögött látszik a legjobban, de messzire elnyúlik. Nincsenek annyira markáns részletek, mint az M 17-ben, de a halmaz kompenzál a látványon. Északról egy idő után kifejezetten feltűnő a sötét beharapás. A köd felülete inhomogén. Most láttam szabad szemmel is. Távcsöves mérete ellenére így csak egy kis ködös pötty.
Tovább az észleléshez »23:04-23:21 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 218x: a szomszédos Messier-GH-khoz képest megelehetősen piciny és halvány. Több kiugró csillag rajta egyenetlenül, ezek hasonlóan fényesek. A többi a grízesség része. Elliptikus, egy-két felbontatlan csillaglánc nagy ívben a mag körül. 436x: egy fokkal jobban bomlik, de a derengés nagy része már csak szétkenődik.
Tovább az észleléshez »22:14-22:38 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 34x: gazdag LM. Ködös háttér, LM ÉK peremétől kb. az M 29-ig tart, kicsit tovább északra. A látványos IC 1318 található errefelé. 114x: szép, de nem túl sok csillag, viszont nagy részük fényes és egyenletesen, szabályosan helyezkednek el. A négy legfényesebb egy téglalapot formál. Megjegyzés: Az észlelés a felhők miatt két részletben zajlott: 22:14-22:29, 23:25-23:38 UT. A felhőzet választotta ezt az objektumot.
Tovább az észleléshez »20:52-21:39 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 80x: már nagyon szét akar bomlani, a középső fénycsík jól látszik. 218x: kevés derengés, de azért jól érzékelhető. A jól bontottság ellenére is gazdagnak tud látszani, viszonylag fényes csillagokat tartalmaz. Hatalmas méretű GH. Nyugati fele diffúzabb, mint a keleti. Darabos haló. Kis szemszoktatással kivehető a \"tengelye\" körüli hélix. Egész LM tele csillagokkal, sok csak kis időre és csak EL-sal látszik. 436x: Ezt nem tudtam kommentálni. Az egész LM a GH, mindenhol bontott csillagokkal. Ez volt az első, hogy szabad szemmel láttam, már az észlelés után. Megjegyzés: Nagyon sok felhő, néhány csepp eső.
Tovább az észleléshez »20:28-21:05 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 218x: fényesebb és gazdagabb, mint az M 12. Közepe felé párhuzamos csillagláncok, közöttük nagyobb hézagok. Nagy a diffúz derengés. Nincs annyira sok bontott csillag, a végén már-már keresni kell őket. 436x: a magja is kellemes látvány a követést leszámítva. Grízes, de könnyen kivehető, egyértelmű a lényeg (amikor nyugodt a légkör).
Tovább az észleléshez »21:23-21:43 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: már látszik a gyűrű. Kékes. 436x: néha teljesen fotószerű, élesen kimerevedik. Határozottan kékeszöld, kék felé. A lyuk nagyon éles és szabályos. Az ívek részletei szűrő nélkül jobban látszódnak, UHC-vel csökkenek (itt) a fényességbeli különbségek. A lyukban sávok. Lovasberényből 10x50B-vel is megfigyelhető, mint türkiz pötty.
Tovább az észleléshez »20:56-21:19 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: lazábbnak tűnik, és halványabb, mint az M 10. 218x: elnyúlt. Darabos. Jellegzetes póklábak, egészen a közepétől indulnak. Nincs annyira sok elkülönülő csillag.
Tovább az észleléshez »20:07-20:46 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: a jól ismert háromszögből a keleti csillag narancs, a nyugati kék. Ugyanolyan fényesnek tűnnek. Látszik az NGC 6207. 114x: az M 13 még 1 LM-ben az NGC 6207-tel. 218x: sok tagot nem tudok pozíció szerint rajzolni. Erős derengés, jó pillanatnyi seeing-nél mintha megritkulna, a köd grízesebb lesz. Látszik hézag DK-ra, de még nem ismerhető fel a propeller. Magja DNy-ÉK irányú. A póklábak elágaznak, összekapcsolódnak, kanyarognak. 436x: egész látómezős. A magban is könnyű már kiigazodni. Még mindig van grízesség.
Tovább az észleléshez »22:01-22:11 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM M 109B 218x: ehhez az éghez mérten iszonyat halvány, kell neki a 4-es átlátszóság, szerencsére pont jött egy. Közepe táján egy csillag. A küllő sejthető.
Tovább az észleléshez »21:19-21:55 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: fényes és nagy, azonnal feltűnik. Elnyúltsága látható. 218x: sok folt rajta. LM-n kívül látszik az NGC 4217, 4231, 4232 és 4248, ezek semmi részletet nem mutatnak.
Tovább az észleléshez »20:32-21:17 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: jól látszik az NGC 5473 (LM-n kívül) és 5477, utóbbi nehezebb és diffúzabb. Tavaly 33T-vel nem tűnt fel (ugyaninnen). Az M 101 is elég halván, olykor egy rossz pillantásra teljesen kihal az LM. Diffúz magvidék. Van a felületén csillag, de nehéz eldönteni, pontosan hol. Van, hogy egyszerre látszik az 5477-tel. Darabokból áll, spirálkarokra utaló ívek. Meg tudtam figyelni a közeli NGC 5474-et is.
Tovább az észleléshez »19:35-20:26 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 34x: először sikerült a Struve 1603-at beállítani helyette. 80x: vízszintesnek vettem a párost a látómezőrajzon, az észlelés elején így volt az okulárban is. Kb. 5 mp különbséggel lépnek ki belőle. A nyugati komponens kicsit fényesebb. Nem látom a színüket. Az NGC 4290 nehezen látható, a 4284 éppen, hogy sejthető. 114x: a 4284 valamivel jobban látszik, de a jelenlétén kívül más nem állapítható meg. Azért nem tudtam tovább nagyítani, mert a gyér, gyorsan haladó LM-ben már nem találtam meg. Sokkal nehezebb, mint a 4290. 218x: a 4290 csillagszerű magja szinte folyamatosan látszik. Apró, az M 40 szeparációjával összemérhető rész látható a GX-ből. Megjegyzés: A 2 GX miatt ez egy mélyégészlelés. Örülök, hogy meglettek, a megfigyelés nagy részét a keresésük töltötte ki. Lovasberényből nem lett volna ekkora kihívás, viszont haladni kell a Messier-objektumokkal, és én mindenképpen meg szerettem volna ezeket pillantani, amikor az M 40 került sorra.
Tovább az észleléshez »20:15-20:25 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: nem látszik Budapestről. 218x: meglepően halvány, de könnyebb, mint a közeli NGC 3953, amelyet most egyáltalán nem sikerült megpillantani. Közepén valami küllőszerű dolog, attól délre egy ív.
Tovább az észleléshez »19:57-20:05 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: 1 LM-ben az M 96-tal és M 105-tel. Halványabb náluk. Könnyebb viszont belőni, mint az M 96-ot a valamivel gazdagabb környezetének köszönhetően. 218x: a belseje elnyúlt, a "haló" kevésbé. ÉK: ívelt folt.
Tovább az észleléshez »19:39-19:55 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 218x: nincs a közelben fényes csillag. Kicsit elnyúlt, csillagszerű mag körül egyenletes korong. Fényessége az M 105-höz hasonló. Foltok a szélén. A nehéz tájékozódás miatt nem a legkellemesebb látvány, hiába fényes EL-lal.
Tovább az észleléshez »00:12-00:20 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: az M 60 korongján két ív. Látványos GX. A két látható kísérő/háttérobjektum közül az NGC 4292 az északabbi. 40,5T-ben szédületes látvány a spirálkarokkal és kontrasztos hézagokkal. Megjegyzés: Elsőre valamiért az NGC 4303A-t a 4301-gyel azonosítottam. Ezzel letudva a Virgo-halmaz Messier-objektumok tekintetében (49 és 104 még áprilisban lett meg). Az éjszaka utolsó rajza. Említésre méltó aznapi zsákmány 40,5T-ben: M 16, 57; NGC 2392, 6520; B 86, 88, 89, 296, 298; Holmberg IX. 15T-ben: B 64, 92, 93, NGC 6144, 6357, 6522, 6528, 6543, 6603; IC 4706. Binokulárral Pipa-köd, Antares-régió.
Tovább az észleléshez »23:52-23:59 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: az M 60 a legfényesebb, a peremén lévő NGC 4647 könnyen megfigyelhető. Középen az NGC 4638 virít. A rajzon a kompakt IC 809 van legészakabbra. Fél LM-mel arrébb (ÉNy) két éléről látszó GX figyelhető meg, egymással majdnem párhuzamos, de eltérő szélességű és fényességű sávok.
Tovább az észleléshez »23:45-23:52 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x nagyítás, 17' LM 218x: belseje látszik. Van neki küllője, de nem túl kontrasztos. A többi hasonló felépítésű objektummal ellentétben nem tartalmaz lyukat a magja két oldalán.
Tovább az észleléshez »23:33-23:41 UT 35 mm 56° Kellner -> 34x nagyítás, 98' LM 34x: részlettelenek, de látványos párt alkotnak, közöttük W (Cassiopeia) alakú csillagcsoport. Az IC 3450 kompaktabb, mint az M 88 melletti NGC 4516. A rajzon az M 89 látható felül. Egyik GX sem mutat részletet, pedig az egyik amúgy spirális.
Tovább az észleléshez »23:14-23:26 UT 34 mm 56° Kellner -> 35x nagyítás, 98' LM 34x: jól mutat a 2 fényes GX 1 LM-ben. Az M 88 jóval fényesebb. Az M 91 mutat valami részletet is. Az apró NGC 4516-ot először 218x-on vettem észre, 34x-on határeset.
Tovább az észleléshez »23:01-23:11 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: 5 GX 1 LM-ben, bár nem tűnik fel magától mindegyik, kell ide-oda járatni a tekintetet. A végére azért szépen mutatnak együtt. Az M 87 messze legfényesebb, az NGC 4478 még egészen könnyű. A rajzon középen látható M 87, északra az NGC 4486B (ugye az M 87 maga az NGC 4486, de nem szokás a másikat M 87B-nek, hívni, nem Messier vagy Méchain fedezte fel). Nyugatra az M 87-hez közelebb az NGC 4478, aztán a 4476, végül délre a 4486A tűnik fel. Nagyobb távcsővel még észre lehetne venni további objektumokat egy ugyanekkora látómezőben.
Tovább az észleléshez »22:44-23:00 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: fényesek, önmagukban jellegtelenek (talán a 4438 kivételével), a környezet izgalmas. Az M 86 fényesebb, nagyobb és elnyúltabb, mint az M 84.
Tovább az észleléshez »22:37-22:41 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 114x: fényes, de részlettelen. Egyenletesen fényesedik közepe felé. A rajta lévő csillag és a közeli kisebb, de nem sokkal halványabb NGC 4394 feldobja valamelyest a látványt.
Tovább az észleléshez »21:05-21:12 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 114x: csillagszerű mag (fényes). Enyhén elnyúlt. Egy-két folt. "Kísérőkkel" nem foglalkoztam, ezért lehet, jövőre újrapróbálom, hátha mégis látszik valamelyik (ha van neki).
Tovább az észleléshez »20:44-21:04 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 114x: fényesebb az M 98-nál. Aszimmetrikus.
Tovább az észleléshez »20:29-20:44 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field -> 114x, 32' 114x: viszonylag halvány, elnyúlt, csillagszerű mag. Ennyi. Nem mondom, hogy gyenge nyitánya lenne a Virgo-halmaznak, mert azért látványra tetszetős.
Tovább az észleléshez »19:52-20:17 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field -> 114x, 32' 114x: halvány és kiterjedt. Aszimmetrikus fénycsík, Ny diffúzabb. Fényes csillag rajta. Közepe felé gyengén fényesedik. Megjegyzés: Közvetlenül mellettem működött a 40,5T, az észlelés során sokat elkalandoztam, azért tartott az M97-tel együtt eddig.
Tovább az észleléshez »19:40-19:52 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field -> 114x, 32' 114x: É fényesebb, szemek gyakran megjelennek. Türkiz, zöld felé. UHC-val könnyebb látvány, kontrasztos. OIII is jó hozzá.
Tovább az észleléshez »19:09-19:40 UT 35 mm 56° -> 34x, 98' 80x: 19:09 UT-kor már mindkettő sejthető. 34x: az M 108 kicsit M 82-re emlékeztet. Az M 97 jóval fényesebb. Sok részletet még nem mutat, de a jellege nagyjából látszik: kör, benne egy fényes homokóra.
Tovább az észleléshez »22:09-22:24 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 218x: aránylag sűrű. Rövid póklábak. Néhány hézag a belsejében. Sok kitűnő csillag. Megjegyzés: 40,5T-vel spirál vagy polip formájú.
Tovább az észleléshez »19:56-20:12 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 218x: kompakt, fényes, először nehezen bomlik, de könnyen megszokható. Többnyire szabályos, mégis jellegzetes alakú. Halvány haló. Mindenhol vannak rajta csillagok. Középen szinte csillagszerűvé koncentrálódik. Felismerhető csillagalakzatok. Megjegyzés: Jó, hogy van egy kis szellő, hogy elvigye a párásodás egy részét, de a közepes seeing miatt nem nagyon lehet 436x-ra menni.
Tovább az észleléshez »19:23-19:42 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' A megkeresése valamiért mindig megakaszt. 218x: fényes, de apró. Közepe felé fényesedik, de nem látszik mag (éléről látszó GX, porsáv mögött van). Nagyon elnyúlt, tengelyén kontrasztos fénysáv. Lencse alakú. Mellette egy fényesebb és egy halványabb csillag
Tovább az észleléshez »18:46-19:09 UT 35 mm 56° -> 34x, 98' 34x: így galaxisos rajzok után még vissza kell rázódni a gazdag LM-hez, néhány rész kissé elcsúszott. Sok fényes kettő/hármas. Nem tudom, hol a vége, de úgy kb. LM méretű? Mindenesetre van egy fényes csillagokból álló centruma, ahol az izgalmas dolgok történnek, ez olyan teliholdnyi. A halmaz formája nehezen megfogható.
Tovább az észleléshez »21:29-21:40 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 218x: csillag közvetlenül mellette (K). Elnyúlt É-D irányban.
Tovább az észleléshez »20:58-21:14 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field -> 114x, 32' M51A+B 114x: sok csillag az LM-ben (pl. az M 66 környékéhez képest), a korongon is. Lyukak, ívek, csomók. A híd (?) csak félig van meg, az is nagyon halványan. A többi GX-észlelés után érzi az ember igazán, mekkora ez az objektum.
Tovább az észleléshez »20:31-20:44 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 218x: korongja szinte pontosan K-Ny irányú. minél tovább nézi az ember, annál lenyűgözőbb és ismerősebb a látvány. A Pothier 11 AS egy LM-vel arrébb rámutat.
Tovább az észleléshez »20:12-20:27 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 218x: azonnal látszik a sötét folt, ezúttal gyűrűként. Fényessége az M 63 és M 94 között. EL-lel halvány haló. A lyuk sokszor ugrálni látszik a közepe körül, de valójában mindkét oldalán megfigyelhető egy-egy. Az északi néha nagynak és diffúznak, máskor kicsinek és élesen látszik.
Tovább az észleléshez »19:51-20:03 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 218x: Sokkal fényesebb, mint az M63, szinte megijedtem először. Elsőre üstökösszerű, aztán kereszt alakú, mintha két merőleges irányban is elnyúlna. A magrész nem tűnik teljesen csillagszerűnek, de határozottan koncentrálódik. Csak kicsit elnyúlt. Van valami küllő, meg egy szakadt gyűrű is.
Tovább az észleléshez »19:20-19:44 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 34x: könnyen megtalálható és észrevehető. 218x: van neki csillagszerű magja, ezt azonban az átlagosnál nehezebb észrevenni. É: belső korong határozottan felfényesedik. A magja körül kellemesen homogén, kivéve egy-két sejtelmes részletet.
Tovább az észleléshez »20:07-20:43 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 218x: nehezebb látvány, mint az M 3, de megéri türelemmel lenni. É: fényes csillag. Középső régió nincs felbontva, de szabálytalan alakú. Néha egészen jól látható a széle meg a csillagláncok. Gyűrűszerű, láncok koncentrikusan is. Közepén is egy kiálló csillag. 436x: középen is fodros, több darabból áll, mint 218x-on.
Tovább az észleléshez »19:17-19:57 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field -> 114x, 32' 34x: egy LM-ben az NGC 3628-cal. 114x: El-lel több csillag sejlik. M 66 (keletre) a fényesebb (legutóbb összekevertem a kettőt). Csillagszerű magok, ez az M 66-nál feltűnőbb. Elnyúltak, nem teljesen párhuzamosak. Az M 66 mutat valami struktúrát, É markánsabb. 218x: nem mutatnak sokkal többet.
Tovább az észleléshez »19:52-20:17 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field -> 114x, 32' 114x: a 3389 is látszik, de alig különbözik egy halvány csillagtól. Apró, EL-lel is nehezen jön. A 3384 majdnem olyan fényes, mint középen az M 105. Csillagszerű magok. EL-lel látszó külső rész nélkül nem nagyon lehet megmondani, milyen irányban elnyúltak. A rossz seeing bezavart, az M 105 is valamennyire elnyúltnak mutatkozott, de azért nem annyira, mint az NGC 3384.
Tovább az észleléshez »21:57-22:37 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x, 17' 80x: már vannak szélén csillagok, beljebb csak grízes. 218x: LM negyede bőven megvan. Befelé már könnyű elveszni. Könnyen bomlik, csillagok az egész felületen, még középen is grízes. ÉNy: markáns sötét sáv, két szélén fényes sor, kettévágja még egy merőlegesen (sugárirányban). Nagyon hosszú póklábak (ennél a távcsőnél). 436x: megszámlálhatatlanul sok csillag.
Tovább az észleléshez »18:39-19:32 UT 5,5 mm 60° +2x Barlow: 436x Aristarchus-ban (balra) gyűrődések, alján valami piszok. A belső fal most a legfényesebb az egész Holdon. Belül-kívül recézett. Vallis Schröteri tele cikk-cakkal, látszik a megvilágított fala, az alja végig árnyékban van. A Herodotos-ból kiindul egy hosszúkás árnyék, de az alsó felénél már nehezen látszik, mi is okozza ezt. A nyugati dombságból időnként "homokszemcsényi" finomságú részletek jönnek elő. Volt egy hűha-seeing is néhány másodpercre. Halvány sávok Aristarchus-ból. Északra valami hatalmas dóm van. Colongitudo: 54,58°
Tovább az észleléshez »20:22-20:53 UT 5,5 mm 60° +2x Barlow: 436x Érdekes egyenes hegygerinc. Sok kis darabból áll. Krátert mintha felismernék egyet-kettőt rajta. Nincsenek már benne nagy árnyékok, csak a legszélén. Gyönyörű szerencsés seeingnél, a darabok hihetetlenül élesen elválnak, a közöttük lévő rések is megnyílnak. Egyes sziklák felülete sem homogén. Úgy néz ki, mintha egy felirat lenne vagy egy őslény csontváza, de gabonapelyhet is bele lehet látni. Van a közelében (a Plato környékén) még több hasonló kiemelkedésű, de kevésbé tagoltabb képződmény. Colongitudo: 43,27°
Tovább az észleléshez »18:17-18:27 UT (keresés nélkül) Okulár: 35 mm 56°: 34x, 98' (a csóva kisebb nagyítással jobban látszott volna, de örültem, hogy egyáltalán megtaláltam) Utolsó utáni pillanatban sikerült elkapni. Az LM legfényesebb objektuma, kb. 5 magni lehet. Majdnem csillagszerű álmag. Asszimetrikus kóma, háromszög/hiperbola alakú. Csóvából nem sok minden jön elő. A Jupiter és Alfa Ari között viszonylag könnyen megtalálható. Fátyolfelhők között látszik. Kóma átmérője ('): 5 (természetesen ez csak az akkor látszó, ideális körülmények között jóval nagyobb lenne) Sűrűsödési fok (DC): 6 Csóva pozíciószöge: 90
Tovább az észleléshez »00:11-00:29 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' M 109B Gyönyörű galaxis, nagyszerű lezárása az éjszakának. Ezt is a maraton idején terveztem lerajzolni. Noha inkább Méchain-, mint Messier-objektum, illene ismernie a Messier-katalógust észlelő amatőrnek. A fényes, többnyire honogén küllő jól kivehető, a spirálszerkezetből is látszik valami, de még nem tudom eldönteni, melyik irányba tekereg. Két csillag a korongon. Megjegyzés: Ezen az éjszakán még ezeket az említésre méltó objektumokat láttam, amiket a vonuló felhők vagy más okok miatt miatt nem tudtam lerajzolni: NGC 2624 az M 44 mögött, NGC 1501, 2392 (!!!) és 4147 56T-ben, NGC 5907 (most került rá sor először, lenyűgöző 40,5T-ben), NGC 4485/90 és NGC 5053 (M 53-mal egy LM 15T-ben, ez az M-objektumok sorban leészlelésénél biztosan elő fog még kerülni).
Tovább az észleléshez »23:56-00:02 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Apró, de fényes éléről látszó lentikuláris galaxis. Nagyon jól látszik a galaxist kettészelő porsáv, nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen meg fogja mutatni magát. Megjegyzés: Messier-maraton alkalmából/hangulatából készült észlelés, bár én magam nem maratonoztam. Jár a törődés ennek a megvetett Messier-objektumnak.
Tovább az észleléshez »22:44-22:52 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Sombrero-galaxis Az ég errefelé nem a legjobb, de megmutatja, amit kerestem. Az M 104-ben a fő porsáv mellett kisebbek is megfigyelhetők, mégpedig a korongon, részleges gyűrűkként körülvéve a magvidéket. A közelebbi ívek észlelését már zavarja a központi régió fényözöne. Először tavaly láttam őket 35,6SC-ben, igazi meglepetés volt ez a "felfedezés". És persze csodálatos látvány. Most is jól kivehetőek, de azért nem ájulok el.
Tovább az észleléshez »22:21-22:28 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Gyönyörű szép lentikuláris galaxis egy fényes csillagok alkotta rombusz közepén. Már kistávcsőben is fergeteges látvány elnyúlt körvonala is környezete. Jóval halványabb, mint a közeli M 49, de szerintem Messier is láthatta volna akár, nincs annyira eldugott helyen sem. Nagy műszerekkel és nagyítással szemlélve sötét ég alatt megmutatja egzotikus vonását, a magja körüli porgyűrűt. Ez most meglepően könnyen ment, keskeny kis fekete karika a csillagszerű magja körül, bőven a korongon belül. Külső pereme látszik igazán élesen. Hihetetlen, hogy különösebb erőlködés nélkül sikerült egy ilyet is megpillantani.
Tovább az észleléshez »22:10-22:18 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Virgo A Az M 87 középen egy igen fényes galaxis, de vizuálisan csak a belső régiók látszanak. A délre lévő NGC 4478 sem halvány, csodálkozom, hogy hagyhatta ki Messier és én eddig. A jet nagy meglepetésemre nagyon könnyen látszik, de érezhető, hogy kisebb távcsővel sokkal nehezebb lenne. Így nem is növelem a nagyítást, H-béta szűrőre sincs szükség. Persze csak egy max. ívperces apró pálcika, ami az M 84 és M86 irányába mutat (ezt már az észlelés előtt tudtam). Izgalmas célpont. Megjegyzés: Ha csak egy kicsit változtatnék az LM-n, több galaxis is beleférne, amiket így viszont nem vettem észre.
Tovább az észleléshez »21:36-21:45 UT 15 mm 70° SWA: 132x, 32' Még vizuálisan is egy galaxis benyomását kelti, de csak alig, nagyon szokatlan példány. Téglalap vagy párna alakú, ez 15T-ben is jól megfigyelhető. Körvonala az NGC 7027 PL-re hasonlít, annál persze jóval nagyobb. Felszíne foltos, pereme is egyenetlen. Középen hosszában halad a legfényesebb része, de küllőhöz azt hiszem ez még kevés szabályosság. Egy rávetülő halvány csillag az egyik foltjával egybeolvadva látszik.
Tovább az észleléshez »21:00-21:22 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field: 188x, 19' Tű-galaxis Fényes, nagyon keskeny. Középen kidudorodik, csillagszerű magja van, körülötte halvány haló. Egy porsáv fut végig rajta és szeli ketté a galaxist, a dudor a halványabb oldalon is sejthető. A nagyon lapos szögről látható korongján kanyarodó ívek figyelhetők meg. Hegyesen végződik. Megjegyzés: Jó lett volna, ha emlékezek az NGC 4562-re, akkor egy kicsit arrébb azt is meg tudtam volna figyelni. Az éppen használt térkép nem jelölte.
Tovább az észleléshez »19:12-19:25 UT 15,4 mm 75°: 128x 35' Csillagszerű mag. Nagy, fényes. Hosszú küllő, közepesen feltekert karok, nem követhetőek sokáig, de azért látványosak (sőt, az egész égbolton az egyik legszebb galaxis). Szerkezete 15T-ben is jól látszik, a legelérhetőbb spirál az égen. 1-2 folt a felszínén. Megjegyzés: Már régóta szerettem volna lerajzolni.
Tovább az észleléshez »12:59-13:29 UT 5,5 mm 62° LER: 164x 23' A korong éppen legérdekesebb részét örökítettem csak meg. Az ábrázolt látómezőn kívül eső 13628 foltcsoporthoz (ha az) részletrajzot készítettem. Megjegyzés: Zenittükör! Az égi nyugat van megjelölve. Eddigi legnagyobb H-alfa távcsöves élményem.
Tovább az észleléshez »23:04-23:49 UT 30 mm 82° UWA: 40x 123' Előző rajz feliratozva, NGC 4425 visszahelyezve. Markarjan-lánc és M 87 (Virgo A), a Coma–Virgo-halmaz központja A légkör kezd kitisztulni, a Markarian-lánc már mindent megmutat, amit egy ilyen távcsőnek meg kell. Összesen 18 galaxis egy LM-n belül, hihetetlen élmény és látvány is, még ha egyenként csak apró foltok is. M 84, 86 és 87 a legfényesebbek, még az NGC 4435-8 páros (Szem-galaxisok, Arp 120), ami igazán szemet szúr, de a többi sem kínkeservesen nehéz. 40,5T-ben a galaxisok jóval kiterjedtebbnek látszanak. Egyszer megpróbálom a halványabbakat is levadászni. Ezt a területet nem lehet megunni. Megjegyzés: A háttér ekkora nagyításnál természetesen messze nem koromfekete, mint a rajzon. A nagyobb nagyítások után érzett kontraszt motivált ennek megemlítésére.
Tovább az észleléshez »23:04-23:49 UT 30 mm 82° UWA: 40x 123' Markarjan-lánc és M 87 (Virgo A), a Coma–Virgo-halmaz központja A légkör kezd kitisztulni, a Markarian-lánc már mindent megmutat, amit egy ilyen távcsőnek meg kell. Összesen 18 galaxis egy LM-n belül, hihetetlen élmény és látvány is, még ha egyenként csak apró foltok is. M 84, 86 és 87 a legfényesebbek, még az NGC 4435-8 páros (Szem-galaxisok, Arp 120), ami igazán szemet szúr, de a többi sem kínkeservesen nehéz. 40,5T-ben a galaxisok jóval kiterjedtebbnek látszanak. Egyszer megpróbálom a halványabbakat is levadászni. Ezt a területet nem lehet megunni. Megjegyzés: A háttér ekkora nagyításnál természetesen messze nem koromfekete, mint a rajzon. A nagyobb nagyítások után érzett kontraszt motivált ennek megemlítésére. Az NGC 4425 valahogy eltűnt a rajzról a feldolgozás során, feltöltök egy feliratosat, azon már rajta lesz.
Tovább az észleléshez »20:06-20:18 UT 35 mm 56°: 34x 98' Három galaxis egy látómezőben. Ezeket a mélyégobjektumokat láttam először távcsőben (igazából csak arra emlékszem, hogy három fényes volt augusztusi éjjelen, valószínűleg ezek lehettek). Az M 82-ben két sötét sáv már megjelenik, három fényes rögre osztják a felszínt. A másik két galaxis nem mutat részletet ezen a nagyításon. Az M 81 van középen, felül az M 82, bal alul pedig az elhanyagoltabb NGC 3077.
Tovább az észleléshez »19:38-20:01 UT 25 mm 52°: 79x 40'. Bode galaxisa felfedezésének 250. évfordulója alkalmából (de amúgy is ideje volt már). Csillagszerű mag. Nagy, fényes. Homályos, nehezen észrevehető aprócska karok (jobb égen, kisebb nagyításon élesebbnek látszanak). Két fényes ív hosszában. Részletesség-fényesség arány ennél az objektumnál kimagaslóan alacsony. Megjegyzés: Élőben jobban néz ki a rajz, csak van a közepén egy fehér pötty a körző miatt (azóta máshogy rajzolom a köröket).
Tovább az észleléshez »18:27-18:57 UT 359, 718x Olyan 20 perc kellett az Orion-köd legnagyobb és legfényesebb protoplanetáris korongjának felfogásához (d244-440, képen bejelölve). Csak UHC-val látszik, legalábbis a kihuzatban volt amikor meg tudtam pillantani. Néhány ívmásodperces félig diffúz korong. Pontos hely ismerete szükséges, különben soha nem veszi észre az ember. A HH 203/4 egybemosódva látszik a Theta2 Ori-tól kiindulva. A HH 512 nem tudom pontosan, mi is, de a déli sötét felhő átfénylésénél kell lennie (ahol távcsőben jól, a rajzon kevésbé láthatóan az ionizációs front folytatása van). Lehet, hogy láttam valamit abból is. A Trapézium megmutatta E és F komponensét, a C melletti még ilyen nagyítással és ekkora műszerrel is kihívás. A csillagok türkíznek látszanak, a háttér zöldesbarna, UHC-vel az egész LM bordós. A felhők és nyugváshoz közeli helyzet miatt csak éppen meg tudtam pillantani, amit kerestem. A múltkori rajzot dolgoztam ki újra, ráhelyezve az újdonságokat. Még apróbbakat módosítgattam rajta, hogy a frissebb élményhez közelebb álljon. A kómakorrektor igazán megdobja a látványt. Szinte faltól falig ugyanaz a köd marad, nem csak szellemképe önmagának, lenyűgöző, bár a szeptemberi látványtól még mindig elmarad. Ha az ember fejjel lefelé próbál meg belenézni az okulárba, azonnal a Hubble-kép jut az eszébe. Olyan az egész, mintha elhomályosítva lenne odavetítve, és nem kell hozzá semmit sem odaképzelni, az objektum páratlanul jól adja önmagát. Másnap 56T-ben a proplydért és a hatos rendszerért nem kell küzdeni, szinte azonnal előjönnek a pozíció ismeretében. Kicsit csalódtam is, hogy nem is akkora bravúr, mint amilyennek elsőre látszott. Egy ekkora távcsővel átlátszó éjjel, deleléskor és még nagyobb nagyítással lehet, hogy lenne még proplyd a Trapézium környékén. Megjegyzés: Ezzel az előző észlelést is ellenőriztem, az objektum úgyse változott azóta. 5 ívpercnél kissé több lett ábrázolva (~7'), hogy a Trapézium középen legyen, és még beleférjen a proplyd (valójában azért, mert először rosszul számoltam az LM méretét). Azon gondolkodom, milyen lenne egy háromszűrős (UHC: piros, OIII: zöld, H-béta: kék) hamisszínes kompozit. Sok értelme nincs, a kérdés, hogy szórakoztató vagy fárasztó lenne.
Tovább az észleléshez »17:32-17:57 UT. Premium Flat Field 5,5 mm 60° (218x). Viszonylag simának érződő talaj. Az egész egy feltöltött kráter közepén látszik. Azonnal szemet szúrt, nem kellett válogatni. A Rima Birt egy vágásnak látszik a felszínen, nem feltűnő. Van egy-két dóm a környéken. A faltól keletre egy gerinc ágazik le.
Tovább az észleléshez »200x-on El-lel is csak sejtelmes. A szélén lehet, hogy van egy csillag, de alig látszik, hogy melyiken. Az IC 2233-at csak odaképzelni tudtam (volna, ha azt is tudom hol van). LM = 21' Megjegyzés: Életem legelkeserítőbb észlelése, ezidáig talán az egyetlen, amelyet nem élveztem az ég alatt. Legalább az ellenőrzés nagy megnyugvás volt.
Tovább az észleléshez »34x-en is jól látszik. Megnyúltsága egyértelmű. Van egy KL-lel is megfigyelhető csillagszerű magja. Nem tudom, hogyan csal a szemem, de én határozottan felfedezni vélek egy sötét ívet D-re, és egy gyűrűszerű szakaszos fénylést is. LM = 26' Megjegyzés: Nem tudom, hogyan jött ki ez az LM, nincs csillag, amit a fotókkal meg tudnék feleltetni. Még az is lehet, hogy ez nem is az NGC 2841. El nem tudom képzelni, hogy sikerülhetett ilyenre. A pozíciószög is rosszul áll a valósághoz képest. Talán túl sokat vártam ettől az égtől, nem sikerült még az egy-két hónap kihagyásból visszakondicionálni. Ez, és a másnapi kudarcok után nagyon gyanús az NGC 1924 is.
Tovább az észleléshez »160x (26'): 12,5 magnitúdós galaxis a szaharai por túloldalán. 34x-en még nem látszik, 80x-on is csak sejthető, mintha elnyúlt lenne. 218x-on egyértelműen van valami, de 160x adja a legkényelmesebb látványt. Csak ritkán ugrik be El-lel. Sok halvány csillag El-lel, a rajzon egy sűrűbb régiót diffúz folttal jelöltem, nem tudom bepöttyözni pozíció szerint. Másnap megpróbáltam az Orion kardjának másik oldalán lévő NGC 2110-et a Barnard-hurok tövében, de még 33,3T-vel sem látszott.
Tovább az észleléshez »18:38-18:54 UT. 15 mm 70° SWA: 80x, 53'. Közepes csillagok, laza és szegény, mégis kitűnik a kopár mezőből. Az LM legfényesebb csillagai a halmazban vannak, kb. 9 magnitúdósak. Az NGC 1663-ról sem feledkeztem el, de még nem találtam meg. Néhány fényesebb csillag pontatlanul lett átrajzolva, kissé öszementek. Ez nekem tanulság a továbbiakhoz. 5 év után végre sikerült egységes látómező-karikákat generálni. Mostantól a feltöltött rajzok mind azonos méretűek lesznek, kivéve a részletekrajzok és a rtikább "egész estés" nehézsúlyú észlelések. Hát ez most pont nem olyan.
Tovább az észleléshez »17:52-18:19 UT 5,5 mm 60°, 15 mm 70° + 2x Barlow: 218x, 160x. A rajzban mindkettő közrejátszott. Érdemes összehasonlítani az előző rajzzal, az kettővel jobb nyugodtság mellett készült, de ugyanazzal a távcsővel és okulárral. A GRS még nem kelt fel, de volt helyette egy-két érdekes folt. A déli területen számomra szokatlan sávok voltak megfigyelhetők. Mind a négy nagy hold látszott.
Tovább az észleléshez »19:43-20:25 UT SW Apex 35 mm, 56° (34x, 99') Meglepően nagy, de a három fényes cillag körüli részéről eltekintve nagyon halvány. A csillagokkal párhuzamosan, közvetlenül É-ra egy sötét sáv, széle nem egyenes. Ez nem az egész hézag, még lehetne É felé tovább követni jobb ég alatt. Itt most az NGC 1975 foltja hiányzik, az 1973-ból valami (középső csomó) és 1977 (déli) van csak meg. Utóbbi sokszor az egész ködösséget jelenti. Hosszúkás, téglalap alakú. 80x-ban talán még jobban is látszik. UHC és OIII szűrők nem használnak. Az emissziós rész (amely fotókon leginkább a hasadásból látsziik ki) láthatatlan. Az Orion-köd, M 42 és 43 egyaránt sok részletet mutat kívül is, belül is, meglepő látványosságú ilyen körülmények között. Az NGC 1981 fényes, de laza halmaz. Jellegzetes formájú, a területet koronázza. A közeli látványosságok miatt kissé elhanyagolt.
Tovább az észleléshez »19:07-19:37 UT SWA 15 mm 70° (80x, 53') Broken Heart cluster (NY Aur) Fényes, teljesen bontott, laza. Középen jól elkülönülő fényes rombusz, D és K csillaga kettős. Középről két szárny ível DK és É irányba, DK feltűnőbb, jobban kapcsolódik. Ahogy haladok az LM-mel, úgy vegyül el egyre jobban. Kis/közepes erőséggel koncentrálódik, halvány és közepes csillagok. Kb. 20-30 tag, határait nehéz megbecsülni. Együtt törött szív/félhold, a fantázianeve találó. Fényesebb mezőcsillagok határolják. Könnyű megtalálni, pedig nincs forgalmas helyen. Egyébként gazdag csillagmező. Megjegyzés: Okulár és észlelőszék felavatása. Előre kinéztem ezt az objektumot.
Tovább az észleléshez »34x: Gyorsabban meglett, mint ugyanitt, ugyanezzel a felszereléssel egy évvel ezelőtt, könnyebb látvány is (jobb az ég + fejlődtem is azóta). Sokkal apróbb, mint a fotókon, de a kettő csillag a közepén, és a sötét ív az északi peremén jól kivehető. Félhold formájú, csak néhány ívpercig tudtam követni. Lovasberényben jóval nagyobb, bár részletet nem mutat sokkal többet, viszont látszik már az NGC 2071 is.
Tovább az észleléshez »35 mm 56° (34x, 98'). Kissé távolabbra esik, mint a másik kettő, de ez a legsűrűbb, lerajzolni kemény munka lesz majd valamikor. Nagyon fényes, szép nagy halmaz, talán csak az M11 előzi meg gazdagságban (innen nézve).
Tovább az észleléshez »35 mm 56° (34x, 98'). A hármasból a legkönnyebben felfogható, átlátható, de így is csodaszép. Az M38-nál kisebbnek érzem, de fényesebb csillagok alkotják. A szélén még a közepe felé egyértelműen sűrűsödik, de a magját már egyenletesen töltik ki a csillagok, van ott egy "fennsík" a sűrűségben. A legsűrűbb rész kissé eltér a középpontjától. Vannak szép egyenes csillagláncok is, ezeken vannak a félreeső fényes tagok.
Tovább az észleléshez »2:01-2:25 UT. LM = 6,8° (hivatalosan, a valóságban ennél kisebb valamivel, ez fotóállvánnyal látszik igazán) Gyönyörű látvány még így is, teljesen más dimenzió. Szinte körbeér a "szakálla" az M 42-nek (a rövidebb, de jellegzetes alakja szabad szemmel is látszik, nemcsak egy folt). Az NGC 1977 is sejthető, de az egész Sh2-279 még nem. Az LM szélén a Szigma Orionis és az IC 434 rendkívül halvány hosszúkás foltja látható. Az NGC 1981 nyugati peremvidékén fekvő IC 420-ban nem vagyok biztos, talán mintha lenne egy kis \"párásság\" a csillagok között. Ezeken kívül az Orionból megfigyeltem még az LM-be már nem férő Sh2-278-at, a Barnard-ívet, valamint a Lambda Orionis buborékját is, mind a binokulárban. Megjegyzés: Most talán még tovább javult az ég, de már nem volt időm és energiám foglalkozni az M 42-vel a Dobsonban, így is elégedett voltam az ottani végeredménnyel.
Tovább az észleléshez »16:51-17:55 UT. LM = 6,8°. Nagyon nehéz kivenni, hogy pontosan mi hol van is éppen. A Mel 15 mögött a legerősebb a derengés, igazából részben maga a halmaz miatt, de 15T-ben is itt a legfényesebb a köd. A körvonalak jó lassan rajzolódnak csak ki. Az IC 1848 az LM alján könnyen érzékelhető, bár semmi köze a fotografikus látványhoz, ellenben 15T, OIII-mal szinte megszólalásig hasonlít rá, igaz, igen halvány verziójában. Az IC 1805-ben nehéz volt eligazodni. Az NGC 1027, mint utólag kiderítettem nem is az a sűrűsödés nyugaton a fényesebb sugár felett, hanem pont alatta helyezkedik el. A teljesen bontatlan foltja beleolvad a ködösség peremébe. Teleszkóppal ennél azért mérsékeltebb látvány fogad. Ott az a baj, hogy nincs túl nagy LM-m, így nem könnyű a két látványt megfeleltetni, beazonosítani az egyes területeket. Azért valami csak sikerült. Nyugatra egyébként egy elég fényes foltot lehet felfedezni, 15T-ben is igen feltűnő, bár jóval kisebbnek látszik. 40T-vel láttam az itteni Maffei 1-et, a 2-t viszont már nem.
Tovább az észleléshez »1:41-1:51 UT. APM Zoom 7,7(-15,4) mm, 75° (229x, 20'). Üstökösszerű, viszonylag kisméretű reflexiós köd. Egy szinte csillagszerű, nagyon fényes pontból ágazik szét ÉNy felé, Ny felé kissé elgörbülve, közben egyenetlenül halványodva. Felülete foltos, szélei határozottak, néhol fényesebbek is. Enyhén kékes. Fotografikusan csak kicsit fut tovább, főleg É irányba. Megjegyzés: Gyönyörű objektum, vizuálisan a kedvenc reflexiós ködöm, a környék is elbűvölő.
Tovább az észleléshez »1:29-1:36 UT. APM Zoom 7,7(-15,4) mm 75° (229x, 20'). Kisméretű kör alakú reflexiós köd, nincs meg két ívperc az átmérője (itt most, fotografikusan tovább megy, szélesebb). A köd nyugati pereme halványabb. Belül kontrasztos lyuk, a megvilágító csillagból (V380 Orionis) látszik nyugat felé kiindulni. Tőle délre a legfényesebb. Nagyon csillagszegény terület (erre fut az LDN 1641 alias Orion A). Megjegyzés: Ezzel a becenévvel igen ritkán találkozik az ember, ami nem feltétlenül probléma, hiszen már van egy ilyen nevű objektum (NGC 3372 egyik sötét képződménye, néha az egész köd).
Tovább az észleléshez »22:37-23:03 UT. Plössl 20 mm, 52° (60x, 52'). Az M 38 egy gyönyörű nyílthalmaz, majd a másik két szomszédját is le szeretném rajzolni. Gazdag, nagy, fényes. Néhány hosszú, görbe csillaglánc. Az NGC 1907 40T-ben úgy látszott szeptemberben, mint az M 38 most itt. Az M 36 nem lesz nehéz, az M 37 teljesen bontva már veszedelmes látvány, gömbhalmazt könnyebb észlelni. Megjegyzés: Nyilván az M 38 viseli a névnél jelölt becenevet, csak előre jó tenni a rendes megnevezéseket.
Tovább az észleléshez »20:45-21:12 UT. Plössl 20 mm 52° (88x, 35'). Halvány, közepes méretű reflexiós ködösség. Nagyon sejtelmes, a részleteket nehéz összerakni, mivel nem látszik minden egyszerre. Érdemes lenne egyszer megnézni UHC szűrővel is, hátha látszik valami a csillagképződésből, fotókon ugyanis igen látványosan, mondhatni parázsként izzanak a Herbig–Haro-objektumai. A közeli IC 348 feltűnőbb, és könnyebb is megtalálni, de a gazdagabb csillagmezőn kívül nem tűnik érdekesebbnek.
Tovább az észleléshez »19:25-19:44 UT. 25 mm 52° (71x, 44'). A hozzá tartozó NY saját jogán kuriózum. A ködből először csak annyi látszik, hogy ÉK-ra élesen vág át a háttérbe. Szuper halvány. Középen az Stf 2896-tal.
Tovább az észleléshez »20:01-20:13 UT. Explore Scientific UWA 11 mm 82° (160x, 31'). Nagyon apró csomó egy hatalmas reflexiós köd belsejében, a fényes megviágító csillagtól (Merope) egy ívpercre se. Tudni kell a pozíciószögét és a távolságát, hogy megtalálja az ember. A kiterjedt ködösséget 15T-ben észleltem nagyobb sikerrel (28,6x), nagyon sejtelmesen előjön egy kis sávos struktúra is. A kisebben látható nagyon halványan valami alkat, a csillagtól elfelé nyúlik, a közelében sűrűbb (kb. fordítva, mint a Hubble-képen).
Tovább az észleléshez »18:08-18:34 UT. Lacerta Premium Flat Field 5,5 mm 60° (321x, 11'): Sok pókláb és hézag. A PL-t próbáltam megkeresni UHC-val, 2x Barlow-val, de nem lett meg. Múltkor jobb (?) okulárral könnyen ment.
Tovább az észleléshez »17:34-17:53 UT. 71x: A két középső csillagot köti össze egy halvány ív, az északabbi körül fényesebb derengés (fotografikusan ez van a ködben). Érdemes még egyszer megpróbálni, most már tudom, mire számítsak. LM = 44'.
Tovább az észleléshez »Részletrajz az előző észleléshez, ezzel kezdtem, 0:00-ig dolgoztam rajta (UT). LM = 11,2' (320,5x)
Tovább az észleléshez »23:15–01:40 UT. A Messier-lista egyik "főellensége" a 24 és 31 mellett rajzolás szempontjából. Színes, bár nem annyira élénk, mint egy hónappal korábban azon az ötös átlátszóságú hajnalon. Az M 43 talán bíbor, az M 42 magja eléggé furcsa színű. Zöldes, de közepes nagyításon van valamennyi barnás is benne (tényleg, mintha dombok és kanyonok lennének benne), szélén meg inkább mélytürkíz. A keleti szárnyán van egy réteg, ami rikítóan vörös, és még saját csíkos textúrája is van. A többi része kékeslila, de csak nagyon halványan. Az egésznek enyhe lilás beütése van. A nagy öböl pereme sötétbarna, kevés lilával. Nagyon sejtelmes benyomások, más észlelő máshogy érzékelné. Örülök, hogy most is sikerült körbeérnie a gyűrűjének. Az NGC 1980-nál nem is annyira halvány, inkább különáll. A sörényes M 43 mögött megint ott van az a halvány derengés. A keleti szélén a sötét porsáv szőrözött. A magban van mindenféle izgalom, ennyire még talán csak a Lófej-ködnek örültem, talán annak se. A Theta2 Ori A mellett a HH 203/204 lenyomata lehet. A Trapézium mögött egy buborék, ez vizuálisan egyelőre jobban látszik, mint a legtöbb asztrofotón. A proplydok-ra természetesen esély sincs, talán 1 méteressel (UI.: utánanéztem, egy látszhatna a Theta2 mellett). A Theta1 Ori csak 4 csillagát mutatta, a másik kettőhöz a nyugodtságnak kéne jobbnak lennie. Megjegyzés: Rajzolás során használt okulárok: Meade Plössl 20 mm 52° APM Zoom 7,7-15,4 mm 75° Lacerta Premium Flat Field 5,5 mm 60°. A zoom okulár bizonyult a legszebb képet adónak érdekes módon. A részletrajz a Premium Flat Fielddel készült. Igazi kihívás volt lerajzolni, leginkább a kidolgozás részénél. Nagyon nehéz eltalálni a megfelelő kontrasztot és részletességet, ami tényleg azt tükrözi, amit valójában láttam (a Hubble-képek már pixelre beégtek az agyamba, nem gondoltam, hogy ezzel összemérhető képet fogok valaha kapni). Úgy hiszem, ez sikerült a kellő odafigyeléssel, és az eredeti, felejthetetlen élmény segítségével. Egyébként nem volt most olyan \"látványos\", mint szeptemberben ugyanitt, ugyanezzel az okulárral. Tehát még legalább néhányszor meg kell majd küzdenem vele, márcsak azért is, mert annyiféle szemszögből lehet vizsgálni. Megy ez is a színes montázsra, annak elkészültéig még többször ránézek a konkrét árnyalatok miatt is. LM = 35,4' (88,2x)
Tovább az észleléshez »34x: Fényes csillag körül nem annyira látványos, de könnyű nyílthalmaz. Igen nagy, amúgy nem igazán fényes.
Tovább az észleléshez »71x: A Cassiopeia nyugati szára felett egy jellegzetes aszterizmusban bújik meg ez a kicsi, de szép nyílthalmaz. Közepesen sűrű, egyenlőtlen fényességek. Kisebb távcsőben nem tudom, mennyire lászana jól, itt nem okoz gondot.
Tovább az észleléshez »34x: Valamiért gazdagabbra számítottam. Nagy, és nem feltétlenül halvány, de alig lehet megkülönböztetni a csillagmezőtől, két nem egyenlő részre esik szét. Néhány fényesebb nagyon tág csillaglánc.
Tovább az észleléshez »Fényes és tág nyílthalmaz, könnyű helyen. Nincs benne sok csillag, de azok fényesek. Öt darab alkotja a jellegzetes vázát. Kör alakú, nagyjából egyenletesen teleszórt, egy-két nagyon rövid lánccal. Látványos környék.
Tovább az észleléshez »Nem annyira megkapó elsőre, de egyedi látvány. Mindentől távol esik, de megéri megkeresni. Binokulárban nem annyira nagy és fényes, de igen elszórt. Ovális folt egyébként gazdag LM-ben. Látszik a váza, de azért van valamennyi grízesség is. A hasonló megjelenésű közeli Stock 23-mal tudnám összemérni, annál azért kicsit halványabb, de nagyobb, érdekesebb.
Tovább az észleléshez »Szabad szemmel is látszik, binokulárban érdekes látvány. Fényes, de hatalmas. Eléggé szétszórt, de így még egyben figyelhető meg, feltűnőbb, mint arra számítottam.
Tovább az észleléshez »34x: Egy közönséges téli nyílthalmaz, mögötte halvány és szabálytalan, kis méretű derengés (DF). Nem különösebben nehéz látvány.
Tovább az észleléshez »34x: A sötét köd könnyen észrevehető. A háttérfénylés is látható. Binokulárral sokáig követhető még északra, északnyugatra, legnagyobb része a halmazon kívülre esik. A halmaz is nagyon látványos, keresőben és binokulárban valahogy az NGC 457-re hasonlít a szélreeső fényes csillagával, bár távcsőben hamarabb szétesik, és az egyes csillagok fényesebbek. Középen ritkásabb.
Tovább az észleléshez »Binokulárban az egész köd jól látszik körbe, a halmaznál lyukas, egyébként részlettelen, a széle még, ami nem teljesen szabályos. A halmaz legdélebbi csillaga már belenyúlik a ködbe. 150/1200T-vel, OIII-mal szép látvány, bár elég halvány. Kevés inhomogenitás, LM-et kitölti.
Tovább az észleléshez »88,2x: Egyből látszik néhány galaxis, hasonló látvány, mint a Coma-halmaz, csak csillagokban gazdagabb LM-mel. Az NGC 1272 és 1275 (Per A) a legfényesebb, szép elliptikus, a többiben nem vagyok biztos, pontosan melyiket is láttam, az 1277 talán megvolt.
Tovább az észleléshez »Nem gondoltam volna, hogy a másik PL vizuálisan egyáltalán lehetséges, hiszen a DSS-en is alig látszik. Az M46 szélén, az NGC 2438-tól keletre, egy látómezőben látszott. Egy halvány, hosszúkás görbe két csillag között. 405/1763T-ben csak feltűnőbb. Rendkívül gazdag LM, a három objektum együtt kihagyhatatlan, egyedi látvány.
Tovább az észleléshez »Hatalmas, halvány, de még sikerült megakadnom benne, az M 50-től délre látható. Binokulárban sejthető alakja, kiterjedése. Északi széle a legfényesebb és a legélesebb. Környékén sok fényes nyílthalmaz. 150/1200T-ben nehezebben észrevehető. Ettől délre az NGC 2359 található meg.
Tovább az észleléshez »10x50 Binokulárral csak úgy belefutottam. Nagyon fényes, alakja már itt is sejthető. Távcsőben lenyűgöző, majdnem mint a fotókon. Le kell rajzolni!
Tovább az észleléshez »Egyik halványabb, mint a másik. Mindkettő éppen sejthető szabad szemmel, ennél halványabb dolgot még nem nagyon vettem észre. Binokulárban a 276 a könnyebb, egészen sokáig lehetett most követni. Az ezt szegélyező LDN 1622 láthatóságához túl halvány, és a fotografikusnál jóval keskenyebb. A 264 többnyire csak a szegélyeinél ismerhető fel, de még a binokulár látómezejébe se fér be.
Tovább az észleléshez »88,2x: Nagyon látványos, pedig nem sokat észlelt objektum. A halmaz és a köd egyaránt kitűnően előjön, utóbbi formája, és egy-két foltja is jól tanulmányozható. A mérete is igen nagy, kicsit kisebb, mint a telihold, majdnem kitölti az LM-t.
Tovább az észleléshez »88,2x: Ezúttal sokkal jobban látszik, de még mindig többnyire részlettelen. Hosszúkás, három csillag a szélein, kettő egymáshoz közel, e körül a legfényesebb.
Tovább az észleléshez »Varázsló-köd. 88,2x: Minden látszik, aminek kell. Részletes, vannak benne több irányba is fényes és sötét sávok, az egyik hosszúkás lyuk nagyon markáns. A nyílthalmaz annyira nem emelkedik ki a csillagmezőből, de azért látványos, a köd körvonalát követi.
Tovább az észleléshez »34x: Jól látható egy sötét csík, ami keresztülhúz az LM-n, valahol erőteljesebb vagy szélesebb. Ezen kívül mást nem mutat.
Tovább az észleléshez »Még az Sh2-157-nél is halványabb. Hatalmas, több fok széles ovális folt. Déli fele könnyebben érzékelhető, körvonala fényesebb. Távcsőben se látszik sokkal több. Az IC 1396 szinte ragyog mellette.
Tovább az észleléshez »Pelikán-köd. Így is látható, sokkal halványabb, mint az NGC 7000. Nagyon finom maszat, a távcsőben már széteső egyenetlen félkör alakkal.
Tovább az észleléshez »34x: Távcsőben jobb, mint 10x50B-ben, fordított esetre számítottam. Látszó mérete teliholdnyi. Fényes, szétszórt, de jól behatárolható. Viszonylag homogén eloszlású, csillagok is hasonló fényességűek.
Tovább az észleléshez »Binokulárban a feltűnőbb és látványosabb. Távcsőben 34x-on már szétesőben, pedig nem nagy. Fényes, de laza, szabálytalan és alig sűrűsödik. A fényességszórás is igen tág.
Tovább az észleléshez »21:53–22:21 UT; 5,5 mm 60° (228,2x; 16,5'). 436,4x (2x Barlow): A Ganymedes már érezhetően nagyobb, mint a Callisto és az Europa. A Callisto lilás, a Ganymedes sárgás, az Europa inkább türkízes. UHC egy picit kontrasztosabb képet ad a sávok határánál, egyébként nem változtat sokat, egy-két részletet figyeltem még meg a világos csíkokban a becsavarása után. Megjegyzés: A nyíl nyugatot (LM), illetve keletet (bolygó) jelöli. Idővel elkészül a színes változat is.
Tovább az észleléshez »Varázsszőnyeg-köd (19:24–20:14 UT). 5,5 mm 60° Premium Flat Field + 2x Barlow (545,4x; 6,6'): Nagyon apró, téglalap alakú. 60x-on jól láthatóan eltér a csillagoktól,türkíz pöcök. Felülete márványos, vannak rajta sötétebb foltok is. A középső régiót egy türkíz keret, azt pedig egy lilás párna veszi körül. A központi csillag még nem látható. A halója viszont fényes. Körvonalai érdekes módon az M 71-re hasonlítanak, de még annál is elnyúltabb formájú. Viszonylag gazdag mező, 545x-on egy rövid időre EL-lel beugrott még néhány halvány csillag, ezeket viszont nem láttam egyszerre elég ideig ahhoz, hogy pontosan be tudjam jelölni. Megjegyzés: A látszó méret becslés. Nagyon fura PL. A színe sárgától a lilán át a kékig sokféle. OIII-mal is inkább világoskék, ami azért érdekes, mert alapból türkíznek kell lennie. Lehet, hogy inkább az áteresztési sáv perifériáján sugároz, de a valószínűbb inkább a szemem felkészületlensége és az okulár bevonata. UHC-val zöldessárga, megint csak szokatlan. Ezek alapján úgy becslem, hogy H-bétával a gallérja liláskék, a halója a hagyományos tengerkék színű lenne. Érdekes, hogy hívják Rózsaszín párnának és Zöld téglalapnak is. Az OIII szűrőt csak Barlow nélkül tudtam használni, mivel a kettő nem fért el együtt a kihuzatban. Ez az objektum biztos, hogy kitüntetett helyet fog kapni a színes montázsomban. NGC 7027, becenevén Varázsszőnyeg- vagy Poloska-köd egy nagy felületi fényességű planetáris köd a Hattyú csillagképben, a Naprendszertől 900 pc távolságban. Az egyik legkisebb méretű ilyen objektum, mindössze 0,06 pc széles. Kora is csak 600 év. A csillagászok sokat tanulmányozták, utánajárva még számos izgalmas tulajdonsága tudható meg, ezt ide értelmetlen lenne mind leírni.
Tovább az észleléshez »Kúp-köd (73,5x): Valójában nem annyira feltűnő, mint márciusban 15T-vel, bár még nincs annyira magasan, és a nagyítás is elég nagy. Már nem is annyira egybefüggő, két-három darabra esik szét (ez az ionizációs front nyoma lehet), egyébként jó nagy, 10'-nél biztos hosszabb. Az amúgy nagyon látványos halmaz nem fér bele az LM-be, a mögötte lévő köd is csak a kúp miatt vehető észre.
Tovább az észleléshez »Szépen látszik binokulárral, csak a Hattyú legközépső csillagára kell nézni. Olyan elsőre, mintha csak egy sima, átlagosnál sűrűbb csillagmező lenne, de gyanúsan követi az ikonikus formáját. Igazából a sötét bevágás miatt tűnik fel többnyire, ez választja el a B-vel és C-vel jelölt részeket. Ennek a sötét ködnek a katalógusbeli jelölése az LDN 889, a Barnard 347 egy apró maszat a déli karéj felszínén. Binokulárral ez is észrevehető, de a terület amúgy is elég zavaros a keleti végén az egésznek, sok minden történik itt. Az északnyugatra lévő A folt ilyen éles határok hiányában és halványsága lévén sokkal nehezebb, de azért sejthető, mivel a megfelelő helyen egy kicsit fényesebb a háttér.
Tovább az észleléshez »A szabadszemes halmaz mögött binokulárral halványan dereng a ködösség is. Körvonala nagyon nehezen megfogható, néhol élesebb, máshol diffúzabb, átmérője a 3 fokot súrolja. Közepe szinte egyáltalán nem látszik.
Tovább az észleléshez »Éppen, hogy látszik. Ha nem keresi az ember, soha nem fogja felfedezni vizuálisan. Kb. 1 foknyi. Alakja nem nagyon jön elő, alapvetően egy ovális, ami északra inkább a körvonalainál látszik csak. Az NGC 7510 fényes, binokulárban apró nyílthalmaz segít a tájolásban. Tudtommal ez annak a ködnek a maradványa, amiben többek közt ez a halmaz is kialakult (a többi távcsőben látszik).
Tovább az észleléshez »ÉNY sarka látható legjobban, itt szegélyezi a Barnard 30. Keleten diffúzabb. Lehetetlenül halvány az egész, és akkora, hogy nem is veszi észre az ember, ha nem a szélénél van éppen. Középen a nagyon fényes, de nem gazdag Collinder 69 halmaz, ez binokulárban vizsgálható a legjobban. Közvetlenül e körül a köd szupernehéz, de nem a leghalványabb. Jobb égen a legfényesebb részei akár szabadszemesek is lehetnének, hallottam utalásokat erre vonatkozóan.
Tovább az észleléshez »Az Orion-ködtől nyugatra, a Barnard-ív képzeletbeli folytatásának közelében van ez a kissé elnyúlt, ezúttal nem is végtelenül halvány folt. Lapos háromszög, az M42 felé mutat. Mérete kb. egy telihold, annál valamivel kisebb. Vannak halvány csillagok is a felszínén.
Tovább az észleléshez »Látszik, azta! Sőt, szabad szemmel is lehet sejteni, hol kéne futnia! Én azért azt mondom, így is láttam. Csak a legtetejét tudtam műszer nélkül érzékelni. Binokulárban se lehetett sokkal tovább követni, az öv alatt már eltűnt. De, talán még az Orion-ködig is eltartott, de ott már az eddigihez képest is extrém halvány. Szélesebb, mint gondoltam, vastagsága egy-két fok körüli. Kétségtelenül az M78 felett a legfényesebb. Na most jött volna jól egy RFT H-bétával, azzal gyerekjáték lett volna. Nem tudom, lesz-e még ilyen jó ég rövid időn belül.
Tovább az észleléshez »19:37–21:08 UT; 5,5 mm 60° Premium Flat Field (218,2x; 16,5'). GH-k között szokatlanul ritka és elnyúlt. Amúgy szabályosabb, csak nagyon halványak a nagyjából körré kiegészítő részek. A csillagláncok itt olyanok, hogy a magból kiérve még utána kanyarodnak el, akár 90 fokban! Sőt, átfedik egymást. Azt nem tudom, hogy ezek valós térbeli képződmények vagy csak a fényesebb csillagok így rendeződnek el. Mindenesetre igen látványos lenne szebb égen. Bontani EL-lel az egész felszínen tudtam, ettől még mindig megmarad egy háttérderengés, a csillagok összeérő ragyogása is hozzáad a grízességéhez. Az elkülönülő csillagok egész kevesen vannak. Megjegyzés: Gyakorló GH, a digitális feldologozással most nem vacakoltam sokat. Biztos lesz még jobb rajzom is, amit megéri majd alaposabban kidolgozni.
Tovább az észleléshez »20:38–21:01 UT, 35 mm 58° Kellner (34x, 100'). Egyik legfeltűnőbb névtelen halmaz, de nem is feltétlenül kell neki külön becenév, hiszen mindenki jól ismeri. Nem rajzoltam még, itt volt az ideje. Ez egy számomra nagyon kedves nyílthalmaz. Amikor a környéken sündörgök halványabb dolgok után kutatva, mindig átmegyek felette. Szabad szemmel viszont még nem láttam emlékeim (hiánya) szerint. Megjegyzés: Maga a halmaz jól sikerült a halvány csillagok hiányát leszámítva, bár azért most sikerült elég gyenge fényűeket is feltűntetni egyet-egyet itt-ott. Az LM többi része viszont katasztrófális lett. Ez azt jelenti, hogy valamikor újra fogom próbálni, persze jobb határmagnival vagy nagyobb LM-mel, hogy valami új is látszon. A 114/500-asom utóbbira ideális lenne.
Tovább az észleléshez »229x: Gyönyörűen látszik az NGC 1999, apró fényességbeli különbségek a felszínén, középen élesen elkülönül a kulcslyuk alakú sötét rész. Egy közepesen halvány csillag rajta, ez világítja meg (V380 Orionis). UHC szűrővel mellette nagyon halványan láthatóvá válik a HH1, aztán a HH2 is. Egymás felé elnyúlt részlettelen foltok.
Tovább az észleléshez »Lófej-köd (1:30–1:42 UT). 24 mm 68° SWA (73,5x): B 33: Nem tűnik fel azonnal, de egy idő után már közvetlen látással is szemet szúr, ekkor a nyaka látható. El-lel néha hihetetlenül élesen beugrik az orra és a sörénye is. Nagyon komoly, soha nem számítottam ilyenre vizuálisan. IC 434: Nagyon halvány, a keleti pereme látszik legjobban. Látható, hogy a sötét tömb (Orion B felhő) hogyan érintkezik vele térben, főleg a lófejtől délre. Nyugaton fokozatosan olvad bele a háttérbe. Ezen a nagyításon már nem látszik az egész. Nem fér be az LM-be, és szétoszlik a kevés fénye. NGC 2023: Fényes, de nem részletes. Szálas jellegű. Megjegyzés: Fontos! Az okulárban és a vázlatfüzeten lefelé volt észak, ezt a kidolgozáskor elfordítottam 90 fokkal. Pedig pont az előbbi helyzetben lett volna érdekesebb, ahogy szembenáll a fotók megszokott orientációjával. Maga az élmény leírhatatlan, "extázist" okoz! LM = 55,5'
Tovább az észleléshez »Buborék-köd (22:59–23:41 UT) 23 mm 82° UWA (155x): Körülötte tejútfoltok. Néhány részlet, mint például az ionizációs front csak H-béta szűrővel látszott. Várakozásom ellenére a H-béta nem rontott sokat a buborékon. Megjegyzés: Zenittükör! Használtam még 35 mm 58°-os Kellnert is. LM = 31,8'
Tovább az észleléshez »Gyűrű-köd (20:16–21:01 UT) 6,7 mm 84° UWA (263,1x): Még a belsejében is vannak részletek, kívül-belül színes (sötétkék, türkíz, sárgászöld, vörös). Mindegyik szűrővel egy kicsit más arcát mutatja, UHC-val a legfényesebb. A központi csillag nem okozott nehézséget. Kívül talán dereng valami a halóból is, de lehet, hogy ez inkább csak a fényesebb rész ragyogása. Megjegyzés: Ha lesz időm, készítek színes részletrajzokat is. LM = 19,2'
Tovább az észleléshez »Pac-Man-köd (18:43–19:40 UT) 25 mm 52° Kellner (70,5x): Gazdag halmaz, középen szoros hármascsillag. Részletes sötét öböl, egy apró Bok-globula. Körülötte halvány tejútfoltok. Megjegyzés: A halmazhoz és a globulához a következő okulárt használtam: 6,7 mm 84° UWA, OIII (263,1x, 19,2'). LM = 44,2'
Tovább az észleléshez »73,5x (24 mm 68° Explore Scientific). Nem egy LM-ben, de mindegyik látszik, bár az NGC 2064 csak nagyon nehezen. A félhold alakú M78 közepe kékes. UHC szűrővel határozottan láthatóvá válik a gomba formájú HH24 az NGC 2064 mellett. Szokatlanul kevés csillag az LM-ben.
Tovább az észleléshez »Orion-köd. 73,5x (24 mm 68° Explore Scientific); 114,5x; 229x (7,7-15,4 mm 67° APM Super Zoom): Nehéz róla jó leírást adni, egyszerűen döbbenetes. Térhatású, színes (zöld, barna). Az M43 bordó színű, mögötte izzik a háttér is. A részletekben elveszik az ember, még a bolygóknál is többet mutat. Nem tudja semmilyen fénykép sem visszaadni a látványt, főleg, hogy a legközepe sincs kiégve. 356/3556SC-vel (23 mm 82° Sky Panorama) három szűrőn is végigmentünk vele, mindegyikkel egy másik dimenzió. Körbe lehet követni az NGC 1981-ig. Ezt bizony kemény lesz lerajzolni télen.
Tovább az észleléshez »Fátyol-köd. Biztosan látszik mindkettő fele, de nincs még rajzolható állapotban.
Tovább az észleléshez »Mind a három szépen látszik, a két kísérő közti különbség egyértelmű. Az M31-et simán tudtam 3°-ig és az M32-ig is követni. Egy karja és több részlet már sejthető, egészen hihetetlen.
Tovább az észleléshez »Barlang-köd. Nem okoz gondot, sokkal több látszik, mint távcsőben. Így tényleg elhihető, miért ezt a nevet kapta. A fénylő rész egy C betű, ez a Cepheus házikójától elfelé néz. Mérete 0,5°. Részlet alig.
Tovább az észleléshez »Oroszlán-köd. Csak a középső fényes része látszik, de az nagyon könnyen. Tejúttal párhuzamos elnyúltságú, ~0,5°. Nem annyira inhomogén, de a körvonala nehezen kivehető.
Tovább az észleléshez »263,1x: UHC szűrővel könnyen látszik, hasonít a DSS-es megjelenésére. Egy kissé görbült recés sáv, 4-5'. OIII szűrővel nem tudtam megnézni, gyorsan beborult az ég.
Tovább az észleléshez »20:30 UT, 218x: Még mindig van grízesség. Magja el van csúszva, gyűrű alakú, fényes és halvány csillagok is.
Tovább az észleléshez »20:13 UT, 34x: Nagyon szép. Gazdag, fényes, sokféle csillag. 218x-on teljesen bomlik, 6-7'. Középen halványabb kettős, maúgy nincs mag, viszont inhomogén, szabálytalan.
Tovább az észleléshez »20:09 UT, 120x: Már megint Y. Legalább 10'. Viszonylag gazdag, viszont halvány. Egy X alakú kromoszómára emlékeztető alakzat közepébe akadva bukkantam rá. Felettébb gyenge mag.
Tovább az észleléshez »20:03 UT, 120x: Egy kis csomó. Laza és ritka, nem feltűnő, ha nem keressük. Egy tucatnyi csillagból áll egy görbe Y. ~7', hasonló (~közepes, kb. 11-12 magnis) csillagok.
Tovább az észleléshez »Kék hógolyó 21:04 - 21:31 UT; 218,2x: Apró, fél ívperces, de nagyon fényes. Kék színű. Belül halványabb, kívül vékony körvonal, a kettő között hangsúlyos karimája van. LM = 16,5'
Tovább az észleléshez »19:56 UT, 120, 218x (az eredeti jegyzetben az utóbbi helyett 240x szerepel, de én nem emlékszem, hogy Barlowot használtam volna): Kisebb, mint a 7006 (valamiért elsőre nagyobbnak tűnt), elképesztően halvány, pedig korábbi emlékeim alapján ez volt a könnyebb. Grízes, talán egy-két csillag. Sűrűbb, mint a 7006, talán a legkompaktabb, amelyet láttam. Erős mag, gyenge lábak, sűrűsége ellenére viszonylag diffúz határ.
Tovább az észleléshez »19:40 UT, 218x: Apró, valamivel fényesebb csillag mellett. Könnyen észrevehető. Nem lehet nagyobb 3'-nél. Nagyon grízes, de már a közepén is vannak különálló csillagok. Elkülönülő magja a feléig tart kifelé. 4-5 pókláb, rajtuk is csillagok. Szélén is van fényes csillag. 33T-vel jó rajzos téma lehetne.
Tovább az észleléshez »21:30 UT, 34x: Nagy, kb. az LM feléig nyúlik (~50' átmérő, katalógusban csak 30), de nagyon diffúz. Fényes csillagok veszik körül. Középen egy jól elkülönülő magvidék, kb 10'. Gazdag halmaz, nagy szórás, nincs derengés. A váza egy Y, de inkább háromszöggé egészül ki a mezővel. K felé sokáig elnyúlik, dél felé egy jóval vastagabb és fényesebb, de ritkásabb nyúlvány, É-ra is kiterjed, olyan, mint egy banán. Nem vagyok biztos benne, hogy ez még a halmazhoz tartozik, de hasonlóan fényes csillagok alkotják. Ny-ra egy leszakadó felhő, halvány csillagok. Így egy megnyújtott Cepheus lesz, amelnyek a derekánál halad át a Tejút, középen szerteágazik.
Tovább az észleléshez »21:15 UT, 120x: Egy X betű, egyik oldalán (NY) egy ferde mellékág, rajta egy apró raj halvány csillagokkal. Közepes csillagok, kis szórás fényességben. Gyengén koncentrált mag, körülötte halványabb csillagok, nincs derengés. 8 fényes csillag adja a vázát. ~5' körüli (katalógusban kétszerese). A mag egy rombusz, az egész egy szabályos kristályra emlékeztet.
Tovább az észleléshez »Az M39 és 7086 között található kissé nyugatra. 34x: Ha nem keresi az ember, nem fog belebotlani, szerencsére elég könnyen azonosítható helyen fekszik, sok a különálló fényes csillaglánc errefelé. Középről az LM kb. feléig terjed egy 50'-es sötétebb régió, körülötte fényes Tejúttal, az LM szélén, elpásztázva viszont már halványabb. Valamiért úgy éreztem, hogy a háttérfénylés határozottan sárgásnarancs színű, de ez illúzió vagy a fényszennyezés. Érdekes, hogy az alakja nem teljesen tisztán, de sejthető, és egészen komplex. Keskeny öblökből és hosszan kinyúló félszigetekből áll. Nem tudtam inhomogenitást megfigyelni a felszínén, rajta a környezetnél kevesebb, de egy fényesebb csillag, pont egy láncot szakít meg. Nincs sok megfigyelés erről az objektumról, még digitális sem, az átfogóbb égbolttérképeken is alig észrevehető.
Tovább az észleléshez »182x: Nagyon fényes és látványos, két porsáv is látszik benne. Valóban az M31 kisebb verziója, elnyúltsága hasonló, de É-D irányú. Keletre, egy LM-ben két kisebb galaxist vettem észre (7335, 7340).
Tovább az észleléshez »40x: A 185 a fényesebb. A 147 nem egészen egy LM-re található (kb. 1°), sokkal halványabb és diffúzabb. Elnyúltságuk párhuzamos, az M31 és nyugat közé néznek. A 185 elnyúltabb.
Tovább az észleléshez »Csillagontó-galaxis. Minden nagyításon nagyon nehéz, a Tejút hátterével csaknem egynemű. 182x: Az alakját se tudom kivenni, de valószínűleg nem ovális. Felszíne rögös, halvány. A mérete nagyjából 5-10' közötti, a fényessége akár a 13-mat is megüti, mégis szinte rejtve marad.
Tovább az észleléshez »~200x: Alulértékelt objektum. Kicsi, néhány ívperc, de fényes csillagok alkotják. 10x50B-ben és 150/750L-ben is megkapó látvány, viszont binokulárban nem nagyon emelkedik ki az egybefüggő Tejútból, ennek ellenére érdekes foltocska. Keletre egy egyenesebb csillaglánc, középen egy koncentrálódott mag. Kevés a legtöbbnél egy-két magnitúdóval halványabb csillag.
Tovább az észleléshez »Ilyen nagynak még nem is láttam. Csakhogynem telihold méretűnek mutatkozik. Iszonyú fényes (~5 m), a környező csillagokkal egy szinten, bizonyára szabad szemmel is észrevettem volna. Az egyenletes kifelé halványodáson felül sem homogén. Kevés szemcse és szál. A Tejút szinte idáig elér, fotószerű látvány.
Tovább az észleléshez »Amikor feljött, még nem látszott a Barnard 64. Remélem jövőre még nem megy ki a fejemből, arra kíváncsi vagyok. Van a közelben egy nagyon hasonló, csak picit halványabb és kisebb GH (NGC 6356). Közepes fényességű és méretű (M5 és M75 között látványra félúton).
Tovább az észleléshez »Rókafej-halmaz / Polip-halmaz. Engem inkább Perseus miniatűr mására emlékeztet. Arra elég volt az ég, hogy az alakját kivegyem, viszont sok csillagot egyáltalán nem láttam. Halvány csillagok, kis szórás fényességben, nagy térben (néhány hosszabb csáp). Egy-két kiemelkedő tag. Északon egyenes csillagsor, egy nagy lyukat határol a többi lánccal. LM = 13'
Tovább az észleléshez »Orion-köd: Nagy Orion-köd és De Marian köde / Kis Orion-köd. Közepe méregzöld sárgás foltokkal, a mag a szélén nagyon enyhén türkíz. A bajszok érezhetően más tónusúak, az elejük vörösebb, máshol lilásabb vagy kékesebb, legalábbis a szaturáció gyorsabban változik, mint a fényesség. A sötét félsziget bordó vagy bíbor. A bevágás csipkézett vagy recés. Az M42 fölött tovább folytatódik. Nagyon lágy derengés az M43 mögött. Két halvány szál középről kiindulva D és DNy felé. DNy és Ny között ritkás hosszabbítás, erőteljesebb, mint a másik oldalon. A magban foltok, egy sötétebb híd a Theta1 mögött, egy fényesebb domb mellette árkokkal. Megjegyzés: Átlátszóság a zenitre vonatkozik. A sűrű légkör kissé besárgította. Az okulárok és a szűrők rendesen bepárásodtak. Ha ez nem lett volna, akkor mindenképp ott lenne a TOP 5 észlelési élményeim között, de lehet, hogy így is. Ekkor már egyedül észleltem a réten, a végére világos lett az ég, a napfelkeltét elmentem megnézni, láttam sünit és őzeket. Már alig várom, amikor télen újra magasan lesz. Most kb. annyit mutatott, mint egy ~10 centis műszer, csak színesben. LM = 41'
Tovább az észleléshez »Az M33 egyik fényes csillagkeletkezési régiója, a Lokális Csoport legnagyobb HII-zónája, átmérője 233 pc. Távolsága Földünktől 840 kpc. 78x: 400T-ben fényessége összemérhető az M33 magjával, főleg szűrővel. Két apró szálacska a szomszédos fényes csillag irányából egymással derékszögben, középen apró mag némi derengéssel. Az M33 rögös karjai sejthetőek. Középről gyorsan halványuló alap koronggradiens. Nagy, teleholdnyi galaxis, számos előtércsillag. Szabad szemmel simán látszik ~1,5:1 lapultsága is. LM = 63'
Tovább az észleléshez »Embrió-köd / Magzat-köd. 273x: Közepesen fényes PL. ~2:1 arányban elnyúlt, gyűrűs, de keletre nyitott, ott halványabb a pereme. A belseje nagyon halvány. Körbe egyenletes, éles fénylés. Nagyobb nagyításon (508x, hasonló EP) előtűnik még néhány részlet, de kevésbé emelkedik ki. Fényes központi csillag, É–D \"karok\" nyúlnak felé. UHC-val kisebb nagyításon élesebb, a legfényesebb részek még tovább fényesednek, de többet nem látok. A nagyobban a pereme fényesebb, darabosabb. Szűrő nélkül kékesszürke. Délen több csillag, mint északon (LDN 1023). LM = 21'
Tovább az észleléshez »E-köd / Sötét barlang-köd / Tripla barlang-köd / A Sas barlangja. Szabad szemmel is látszik, bár ekkor még nem fedezhető fel érdekes alakja. Olyan, mintha a lángfényű Gamma Aql (Tarazed) lyukat égetett volna a Tejútba. Binóban alapvetően egy L betű látszik, ami hosszabb szemlélődés után egyértelműen egy C-re kezd hasonlítani. A C belseje a kontraszt miatt a a mezőnél fényesebbnek látszik. Az alsó sávot nehéz észrevenni, ez egészíti ki az alakzatot egy görög kszire. Minél tovább vizsgálom, annál beljebb húzódik a Tejút sötét része. Megjegyzés: Az LM-rajz második próbálkozás. Először a Gamma Aql-ét állítottam középre, csak későn vettem észre, hogy a célpontom végig az LM szélén figyelt. A két rész közötti fényes csillag kissé keletebbre található az égen. A vázlatfüzetben 4-es átlátszóság szerepel. A valóságban ennél jóval kisebb lehetett. Ezt akkor becsültem meg, amikor még az LDN 703-mat néztem B 143-nak. Sokkal több csillagot kellett volna látnom négyes átlátszóságon. LM = 6,8°
Tovább az észleléshez »LM folyamatosan egyre fényesebbnek látszik, de nem csak a párásodás miatt, hanem a Tejutat kezdem egyre jobban felfogni. Az M17 jóval nagyobb, mint ami kistávcsőben első ránézésre látszik. Ez az M24-ről is elmondható, bár túl sok részletet nem mutat. Szabad szemmel is jól látszik. Megnyúlt, majdnem grízes, de inkább márványos, középen foltos felszínű. Több kanyart is tesz a váza. Számos csillag az előtérben. A B312 házikó alakú sziluettje csak épphogy belép az LM-be. LM = 6,8°
Tovább az észleléshez »Kis Sagittarius-csillagfelhő. Majdnem betölti a 6,8° LM-t! Elméletileg csak 1,5°. Kanyarok, foltok, öblök, csillagmezők szabják egymást. Még talán az IC 1284 is ott derengett. Alatta a Tejút hasonló fényességű, fotószerű. Felette az M17 eléri a maximális méretét, a hattyúforma szinte elveszik benne. Az északabbi Sh2-54 már önálló tejútfolt. A B312 alakja ránézésre kivehető. A szúnyogok, az allergia, a szék hiánya és az ehhez már túl fényes észlelőlámpám miatt nem tudtam lerajzolni.
Tovább az észleléshez »218x: Apró, nem sok csillag. Minden nagyításon feltűnő. A legtöbb tag túl halvány, amúgy egy sokkal gazadagabb halmaz. LM = 16,5'
Tovább az észleléshez »218x: Y alakú, apró, fényes. Gamma Cygni köde mellett, található, nagyon feltűnő. Nagy nagyításon ahogy egyre több csillagot pillantok meg, annál inkább beleolvad a háttérbe. Közepesen sűrű, a szegélynél egy kicsit több komponensm nagy szórás a fényességek között. A tengelyek között alig akad egy-egy csillag. Sok a keleti fényes tag köré csoportosul. LM = 16,5'
Tovább az észleléshez »Cygnus-fal. 111x: Egy tavalyi távcsöves élményt próbáltam rekonstruálni. Még nem az igazi. Ezt a műszert a határig húztam ezzel az objektummal, a múltkori látványhoz nagyobb távcső kell. LM = 36'
Tovább az észleléshez »Súlyzó-/Almacsutka-köd. 222x: Erősen türkíz színű, kicsit még szűrőn át is. Látszik a központi csillag, ez meglepetésként ért. Többnyire a megszokott részleteket mutatta. LM = 18'
Tovább az észleléshez »Cygnus-fal. 40x: Részletesebb, de nem lett olyan szép a rajz, mint tavaly. LM = 78'
Tovább az észleléshez »114/500T és 40x nagyítás is besegített. Androméda-köd. 29x: Nem fér bele az LM-be, de nem is nyúlik sokkal tovább. Az alapvető részletek mind ott vannk. A mag körüli rész után az elülső porsáv jelenik meg, a két fényes kísérő közben végig az LM-ben ragyog. Az M32-t könnyebb tanulmányozni, mint az M110-et, pedig ez az egyszerűbb felépítésű. A porsáv először csak egy egyenes határ, aztán bukkan elő a túloldalon egy halvány ív (én ezt számítom a porsáv észlelésének). Ez a csík csak néha jön elő, elég nehéz, ez az a részlet, ami 20T-ben könnyebb. A körvonalai ennek a résznek elég érdekesek, éles váltások után enyhe gradiensek váltják egymást. Az ívből leszakadt egy kisebb darab. Az M110 felé nem tudtam tovább követni, kisebb nagyítás kéne. A fő fényes csík egész LM-es. A két szélső ív az M17 külső gyűrűjére emlékeztet, 114T-ben az LM szélét súrolják. Halványak,de nagyok, a közepe felé való folytatásukat trükkös végigkövetni. Az M32-t épphogy elkerülik. Az NGC 206 se könnyű. Egy kanyar mentén látható, de nehezen megfogható, ritkán villan be. Most a közepére voltam inkább kíváncsi, de megpróbálnám nagyobb LM-ben. A G1 130T-vel is látszott. LM = 122'
Tovább az észleléshez »Írisz-köd. Típus: Csillagkeletkezési régió reflexiós köddel és nyílthalmazzal 78x: Látványos és nagyon feltűnő, ezáltal a keresést is nagyban megkönnyíti, hogy a látómező kb. kétharmadáig alig vannak csillagok, egy sötét köd eltakarja őket. A nyílthalmaz észrevétlen marad, hihetetlenül halvány. Maga a köd is határozott, nagyon szép és részletes. Különösen ÉNy fele ragyog. Fekete (sötétszürke/kékesszürke) csíkos téglalap. Hajnal felé határozottan javulóban az átlátszóság.
Tovább az észleléshez »Típus: Csillagkeletkezési régió reflexiós köddel. Két objektum között kerestem fel kíváncsiságból, tölthettem volna több időt is vele. 144x: Három kékes csillag körül az erős párásodás előtt elfordított látással még észrevehető egy kis derengés. Hosszúkásak, nagyjából nyugat-kelet irányúak. A felszín nagyon egyenletes, a körvonalban fellelhető egy-két szabálytalanság. Nehéz objektum. Kell lennie a látómezőben még egy-két halvány ködpamacsnak is, ezeket azonban nem tudtam pontosan merre keressem, az átlátszóság pedig elég rossz. Ha tovább nézem, biztos előtűnnek, kisebb műszerben is látszanak.
Tovább az észleléshez »Tulipán-köd. 34x, 120x: Nem gondoltam volna, hogy akár vidéki égen is látszani fog. OIII nélkül szinte észrevehetetlen. UHC lehet, hogy kicsit többet mutat, bár lehet, hogy ez csak a nagyobb nagyítás miatt van (egyelőre csak egyféle UHC és OIII szűrőm van). Három hasonlóan fényes csillag ül az LM közepén, kettő egymáshoz közel délebbre (balra), egy északabbra. A két közeli körül erős "pára", tovább szemlélődve nyugaton laposodó félhold, amely egészen a harmadik csillagig elnyúlik. A körvonal nagyon egyenetlen, a felszín is inhomogén, bár ezt nem könnyű észrevenni. Ha jó az idő, ma lerajzolom 33T-vel. Tegnap nem voltam benne biztos, hogy tényleg azt látom, nem pedig a párásodást.
Tovább az észleléshez »163x: Határozottan ott van a látómező közepén egy apró folt egy halvány csillag mellett. 20T, 364x: Fotóktól eltérő látvány, a két közeli csillag jelentősen eltér, egymástól nagy távolságra, legalábbis a G1 picinek látszik. Nem nehéz észrevenni, nem gondoltam volna, hogy látszik 20T-ben.
Tovább az észleléshez »Kék hógolyó-köd. 182x: Lyukas a közepe. Apró, fényes, kék. Elnyúlt. A központi csillagot szűrő nélkül se tudom megkülönböztetni.
Tovább az észleléshez »Sas-köd. 100x: Csak a középső oszlop látszik (L alak), a nagy szélsőnek talán a töve. A halmaz szép, mint minden más műszerben is.
Tovább az észleléshez »Draco-törpe. 43x: Nehezebb, mint az UGC 9749, de hasonló méretű. Nehéz a széléig követni. Egyenletesebb felszínű, de nem homogén, inkább szemcsés. Nehezen megfogható, előtércsillagok nehezítik a tanulmányozását.
Tovább az észleléshez »Ursa Minor-törpe. Első "névtelen" galaxisom (nincs benne NGC/IC katalógusokban). 43x: Nagy, halvány, ovális, középen egy csillag. Egy-két szabálytalanság, sáv. Felülete változó inhomogenitású.
Tovább az észleléshez »Sokkal halványabbra számítottam, nem is kellett keresni. A háttér és a csillagmező is sűrűbb itt. Komplex körvonal, inhomogenitás viszont kevés. A köd legfényesebb részét meg se találtam a csillagok között, távcsőben viszont lényegében csak az látszik. Az egy LM-ben lévő M16 vizuálisan eltörpül mellette.
Tovább az észleléshez »Kék Lófej-köd. Többnyire csak az orra feltűnő, de a további részeket is lehet sejteni. Csak délen van élesebb határvonala. A fák miatt mozogni kellett, hogy az egészet lássam. Lehet, hogy legközelebb már csak jövőre sikerül újra megpillantanom.
Tovább az észleléshez »Rho Ophiuchi-ködkomplexum. M4 nézegetése közben lettem figyelmes rá. Most láttam először. Már elég alacsonyan volt, a horizontom nagyon rossz. Láthatósága rosszabbodik, Tarjánban már nem biztos, hogy el tudom kapni. Valósággal izzik az égbolt errefelé, bár nem annyira megkapó látvány, mint a felvételeken. Az IC 4606 (Antares köde) háromszög alakú, déli lekerekített csúcsától nem messze helyezkedik el a megvilágító csillag. Viszonylag homogén, esetleg a körvonalában lehet egy-két törést, néhány halványabb kinyúlást észrevenni. A többi világító ködöt halványabbnak érzékeltem, de könnyebbnek bizonyultak, mivel kisebbek, és kontrasztos sötét ködök szegélyezik őket. Érezhetően világosabb a megvilágító csillagok környéke, de a körvonalakért még küzdeni kell. A B44-45 párhuzamos töve jól kivehető, de nem követhető sokáig. Nem folytonosak, igazából nem is könnyű eligazodni. Az M4 nagyon fényes, dióra emlékeztet. Szabad szemmel nem vettem most észre. A ködösségek a fák mögött helyezkedtek el, sokat kellett mozogni, hogy az egészről képet kapjak. Izgalmas objektumok, érdekes élmény.
Tovább az észleléshez »Lábnyom-köd, Minkowski lábnyoma, Minkowski 92. 273x, 546x: Végre sikerült. Első éjszaka nem találtam meg, csak a csillagmezőt rajzoltam. 17-én történt a köd rajzolása. Nehéz objektum. A központi csillagot alig lehet elkülöníteni, a rajzon sokkal fényesebbnek lett ábrázolva, mint a valóságban, szinte egybeolvad a köd magjával. Bipoláris, É fele sokkal halványabb, vizuálisan kisebb is. Reflexiós köd, ezért szűrővel nem is próbálkoztam, a becsavarás alatt úgyis kiment volna az LM-ből. LM = 6,6'
Tovább az észleléshez »Pelikán-köd. 43x: A következő nehézsúlyú észlelésem, de még nem az éves Észak-Amerika-köd-túrám, arra majd legközelebb vállalkozok. Az LM vázának felmérése után rögtön a ködöt kezdtem el rajzolni, mivel már világosodott. Előtte sok időt töltöttem azon gondolkozva, melyik csillagkeletkezési régiót is örökítsem meg. Így a csillagok maradtak legutoljára, amelyeket 13 magnitúdóig tudtam ábrázolni, természetesen ekkor már lecsavartam a szűrőt. Az LM ÉK részén lévő NY-ben feltüntettem 15-ös fényrendűeket is. Ha lett volna még időm, kitöltöttem volna az egész LM-et, bár ahhoz egy éjszaka mindenképp kevés, főleg, hogy nyári objektumról van szó. Úgy tudom, hogy az IC 5070 az egész ködre, az 5067 pedig a legfényesebb részére vonatkozik, ez az ionizációs frontja, amely először feltűnt, bár akkor még nem voltam biztos benne, hogy az valóban az. Következőként jött az LM közepén található két csillag által közrefogott ovális. A pelikán forma vizuálisan nem igazán jött elő, az 5067 lenne talán a csőre. Ez fotókon két, egymás mögött elhelyezkedő ragyogó szegélyű dombocska. Sikerült egy-két belőlük kiemelkedő üstökösszerű képződményt is megfigyelni, legalábbis a köztük lévő hézagok fényesebbek voltak. Sok szál keresztezi a ködösséget, ezek az előtte lévő molekulafelhőnek tudhatóak be. OIII szűrő legnkább a ködök közepét mutatja, ahol még az oxigén az ionizációhoz szükséges energiát megkapja. Mivel sok minden takarásban van, ezért több helyen is a peremére kerül ez a rész. A maradék széleken nagyon nehéz volt belőni, meddig is tart az objektum, egy H-béta szűrő segített volna, csak akkor már én voltam egyedül a réten, így nem tudtam kölcsönkérni. Nagyon nehezen megfogható látvány, de épp ettől izgalmas is. Az LM K peremén belülre csúszott egy kicsi szelet az Észak-Amerika-ködből is. Az NGC 6989-et rajzolás közben fedeztem fel. Fotókon nehéz megkülönböztetni a háttértől. A Mexikói-öböl-ködben több szakadást is megfigyeltem. LM = 78' Ekkor láttam először a közelben lévő IC 5068-at is. Legközelebb mindenképp viszem az asztali távcsövemet is, hogy átfogóbb képet kapjak a komplexumról. A nagy műszerrel pedig a részletekre és a halványabb csillagokra fogok koncentrálni.
Tovább az észleléshez »Pacman-köd. 43x: Első körben ugyanúgy néz ki, mint a tavalyi rajzomon. Egy kis nézelődés után az új részlet nem más, mint a Hubble-felvételről ismerős Bok-globula, amelyet most sikerült először megpillantanom. A halmaz fő tömegétől északkeletre (az LM-ben alatta) található, a sötét öblöt ellensúlyozza. Függőleges (K-NY) irányban kissé elnyúlt. A köd igen halvány, és még viszonylag alacsonyan is van, ezért később visszatérek rá, és nagyobb nagyításon lerajzolom.
Tovább az észleléshez »Egyik kedvenc gömbhalmazom, kár, hogy rövid volt az éjszaka, és hogy sok volt a pára errefelé. Szabad szemmel nem láttam. 273x: Kitölti a látómezőt, szinte teljesen bomlik, jól felismerhető a csillaglánc alkotta É-D irányú küllő, és a körülötte tekergő hélixszerű ív. Magja otthont adhat egy átmeneti tömegű fekete lyuknak. Izgalmas objektum, már az égi környezete miatt is!
Tovább az észleléshez »20x: Első (segítséggel) megtalált mélyegeim. Mindkét közeli kísérőt észre tudtam venni, az M32 szinte csillagszerű. Az M31 csak egy halvány ellipszis, közepe felé exponenciálisan fényesedik. Szabad szemmel csak ezután pillantottam meg.
Tovább az észleléshez »20x: Ekkor láttam legelőször a Sas-ködöt. Nem volt könnyű megtalálni. Egy laza nyílthalmaz mögötti halvány, kiterjedt derengés. Nem számítottam sokra, de így sem felelt meg igazán az elvárásaimnak, ezért nem is néztem sokáig. Pedig lehet, hogy megérte volna.
Tovább az észleléshez »Sas-köd. 43x: A köd messzire kinyúlik, látszik a fotókról ismert északi félkörív is. Az égbolt errefelé sajnos elég rossz, így nem olyan látványos, mint múltkor Vértesbogláron. 150x: Ez a nagyítás és az UHC szűrű tűnik a legjobb kombinációnak az oszlopok észleléséhez. Most vettem észre először a negyediket közülük, amely ÉK-re található a többitől elszigetelve ("Fekete oszlop"). Körvonalai elég megfoghatatlanok. A halmazzal kiegészülve még mindig fergeteges látvány. Legközelebb megpróbálom az oszlopok talapzatát és a halmaz előtt lévő globulát is, és le is rajzolom. Ez olyan felderítés volt, de sikerült új részleteket felfedeznem, amik miatt megéri még egyszer megörökíteni.
Tovább az észleléshez »Kettő az egyben. ~300x: A fényes gömbhalmaz ÉNy sarkán van egy feltűnő csillagtrapéz. Onnan vízszintesen jobbra (keletre) csillagugrással elérünk egy bolyhos csillaghoz. Tudomásom szerint ez az elsőként felfedezett planetáris köd, amelyet egy gömbhalmazban találtak. Az M15-ben lehet még egy további PL is, de ez nem megerősített. A köd maga bipoláris, a két lebenyt egy kör vagy ovális derengés veszi körül. Színe gyenge. Az M22-ben található GJJC 1 sokkal diffúzabb, és délebbre is fekszik, vizuálisan nagy kihívás lesz.
Tovább az észleléshez »Egyelőre negatív észlelés. Lábnyom-köd (Minkowski 92). 273, 546x: Már megvan a csillagkörnyezet, a ködöt azonban még nem tudom, hol keressem. Rendesen el is néztem. Ma újrapróbálom, elméletileg a háromszög északabbi csillaga mellett van, én valamiért a két fényes csillag közé koncentráltam. Majd a kész rajzot töltöm fel, remélhetőleg ma jusztírozni is tudok. Ez a köd most másodjára kerülte el a figyelmemet.
Tovább az észleléshez »Szélkerék-galaxis. 43x: A 12 magnitúdósnak érzékelt szupernóva nagyon hamar meglett, bár csak utólag tudtam meg, hogy az volt az a néhány közelben lévő előtércsillag közül. A GX nagyon nehéz ezen az égen, bár a karok iránya így is kivehető. Jó nagy része olvadt bele a háttérbe, így az SN is a szélére került. Az LM közepétől É-re, a peremén az NGC 5473. LM = 78'. (Ideje jusztírozni a távcsövet.) Lovasberényből sokkal könnyebb látvány az M101, a fényes csomói jól elkülöníthetőek. Az LM kicsit elcsúszott, ez van, ha egy hónapig borult az ég. Sietnem is kellett, mert jöttek a felhők. Aznap elkezdtem az NGC 6229-et is, de a borulás félbeszakított.
Tovább az észleléshez »Teknős-köd. 273x: Nagyon fényes, kék színű, elnyúlt, bab alakú. Központi csillaga elveszik a ragyogásában. Ilyen égnél kevés részlet. Egy vékony, halványabb burok veszi körül. Apró, de könnyű megtalálni. OIII szűrő nem könnyít rajta számottevően. Az M97-nél sokkal feltűnőbb, de kisebb is.
Tovább az észleléshez »Nagy-Herkules-gömbhalmaz. 150x, 273x: Az NGC 6207 elég feltűnő, ha tudjuk a helyét. Elnyúlt, kissé szögletes, közepe felé gyengén fényesedik. Az M13 az egész látómezőt kitölti, középen is láthatóak felbontott tagok egy derengés előtt. Nem szabályos kör alakú. Őket is rajzolni kéne majd nyáron.
Tovább az észleléshez »Coma-halmaz. 43x: Az NGC 4889 mindig látszik, mellette egyszerre legalább egy-két kisebb GX tűnik fel. Olyan, mint egy NY, csak GX-okkal. Varázslatos élmény, sűrű mező, mégis nehéz. Talán az egész LM tele lehet hintve. Ahhoz azonban, hogy rajzolható, valóban gazdag látványt kapjak, nagyobb műszerre lenne szükségem.
Tovább az észleléshez »150x, 273x: Hihetetlen, de használ az OIII, bár nem túl sokat. Kék szűrő sokkal hatékonyabb. Az UHC semmit nem javít, de nem is vártam. A becsült fázis 65%.
Tovább az észleléshez »Sas-köd, Csillagkirálynő-köd, Teremtés oszlopai. 150x: Ezzel a nagyítással a legkönnyebbek az elefántormányok, UHC többet mutat, mint az OIII. Mind a hárman látszanak, az őket összekötő hidak is, pedig még épphogy csak felkelt az objektum. A halmaz önmagában is érdekes, a köddel együtt pedig megfogó látvány. A sas formája kirajzolódik.
Tovább az észleléshez »Bálna-galaxis, Hokiütő-galaxisok. 150x: A 4631 az egész LM szélességét kitölti, kicsit túl is nyúlik rajta. Valóban bálnára hasonlít, nem csak méretben. Felszínén számos apró, sötétebb fodor. A 4627 felette lebeg, kihagyhatatlan látvány, ilyen nincs máshol. Szomszédja a keskeny és sokkal halványabb hokiütő. Meg lehet különböztetni, melyik a 4656 és a 4657, utóbbi nehezen látszik. a 4656 szintén szokatlanul nagy, de eltörpül a 4631 mellett. Feledhetetlen élmény!
Tovább az észleléshez »Fátyol-köd/Cygnus-hurok (Keleti-Fátyol-köd, Pickering háromszöge, Nyugati-Fátyol-köd/Boszorkányseprű-köd). OIII szűrőn keresztül a 6960-ot most először szabad szemmel is láttam. 43x: Fotószerű látvány, természetesen egyszerre csak egy kis része látszik. A keleti oldal minden kis szálacskája külön kivehető, a legtöbbekkel ellentétben szerintem ez a látványosabb fele. A szálak közepe tejszerű, peremük áttetszőbb sötétszürke, a csillagmező hozzáad a látványhoz. A nyugati széle inkább ezüstösebb felszínű a sűrűbb szerkezete és nagyobb fényessége miatt.
Tovább az észleléshez »Észak-Amerika-köd, Pelikán-köd, Mexikói-öböl-köd. 43x: Kb. az egyetlen mélyég, amit láttam, és látványosabb, mint a képeken. Ez egy ekkora felületi fényességű ködnél igen csak hihetetlenül hangzik, de én tényleg így éreztem. Habár sok részlet, amiről tudom, hogy megpillantható, az alacsony helyzet miatt még nem látszott, így is el tudtam veszni benne. A sötét köd OIII szűrővel áttetsző, számtalan kis ködpamacs hálózata. A Pelikán-köd ionizációs frontját nem tudtam megkülönböztetni, de már nem kellett sok hozzá. Kíváncsi vagyok, milyen lehet majd zenitben, már alig várom, hogy nyáron lerajzolhassam.
Tovább az észleléshez »43x: Egy csillag pont a szélén fekszik, anélkül nem biztos, hogy megtalálom, bár nehezíti is valamelyest a megpillantását. OIII sokat segít ebben. Részlettelen kör, viszonylag nagy (4,5 ívperc). Legbelül talán egy nagyon kicsit halványabb. Szerintem tudtam volna részleteket is előhozni belőle, ha kellő időt fordítok rá.
Tovább az észleléshez »43x: Hatalmas és nagyon halvány PL. Nem látszik az egész gyűrű, csak két szembenálló ív, közöttük valami derengés két-három csillag mögött. Szűrő nélkül csak sejthető, hogy van ott valami, de úgy oda kell képzelni a pontos helyéhez a térképen jelölt körvonalát, különben elveszik a háttérben, és nem vesszük észre. Úgy meg nincs mire szűrőt alkalmazni, ugyanis eléggé különbözik a többi PL-től, nem igazán tudni, mire lehet számítani.
Tovább az észleléshez »273x: Ütköző pár. Egymáshoz kapcsolódva látszik két halvány galaxis alig kiemelkedve a háttérből, a jellegzetes körvonaluk nehezen ugyan, de kivehető. Előző nap még nem találtam meg. NGC 2419 közelében található az égen. 150x még egyként mutatja. Egyszer majd megpróbálom lerajzolni. Közelben egy apró lambda alakú fényesebb aszterizmusra bukkantam. Rá még visszatérek.
Tovább az észleléshez »Csoportok száma: 3 Foltok száma: 20 Fáklyamezők száma: 1 Relatívszám: 50 Protuberanciák száma: 11 Aktív területek: 4 Filamentek száma: 16 45x: Szpikulák egyenként elkülöníthetőek. Coontinuumban legalább egy fáklyamező látszott, a nyugati csoport körül.
Tovább az észleléshez »(Lyra) Gyűrűs/Gyűrű-köd. 546x: Nagyon fényes, elnyúlt. Közepén halványabb, de nem teljesen sötét. A gyűrű egyenetlen felszínű, belsejében nagyon enyhe inhomogentiások. Haló nem látszik. OIII szűrőtől csak fényesebbnek látszik, de nem részletesebb, UHC-val ugyanúgy. A központi csillagot csak nehezen vettem észre. A köd közelében, K-re lévő csillagra kell fókuszálni, hogy az EL hatékonyan működjön. Ekkor is csak ritkán jelenik meg. A közeli I1296-ról elfeledkeztem, így nem tudtam sajnos vele foglalkozni. A nyíl a NY irányt jelölné, ha végre meg tudnám rendesen jelölni. A valóságban inkább lefelé mutat. LM = 6,6'
Tovább az észleléshez »Örvény-köd/galaxis. 150x: A spirálkarok azonnal megkülönböztethetőek, de azt, hogy pontosan hogyan tekerednek, csak nehzen lehet kivenni. Több próbálkozás kellett a megfelelő ovális és görbületek eltalálásához. A karok intenzitása szabálytalanul változik kifelé haladva, több hosszúkás csomó. Az 5195 félhold alakú, csatlakozó szegélye nem egyenletes, hanem rücskös, tüskés. Az anyghíd is látszik, nagyon halványan dereng a sötét sáv két széle. A közepük teljesen csillagszerű, körülöttük kiterjedtebb, szabálytalan kör alakú álmagok. A nagyobb GX felszínén és közelében bevillan néha jó sok csillag, de pozíciójukban nem vagyok biztos. Legközelebb nagyobb türelemmel és bátorsággal állok neki. Az I4277-78 GX-okról nem volt tudomásom az észlelésig, így nem is kerestem őket. A nyíl a NY irányt jelöli. Első rajzos észlelésem ezzel a műszerrel. LM = 16'
Tovább az észleléshez »Feketeszem/Monokli/Ördögszem-galaxis. 120x: A sötét lyuk mindkét oldalán látszik a galaxisnak, de az északiban nem voltam biztos (pedig az lett volna a hangsúlyosabb). Ilyen seeing mellett nem volt egyértelmű, honnan is érkezik pontosan a mag fénye. Nem látszik a széle. Nem teljesen szimmetrikus. Vékony felhőkön keresztül történt az észlelés. Csak néha volt arrafelé derült. LM = 20'
Tovább az észleléshez »43x: Küllőre és spirálkarokra utaló két sötét lyuk a mag mellett. NGC 4301 sejthető, de nagyobb nagyítás kellenne a megerősítéshez.
Tovább az észleléshez »M109B. 43x: Nem sokkal halványabb, mint az M109, de annál részlettelenebb és kisebb. Ugyanúgy elnyúlt.
Tovább az észleléshez »Tűzkerék-galaxis. 43x: A karok beljebb egyértelműek, kifelé sötét ívek sejtetik. Látszik egy fényes, és talán egy halványabb kísérő, még visszatérek rá.
Tovább az észleléshez »Örvény-köd. 43x: Már látszanak a karok sávjai. 150x: Szépen tekerednek az egyenetken fényességű karok, az anygahíd is sejthető már. A magok sem csillagszerűek. Lerajzolásában a felhők akadályoztak.
Tovább az észleléshez »Szivar-galaxis. 273x: Nagyon fényes, mintha képernyőn lenne. Egész látómezőt betölti. Olyan, mint fotókon, csak fekete-fehér és homályosabb. A halvány filamentek simán látszottak. Lerajzolásában a felhők akadályoztak.
Tovább az észleléshez »Béta és Theta között, Thetához közelebb. M29-re emlékeztet. Koordináták: 15h 30m 51s +30° 40' 10" CrB messze legkönnyebb mélyégobjektuma. LM = 65' (48x).
Tovább az észleléshez »218x: Az M49 melletti rombusz közepén lévő galaxis. Magja körül szakadások, lyukak egy gyűrű mentén. Nagyon aprók, nem élesek. LM: 16,5'. M104 és M51 után a kedvenc galaxisaim egyike.
Tovább az észleléshez »Jupiter szelleme-köd. 218x: UHC nem igazán segít most. Részletes, de a központi csillag nem látszik, annak ellenére, hogy csak 12 magnitúdós. A köd nagyon fényes, először el is kerültem, mert halványabbra számítottam. LM: 16,5'
Tovább az észleléshez »Napóleon kalapja. 34x: Egyértelmű, de nem látványos. Ennek ellenére érdekes, hasonlóan fényes csillagok alkotják egymástól hasonló (látszó) távolságra. A csúcsa a leghalványabb. Mindössze 7 csillag, nagyobb nagyításon se látszik más, pedig van itt még két 13-nál fényesebb csilag, csak Budapest fénybúrája eltakarja őket. A 15,5 magnitúdós PGC 50934 jobbról a második csillag felett lenne. A látómező 100'.
Tovább az észleléshez »218x: Füzér-galaxis. Elnyúlt ovális elkülönülő magvidékkel. Csak a közepe látszik. A látómező mérete 16,5'. Az M81-ből csak nagyon kevés látszott.
Tovább az észleléshez »Szivar-galaxis. 218x: Az új okulár első éles bevetése. Gyönyörű kép, a galaxis a fél látómezőt kitölti, bár ennél jóval nagyobb lehet a valóságban. Számos sötét sáv a fényes csíkba beleharapva. A látómező mérete 16,5°.
Tovább az észleléshez »A hideg és szél miatt félbemaradt az észlelés, úgyhogy a rajzot a leírással próbálom kompenzálni. Szögeletes formájú kráter, ÉNy-on ívelt csak kissé. Az árnyék formája fogott meg igazán. Zoknira vagy a Lófej-ködre emlékeztet. A kráter alján egy lankás központi csúcs és egy halvány ív figyelhető meg. A környezet dús kráterekben, itt viszont csak néhány szatellit található. A nyugati gerinc kettősnek mutatkozott, É felé széttöredezett. Árnyéka alapján sokkal alacsonyabb környezetéhez képest, mint a K-i. A DK-i sarokban egy kis medenceszerű kráterecske. A kráter nem nagyon kapcsolódik közeli alakzatokhoz, éppen ezért esett rá a választás, könnyű a rajzolandó területet behatárolni. Azért egy-két szomszédját még megörökítettem volna. Legközelebb majd rajzolok az észlelés mellé egy vázlatot is, ahol látszik a tágabb környezet, ugyanis csak hosszú keresgélés után találtam rá az alakzat nevére. Kesztyűben még meg kell majd szokni a rajzolást, el is csúsztak egy kicsit az objektumok egymáshoz képeset. A nagy árnyék orra egy kicsit hosszabb volt a valóságban. Colognitudo: 351,69°. A látómező ~80 km.
Tovább az észleléshez »Csáp-galaxisok. 120x (20'): Mindenképp szerettem volna megnézni őket, de sajnos alacsonyan delelnek, és nem segít, hogy extrém halványak (bár a zenitben piskóta lett volna). Sok idő és pontos helyének az ismerete kellett a megtalálásához. Helyzetének köszönhetően székből tudtam észlelni, de így sem kímélt, szemkifolyásig kellett nézni, hogy valami értékelhető születhessen. Csak az észlelés végén látszott egyszerre a két galaxis, akkor is csak egy pillanatra. Így elég nehéz volt belőni, hogy is helyezkedhetnek el egymáshoz képest. A keleti (?) komponens lényegesen fényesebb. A csápokból néha, mintha feltűnt volna valami, de a szemem fényesebbeket káprázott. Csillagszerű közepük van, ezek magnitúdója alig haladhatja meg a 13-at. Nem részletesek, puszta megpillantásuk is már eredmény. Ebből az égből kihoztam a legtöbbet. 240x-on nem látszik sokkal több minden. Emlékeztető, hogy a régi Barlow-lencsét most már igazán lecserélhetném egy új okulárra.
Tovább az észleléshez »Sombrero-galaxis. 120x (20'): Még a gyenge égbolt ellenére is gyönyörű, bár csak a közepe látszik, valójában sokkal nagyobb. A porsáv még nem látszik sötét csíkként, csak egy éles váltás vehető észre a korong és a haló között. Bánom, hogy nem a Csillagtanyán rajzoltam, pedig lett volna rá időm.
Tovább az észleléshez »Orsó-galaxis (a délebbi). 120x (20'): Elnyúlt, középen kidudorodik. Fényes, de nincs sok részlet, ettől függetlenül látványos.
Tovább az észleléshez »120x (20'): Mindketten halványak, az NGC 3418 csak ritkán tűnik elő. Csillagszerű magok, a kisebbik elnyúltabb. Az NGC 3414-ben meg lehet sejteni a küllőt.
Tovább az észleléshez »Vázlat, részletrajz. A látómezőrajzon inkább csak a helyét és méretét jelöltem. UFO-galaxis, 120x. 240x-on nem látszott sokkal több minden, követni is nehezebb úgy.
Tovább az észleléshez »UFO-galaxis. 120x (20'): Fényes és érdekes, spirális mintázatot sejtető körvonalak. Majdnem éléről látszik, középen kidudorodik.
Tovább az észleléshez »37-es halmaz. 240x (10'): Ez az égbolt most ennyit engedett. 18 csillag volt a látómezőben, a 37 épphogy kirajzolódott. A Struve 848 már 120x-on is bomlott. A halmaz kicsi, de szétszórt, szögletes, egy-két fényes és még néhány halványabb csillaggal, két jobban elkülönülő térrész.
Tovább az észleléshez »A területet szemlélődés közben választottam ki, ennek a lerajzolása tűnt a legizgalmasabbnak és legnehezebbnek. Nem ismertem eddig, csak kidolgozás után néztem utána, így nem voltak elvárásaim. A Crozier és Monge körvonala jellegzetes. A Cook A még a sötétben volt. A Colombo szélei észlelés közben jelentek meg. Az árnyékok alapján a régió egészen hepe-hupás, A Mare Fecunditatis peremén terül el. Kalandos egy hely. Eddigi leghosszabb, és a Mexikói-öböl-köddel együtt talán legigényesebb észlelésem, igazán büszke vagyok rá. Colognitudo: 314,9°. A látómező ~200 km széles.
Tovább az észleléshez »Intergalaktikus vándor. Meglepően könnyű megtalálni, a Castortól kell meni észak felé, amíg egy csillagsorba nem ütközünk. Ennek ellenére elég halvány, bár könnyebb látvány az NGC 5466-énál. 120x Kicsi, nem bomlik. Nagyon enyhén grízes felszínű, gyenge fényesedés a közepe felé.
Tovább az észleléshez »Hickson 44 galaxiscsoport. 120x: Az NGC 3190 a legfeltűnőbb, körvonala is könnyen kivehető. AZ NGC 3189 külön megkülönböztethető rajta. Az NGC 3193 nem halványabb, de egy előtércsillag miatt nagyon nehéz megpillantani. Az NGC 3085 és 3187 keresése sok időt vett igénybe, alig váltak el a háttértől, jellegtelen foltocskák.
Tovább az észleléshez »Tű-galaxis. Messier-maraton üresjáratában lett megtekintve. ~200-300x: Nem fér bele a látómezőbe, nagyon keskeny, közepén kidudorodik. Vége felé nagyon enyhén keskenyedik. A porsáv is kivehető, igazából csak a korong szegélyeinél igazán fényes.
Tovább az észleléshez »Örvény-köd. Olyan 200x körüli nagyításon a látómezőben már nem egy apró távoli foltocska, mintha felette lebegnénk. Gyönyörű látvány, a két spirálkar több, mint egy teljes kört megtesz a mag körül, ilyet ritkán látni. Felszínükön a különböző fényességű csomók láncokba rendeződnek. Az anyaghíd az egyik kar folytatása. A kísérő érintkező fele recés, felszíne inhomogén, magja csillagszerű, környezete halványan dereng. A nagy spirálgalaxis közepe ennél kiterjedtebb.
Tovább az észleléshez »Sombrero-galaxis. 34x: Messier-maraton során lett felkeresve, a Virgo–Coma-halmaz fő tömbjének végigészlelése után. Egy szoros, alig nagyobb érdekes csillagsor rámutat, egy látómezőben található vele. 120x: Az égbolt legszebb galaxisa a Tű- és Örvény-galaxis mellett. Kitűnően látszik az eszméletlen vékony és borotvaéles porsáv, valamint a haló derengése. Csillagszerű mag, lencse alakú széles korong. 35,6SC-ben még nagyobb nagyításon a túlsó porsáv is megfigyelhető volt. Kedvenc Messier-objektumom.
Tovább az észleléshez »Rozetta-köd. 34x: OIII szűrővel a köd feltűnő, egyből feltűnik. Egy nagyon vastag, valahol görbe, valahol szögletes homogén ív, amely délkeleten érintkezik a már önmagában is érdekes látványt nyújtó halmazzal. Délre egy hosszú, nyílegyenes csillagsor húz át az objektum felett. Ezenkívül más nem látszik.
Tovább az észleléshez »Karácsonyfa-halmaz, Fox fur nebula (Rókabunda-köd), Kúp-köd. 34x: A Lófej-köd után a Kúp-köd nem okoz nehézséget, nagyon feltűnő, mégis határesetnek szokták mondani. Nem is kell hozzá szűrő. Fekete nyújtott trapéz. Igazából ha nem lenne, az emissziós ködöt észre sem veszem. Az ionizációs frontjának megfigyelése azonban minden bizonnyal a legnehezebb feladat lenne. A látómezőben van még az NGC 2261 csóvája. Ezzel megvan vizuálisan az égbolt négy nagy, elefántormányt tartalmazó területe: Teremtés oszlopai a Sas-ködben, a névadó alakzat az Elefántormány-ködben, Lófej-köd és Kúp-köd.
Tovább az észleléshez »Láng-köd (NGC 2024) és Lófej-köd (Barnard 33, B33). 34x: Egyik se jelenik meg azonnal a látómezőben, valójában a B33-tól keletre lévő csillagot körülvevő, egy-két részletet mutató NGC 2023 a legfeltűnőbb. Az NGC 2024 kettévágva bukkan fel, nagyon halvány. Csak később látszik egybefüggve. Az IC 434 nem látszik igazán, ha az Alnitak is a látómezőben van. A sötét köd csak sokára válik észrevehető, először csak szakaszosan, majd egyre kisebb szünetekkel. Nagyobb, mint amekkorára számítottam. 25T-ben látszik az orra. A látómező mérete 100'.
Tovább az észleléshez »240x: Fényes, de apró. Elkülönül egy belső és egy külső részre. Belül háromszög alakú, egyik csúcsa a központi csillagtól a szomszédos fényes csillagra mutat. Ennél a szélénél található egy fényesebb folt, valójában itt lenne még egy 11 magnitúdós csillag. Szűrő csak keveset javít. A köd mérete 45'.
Tovább az észleléshez »Kulcslyuk-köd (északi). 120x: Halvány és apró, szürke, szabálytalan kör alakú folt egy nehezen észrevehető csillag körül (V380 Ori). UHC szűrő egyáltalán nem segít. A csillag "korongja" pont a keleti szélén van egy hihetetlenül apró kis sötétebb nagyon enyhén görbült csíknak. Látványa hasonló az M64-éhez, de még annál is kisebb.
Tovább az észleléshez »Sas-köd. Lenyűgöző részletességű, betölti a látómezőt (~150-200x?). Nem kell sokáig nézelődni, délen máris megjelenik két apró, fekete pálcika, keresni sem kell. Amíg nem látom a Lófej-ködöt, addig ez marad a Top 1 észlelési élményem, bár a hosszú sor miatt nem néztem sokáig.
Tovább az észleléshez »34x, 48x, 120x: Elsőre nem fogott meg, de hamar előbukkantak a többséget alkotó halványabb tagok, látványos. Széttárt szárnyú madárra emlékeztet. Egy lazább külső, és egy erre kb. merőleges elnyúltságú sűrű belső régió. A környék többi látványos nyílthalmazához képest közepes fényességű csillagok alkotják, közepén egyvonalbam három fényesebb található. A halmaz szélét nem egyértelmű meghatározni, a csillagláncokat még sokáig meg lehet hosszabbítani a háttérbe.
Tovább az észleléshez »34x, 48x, 120x: Delelésekor észleltem. Könnyű megtalálni, két hasonló fényességű csillag között félútonhelyezkedik el. Elég délen van és meglehetősen halvány, közepes méretű. Határozottan grízes felszínű, kis és erősebb nagyításon egyaránt. Az átlagosnál (M13 és társai) több, de rövidebb pókláb. 240x: Már követhetetlen, annyira halvány.
Tovább az észleléshez »Bagoly-halmaz. 40x: Könnyen megtalálható és felismerhető, azonnal bontott nyílthalmaz. A szitakötő vagy szúnyoglárva találóbb hasonlat. A látómező mérete 78'.
Tovább az észleléshez »Ptolemaiosz-halmaz. 20x: Jobban hasonlít pillangóra, mint az M6. Szabad szemmel is láttam. Ha magasabban lenne, biztos látványosabb lenne, így viszont nem látszott belőle sok minden. A nagyítást érdemes lett volna növelni. A látómező mérete 156'.
Tovább az észleléshez »Nyári-Méhkas. 20x: Sok fényes csillag, ehhez képest kevés halvány. Megragadó megjelenésű, ha csak belebottlunk, akkor is megállít egy időre. A látómező mérete 156'.
Tovább az észleléshez »Mini-Cassiopeia. 40x: Egyenlő szakaszokból álló W betű, hasonló fényességű csillagokkal. A látómező mérete 78'.
Tovább az észleléshez »50x: Keskeny sáv, közepét halványabb ragyogás veszi körül. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »100x: Lencseszerű körvonal, közepe elkülönülő, benne fényes, kissé elnyúlt mag. A látómező mérete 24'.
Tovább az észleléshez »Napraforgó-galaxis. 50x: Elnyúlt folt, benne fényes csomó. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »120x: Apró, részlettelen. Kör alakú, elég halvány. Csak néha tűnik elő a háttérből, közeli csillag nehezíti a látványt.
Tovább az észleléshez »Kék hógolyó-köd. Nagyon fényes, látványos, de nincs rendkívüli ismertetőjegye, átlagos részletességű. A többi planetárisnál mélyebb és élénkebb színű. Belül sötétebb.
Tovább az észleléshez »Hamburger-galaxis. 120x: Van, hogy egyáltalán nem látszik, néha előbukkan az egyik fele. Halacska vagy súlyzó formájú. Szinte semmi inhomogenitás.
Tovább az észleléshez »120x: Kevesbé fogott meg, mint az M66, mivel nincs a közelében fényes csillag, ezért nehezebb volt követni. Küllője innen nézve téglalap vagy paralelogramma alakú, kissé rücskös felszínű. Az ég alatt nem tudtam eldönteni, hogy az M65 vagy az M66 az elnyúltabb.
Tovább az észleléshez »120x: Így már kiterjedtebbnek látszik, mint 34x-en. Egyszerre csak az egyik fele látszott. A küllőjét észak felé csúcsosodó éknek láttam. Egy spirálkar is megjelent. Később leellenőriztem, tényleg arra tekeredett.
Tovább az észleléshez »Leo-triplet. 34x: Úgy negyed órányi nézelődés után ugrott be először a három egyszerre, egy látómezőben. Ekkor láttam neki az észlelésnek. Kis nagyításon, kertvárosi égen csak a legközepük látszott, valójában sokkal nagyobbak. Az M66 messze a legfényesebb a három közül, a terület beállítása után néhány pillanattal már ott is volt. Az M65-hoz olyan fél perc kellett. Körvonaluk és méretük hasonló, egy-két részletet mindkettőben meg tudtam figyelni. Egyik se volt annyira feltűnő, mint a látványosabb M95. A 3628 rajzolt halacska formájú. Vértesboglárról 11,4T-vel az NGC 3628 (Hamburger-galaxis) szúrta a szemet, itt viszont perceket kellett küzdeni érte. A látómező mérete 100'.
Tovább az észleléshez »34x: Az M105-től dél felé indulva az M95 szinte megállít, nem lehet elsiklani felette. Az itteni kupacból a leglátványosabb. A mag és a küllő is jól elkülönül, nagyon fényesek, utóbbi talán még részleteket is rejt. Korongja viszont alig látszik. Az M96 halványabb, homogénebb, de biztos ő se jellegtelen, majd jobb égen megnézem újra, sajnos a felhők már gyülekeztek.
Tovább az észleléshez »34x, 48x, 120x: Az M105 a terület beállítása után egyből előtűnik. Apró korong, közepén fényesebb. Az NGC 3384 ugyanilyen, csak egy kicsit halványabb, elnyúlt külseje túl halvány. Elliptikus voltukhoz hűen teljesen részlettelenek. Nagyobb nagyításon, az NGC 3389-et csak a pozíciója ismeretében vettem észre, és csak néha bukkant elő, de elnyúltsága így is érzékelhető volt.
Tovább az észleléshez »Halvány és csillagszerű, mást nem tudok megemlíteni. Nem is biztos, hogy azt láttam/néztem.
Tovább az észleléshez »Selejt észlelés. A régi megfigyeléseket böngészve most feltöltés után tűnt fel, hogy amúgy nem is láttam ezt az objektumot, csak az akkor még amatőrök között is amatőr szemem nem tudta, mire kell felkészülnie. Az objektum beállítója tévesen protoplanetáris korongnak hitte (nem összekeverendő a proto- vagy preplanetáris köddel), ez is nehezítette a látottak értelmezését. A rajzon csak néhány csillag van, semmi más. A köd valószínűleg a közeli hármas alatt lehet (elképzelhető, hogy az a kis halvány foltocska valójában az). A nyugati irány se volt megjelölve eredetileg. 600-szoros nagyítás, fogalmam sincs, mekkora lehet a látómező. Utánajárva nem tűnik egy nehéz objektumnak. Most, hogy legalább sejtem mit is kell keresni, le fogom rajzolni, amint magasan lesz.
Tovább az észleléshez »34x, 48x, 120x: Halványabb, mint az M47, de annál sokkal gazdagabb. Egy sűrű körből sok nyúlvány és halványabb régió ágazik szét. A planetárist gondoltam szép kihívás lesz kikeresni a sok csillag közül, de UHC szűrőben egyértelmű, nagyon fényes és szerencsére nagyméretű. Egy nagyon kicsit elnyúlt korong, amely nagyon kicsit halványabb belül, mint a szélén. Ha látszólag nem a halmazon belül lenne, akkor akár önálló Messier-objektum is lehetne.
Tovább az észleléshez »34x, 48x, 120x: Halvány, pedig nem kicsi. Sűrűbb, mint az M47. Egy fényes csillag ül a közepén, van még egy-két közepes, és megszámlálhatatlan nagyon halvány fényességű. Ötszög alakú, nagyon gyengén koncentrált.
Tovább az észleléshez »34x, 48x: Téglalap alakú, laza, de gazdag. Középen egy sűrűbb tömörülés. A szomsédos M46-ra és NGC 2423-ra alig hasonlít valamennyire, fényesebb és lazább, valamint egy kicsit nagyobb is, de remekül kiegészítik egymást, látványos a párosuk és a környékük is.
Tovább az észleléshez »Binokulárral megfigyelése nem okoz gondot, de szabad szemmel most nem láttam. 34x, 48x: Jellegzetes házikó vagy fordított serleg alakú. Néhány szögletes, fényes csillaglánc, mögöttük halvány csillagok sokasága. Lazább, mint az M93.
Tovább az észleléshez »Binokulárban még nem látszik belőle sok minden, de nagyon feltűnő. 34x, 48x: Közepes méretű, gazdag és kis nagyításon egybefüggő: tipikus téli halmaz. Jellegzetes körvonalú, fényes.
Tovább az észleléshez »30x, 75x: Fényes, nagy, könnyen megtalálható. A spirálkarjait is meg tudtam figyelni. Az égbolt egyik legszebb galaxisa. Az Athletica Galactica középiskolai verseny döntőjének észlelési fordulóján volt az egyik feladat megtalálni. Azóta még nem volt lehetőségem lerajzolni, de idén sort fogok rá majd keríteni. 15 perc állt ehhez rendelkezésre, nekem fél perc alatt sikerült. Dobosnnal még hamarabb meglenne.
Tovább az észleléshez »34x, 48x: Halvány, de nem kicsi. Közepe fényesebb. Nagyon apró inhomogenitások. Spirálkarokat nem tudtam kivenni.
Tovább az észleléshez »34x, 48x, 120x: Fényes mag, halvány korong. Nincs túl sok részlet. Látványosság tekintetében az M74-gyle egy kategóriába sorolnám. Ha feljebb lenne, valószínűleg többet mutatna. Galaxisszomszédait nem vettem észre.
Tovább az észleléshez »34x: A szomszédos Ikerhalmaz(ok)nál sokkal nagyobb, de lazább is. El lehet siklani felette. Nagyobb, mint a látómezőm, nagyjából kör alakú. Binokulárban feltűnőbb. Nem igazán sűrűsödik a közepe felé, csillagláncok keresztezik egymást véletlenszerű elrendezésben.
Tovább az észleléshez »Ikerhalmaz: 34x, 48x: nehéz eltéveszteni, bár nem ők az egyetlen látványos nyílthalmazok a környéken. Egyszerűen gyönyörű, mindenképp le szeretném rajzolni (még)egyszer, de ahhoz igazán össze kell szednem magamat. Nem olyan durva, mint az M13, de azért e mellett is el lehet tölteni az időt. A fehér csillagmezőből kiemelkedik néhány vörösebb csillag is, sok csillaglánc. Minél tovább nézem, annál kevésbé tűnik sűrűnek. Szabad szemmel is elkülöníthető a két tömörülés, egy nyolcas alakú folt.
Tovább az észleléshez »Triangulum-galaxis. Szabad szemmel most sikerült először megpillantanom. 34x: hatalmas, közepe felé enyhe fényesedés, nincsenek részletek. NGC 604 nagyon nehezen észrevehető, egy-két ívpercnyi folt a galaxis szélén, keletre. OIII szűrő csak minimálisan segített.
Tovább az észleléshez »Barnard-galaxis. 34x: Észlelhetőség határán, nagyon halvány, kiterjedt. Semmi részlet, megnyúltsága még épphogy érzékelhető. A szomszédos NGC 6818 sokkal könnyebb látvány.
Tovább az észleléshez »Kis nagyításon is könnyen megkülönböztethető. Fényes csillag szomszédságban található, elnyúlt formájú. Éppen, hogy csak megpillantani tudtam, aztán már el is takarták a felhők. Őrimagyarósdon szép részletes volt. Egy fül alakú csomós ív körül halvány vékony réteg.
Tovább az észleléshez »125x: Elnyúlt, közepe jól elkülönül. Nagyon régi észlelés, középre azért jó lett volna visszaállítani.
Tovább az észleléshez »34x: Hatalmas és a vidék legfényesebb csillagait tömöríti. Mégis távcsővel nem lehetetlen átsiklani felette. V formája egyértelmű, bár sok más csillaglánc is keresztezi. A V hosszabbik szára éppen a B168-cal párhuzamos, és az IC 5146 felé mutat. Binokulárban a legfeltűnőbb objektum a környéken.
Tovább az észleléshez »Elefántormány-köd. 20x: Sötét öböl északra (B161). Nem látszik az egész köd, csak a közepe. A halmaz szépen kiemelkedik a csillagháttérből.
Tovább az észleléshez »34x: Sokkal nagyobb, mint a B146, de nem kevésbé feltűnő. Háromszög alakja könnyen észrevehető.
Tovább az észleléshez »34x: Az NGC 6871 mellett, egy csillag közvetlen szomszédságában. Nem szemet szúró, de nem is nehéz beazonosítani. Egy apró, de kontrasztos fekete csík, mintha ki lenne lyukasztva a Tejút.
Tovább az észleléshez »34x: Apró, azon kívül átlagos megjelenésű, izgalmas környékkel. Észrevehető, de a csillaghátér sem sokkal ritkább nála.
Tovább az észleléshez »120, 240x: Apró, részlettelen bogyó. Kis nagyításon nem különbözik sokban a csillagoktól.
Tovább az észleléshez »Szélkerék-galaxis. 34x, 48x: Nagy kiterjedésű és nagyon halvány. Szinte semmi részlet, még a közepét sem könnyű megkülönbözeti a korongtól. Talán ő és az M78 áll legtávolabb a fotóktól.
Tovább az észleléshez »Elefántormány-köd. 34x: Az eddigi legjobb képet kaptam most a ködről. A közepét elfoglaló Trümpler 37 nyílthalmaz T alakja szabad szemmel is kivehető, sőt maga a ködösség is időnként megjelenik körülötte halvány derengésként. Távcsőben a világító köd extrém halvány, beleolvad a háttérbe. Körvonala sejthető, néhány sötét öböl érzékelhető. Látszik a névadó alakzat is, ezt eddig még nem láttam. A nyílthalmaz nagy és laza, halvány csillagokból áll, mégis könnyen beazonsítható érdekes alakjának köszönhetően. A mellette látható Mű Cephei lávához hasonló színe feltűnő.
Tovább az észleléshez »34x: Ezen a fényszennyezett égen kiábrándító látvány, még az NGC 2261 is feltűnőbb nála. Nagyon nehezen kivehető. Félkör alakú folt egy kettőscsillag körül, ennyi az egész.
Tovább az észleléshez »Karácsonyfa-halmaz. 34x: Nagy, fényes és látványos nyílthalmaz. A karácsonyfa formája könnyen felismerhető, de a mag eltereli a figyelemet az egész alakzatról, így először fel se tűnt, hogy meddig is tart valójában a halmaz. A mögötte lévő köd sehogy sem látszott. Vértesboglárból szabad szemmel is látható volt.
Tovább az észleléshez »34x: 6-8 fényes csillag laza csoportosulása néhány halványabbal kiegészülve. Látványos halmaz, a Rozetta-ködből viszont semmi nem látszott, talán mintha fényesebb lett volna errefelé néhány helyen az ég, de nem egyértelműen.
Tovább az észleléshez »Ezt az üstököst mindenképp meg szerettem volna (otthonról) pillantani. Északra sajnos rossz a kilátás, kitelepülni pedig időszűkében nem volt lehetséges, de végül megoldottam a dolgot. Az utcai lámpák mellett se zöld, se szabadszemes, se neandervölgyi, de legalább láttam. A keresés nagy része, vagy fél óra azzal telt, hogy megtaláljam a megfelelő szöget, ahonnan látszik az égterület, de direkt fény még nem. Végül megtaláltam a kertben az egyenlet egyetlen megoldását: kocsibeállóból térdelve. Az üstökösből néha felvillant a "két" csóva közül valamelyik, de összességében elég nehéz látvány volt.
Tovább az észleléshez »A köd, amit nem nevezünk nevén. 240x: két koncentrikus kék kör, külső halványabb. Fényes központi csillag. Messier-planetárisokhoz képest meglehetősen apró, de fényes, és az NGC 6543-hoz hasonlóan könnyen megkülönböztethető a csillagoktól, nem úgy, mint a nehezebb NGC 6826. A kevés részlet ellenére is magával ragadó.
Tovább az észleléshez »Hubble változó köde. 34x, 48x, 120x: Azt hittem, ez egy extrém objektum, ennek ellenére még csak keresni sem kellett, az NGC 2264-től indulva rögtön belefutottam. Mindenesetre egy egzotikus fajta, egy időben változó fényességű reflexiós köd. Alakja olyan, mint egy üstökösnek, görbült szürke háromszög. Csúcsánál a csillagszerű rész nagyon fényes (R Monocerotis visszavert fénye), kifelé fokozatosan halványul. A háromszög belseje valahol halványabb, mint a széle.
Tovább az észleléshez »Kulcslyuk-köd (az Orion-köd melletti). 48x, 120x: Meg kellett küzdeni érte. Halvány és apró, de legalább a csillagkörnyezet kényelmes a megkereséséhez. UHC nem segített sokat. A közepén lévő Bok-globulát (vagy lyukat?) nagyon szerettem volna megpillantani, de a párásodás és a meglepetésszerű direkt fények ezt nem tette lehetővé.
Tovább az észleléshez »Sötét Barlang-, Sas barlangja- vagy Barnard E-köde. Sokszor felkerestem már, de ekkor tűnt a legtetszetősebbnek. Hiába alacsony a határmagnitúdó, a rossz átlátszóság teljesen el tudja tüntetni. Távcsővel elsiklik felette a tekintet. A Földről C betűnek látszó B142 binokulárral feltűnő objektum, de a teljes E alakért sokat kellett küzdeni, hogy ne kelljen odaképzelni. Szabad szemmel is meg lehetett sejteni a Gamma Aql mellett.
Tovább az észleléshez »34x: Két egymástól eltérő típusú, de hasonló fényességű és látszó méretű objektum. A halmaz fényesebb tagjai elkülönülnek. A galaxisban nem látszik sok részlet (Tűzijáték-galaxis). A látómező mérete 100'.
Tovább az észleléshez »34x: Északi oldala fényesebb. Belül nem teljesen sötét. A látómező mérete 100'.
Tovább az észleléshez »40x: Az M81 közepe felé fényesedő, elnyúlt objektum. A magtól keletre van egy kis fényesebb folt, de ezen kívül más részlet nem látszott. Az M82 még elnyúltabb sáv, rajta egy 10 magnitúdós előtércsillag. A látómező mérete 78'.
Tovább az észleléshez »Gyűrűs-köd. 150x: Elnyúlt, ovális alakú, fényes és nagy ködösség. A belseje nem teljesen sötét, de befelé egyre jobban elhalványodik. Magát a gyűrű részt kettébontja egy-egy halványabb régió a köd két végén. A központi csillagot még csak ennél nagyobb műszerrel láttam, de nem is számítottam rá. A látómező mérete 10-15' körüli lehet.
Tovább az észleléshez »Fényes, nagy és sűrű. Tipikus téli nyílthalmaz, de azok között az egyik leglátványosabb. Az éjszakának már kezdett vége lenni, az állatövi fény erős volt.
Tovább az észleléshez »20x: Az M110-et valamiért nem tűntettem fel, pedig korábban már megpillantottam 70/500L-ben. Az M31 felénk néző porsávja határeset, hogy jött. A párásodás erős volt. A látómező mérete 156'.
Tovább az észleléshez »Elég déli fekvésű, nehezebb megtalálni, mint az M2-t vagy az M72-t, pedig nem halványabb náluk. Nem láttam sok részletet, nem bontottam fel.
Tovább az észleléshez »20x: A gazdag csillagmező ellenére is nagyon feltűnő, látványos, bár nem áll sok csillagból. 50x: Téglalapot formál, a hat fényesebb csillag mellett van még egy-pár halvány. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »20x: Nehéz észrevenni, alig emelkedik ki a halványan derengő háttérből, ráadásul apró is. Távol esik mindentől. Nem bomlik, ugyanakkor nagyobb nagyításon alig tudtam megkülönböztetni a háttértől.
Tovább az észleléshez »Szabad szemmel is könnyen látszik, az M8-nál feltűnőbb. 20x: Megszámlálhatatlanul sok csillag, a háttér fénylése még többet sejtet. Éles körvonal. Egyszer jó lenne lerajzolni, bár a látómezőbe épphogy belefér.
Tovább az észleléshez »Nagyon fényes, de jó délen fekszik. A Nyilas többi látnivalójához képest elszigetelt, szegényebb csillagkörnyezetének köszönhetően kiemelkedőbb, és nem is nehéz megtalálni, én pásztázás közben futottam bele.
Tovább az észleléshez »20x: Az M8 és M20 mellett bukkantam rá, ezek könnyen el is vonják a figyelmet. Az M18-hoz hasonló látvány: közepes méretű és fényes, de a sűrű csillagmező elrejti.
Tovább az észleléshez »20x: Az M17 és M24 között található. A sűrű csillagmező mögött nem annyira feltűnő, mint a másik kettő, de így is szemet szúr. Érdekes látvány, ha az ég szegényebb részén lenne, kiemelkedő objektum lenne.
Tovább az észleléshez »100x: X alakúnak láttam. Grízes felszínű, a szélén néha előbukkan egy-egy halvány csillag. A gömbhalmazok között kifejezetten látványos, többször visszatértem hozzá.
Tovább az észleléshez »50x: Legszélét már így is bontja. Feltűnő póklábak. 150T-vel 120x és 240x-on gyönyörű, pótolhatatlan látvány. Elnyúlt, a mag kivételével teljesen bontott.
Tovább az észleléshez »100x: Nagyon hasonló az M10-hez, és közel is van hozzá, ezért akár össze is lehet keverni őket. Fényes, nagy, sűrű. Látványos.
Tovább az észleléshez »100x: Nagy, fényes és tömör. Látványos objektum. A területen pásztázók figyelmét hamar felkelti az M12-vel együtt.
Tovább az észleléshez »100x: Szélén bomlik, hatágú csillag formájú, két fényes csomó középtájt. A látómező átmérője 24'.
Tovább az észleléshez »60x: Olyan, mint az M13, de itt a nyúlványok és csomósodások kontrasztosabbak. Széle már bomlik. Őrimagyarósdon 114T-vel 100x-on átlagos megjelenésű, de fényes gömbhalmaznak láttam. Volt rajzom is hozzá, nem tudom hova lett. Ha jól emlékszem, az volt az egyetlen GH LM, amiben számottevő bontott csillag volt.
Tovább az észleléshez »100x: Átlagos megjelenésű gömbhalmaz, valószínűleg ezért nem lészült róla rajz. A "heves" párásodás nehezítette a megfigyelést.
Tovább az észleléshez »Rák-köd. ~100x: Már nemcsak egy téglalap, a névadó olló is tisztán kivehető. Néhány kiálló szál gyönyörűen előtűnik annak ellenére, hogy az ég errefelé elég fényes az állatövi fénytől.
Tovább az észleléshez »Lagúna-köd. 120x: ÉNy-re, a Lagúna-köd legfényesebb részénél látszik egy sötét csomó D felé nyitott C betűként. A középső sötét sáv L alakú, három világító részre osztja a ködöt. Van egy negyedik folt is DK irányban, a látómező legfényesebb csillaga körül. A látómező mérete 20'. Ezt az objektumot az átlagosnál nehezebbnek találtam lerajzolni. A végeredménnyel nem voltam teljesen megelégedve, ezért másnap még egyszer megpróbálkoztam vele, ezúttal úgy, hogy bele is férjen a látómezőbe, de rondábbra sikerült.
Tovább az észleléshez »Súlyzó-köd. 50x, részletrajz: Halvány türkiz színű. Sok részletet fedeztem fel rajta, izgalmas látvány. Az ábrázolt látómező mérete 10-15' (távcsőbe nézve 48').
Tovább az észleléshez »Észak-Amerika-köd. 20x: Az észlelést kb. 19:30-kor kezdtem (UT), de magát a ködöt csak 10 perc múlva vettem észre. Ez a harmadik alkalom, hogy láttam, és a második, hogy lerajzoltam. 20-szoros a legkisebb lehetséges nagyításom ezzel a műszerrel, így több látómezőnyi területet rajzoltam le. Az NGC 7000-ből 4x2,5 teliholdnyi részt láttam, a hivatalos mérete 5x5 telihold körüli. A Pelikán-köd a fotókon nem igazán hasonlít a madárra, itt viszont P vagy B alakú, ami a pelikán feje lenne. A ködöt kettéválasztja az LDN933 jelű sötét köd(így lesz a B betűből P). Tőle északra található egy épphogy bontott nyílthalmaz, azonban nem találtam róla semmi információt, a fotókon beleolvad a csillagokkal teli háttérbe, lehet hogy csak simán egy csillagsűrűsödés, ami csak a mi irányunkból látszik annak(tehát egy névtelen aszterizmus). Körülötte halvány derengés, az IC5068 jelű ködösség. A látómező 120' körüli lehet. Megjegyzés: Több objektum hibásan van azonosítva, lásd a későbbi észleléseket (ami azokban nem szerepel, azt fenntartásokkal kell kezelni, pl. a halmazt). Így hagyom emléknek.
Tovább az észleléshez »Keleti-fátyol-köd. 21x: Meglepően kontrasztos, sok részlet kivehető. A keleti fele már kevésbé szép. A látómező alsó felében kiszélesedik. Szálas szerkezete könnyen felismerhető. Az ég kivételesen jó volt. A látómező mérete 194' (42 mm GSO Super View).
Tovább az észleléshez »Fiastyúk. 30x: A Merope-ködöt nem tudtam megkülönböztetni a párásodástól, mai napig nem tudom eldönteni, hogy láttam-e valaha. A látómező mérete 220', valamilyen okulárcsodával készülhetett a rajz.
Tovább az észleléshez »Legkorábbi értelmezhető észlelésem. Igazán beállíthattam volna középre az objektumot, több csillag elcsúszott a rajzon. Jól bepárásodott minden. Az NGC 6802 valamiért nem tűnt fel. A látómező mérete 156' (20x nagyítás).
Tovább az észleléshez »Vadkacsa-halmaz. 100x: Két csillagokban viszonylag szegényebb sáv keresztezi egymást a halmaz közepén. A látómező mérete 24'.
Tovább az észleléshez »Hook kapitány-halmaz. 50x: Ennél a nagyításnál még kényelmesen megfigyelhető, nem esik szét. Viszonylag nagy halmaz, már 20x is bontja. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »Még 100x nagyítással is észlelhető halvány derengés a fényesebb tagok mögött, nagyon sűrű. Kevésbé látványos, mint a szomszédos NGC 457 (Bagoly-halmaz), de izgalmasabb volt észlelni. A látómező mérete 20'.
Tovább az észleléshez »Írisz-köd. 50x: Nem könnyű észrevenni, ha nem tudjuk a csillagra pontos helyét, annyira halvány. Közel négyzet körvonalú, északi és déli felén egy-egy kisebb intenzitású sáv. A nyugati sarka halványabb. Kevesebb fényes csillag a látómezőben, mint a környéken, lehet, hogy ez a fotókon előtűnő sötét felhő miatt van. Az Írisz-köd ennek a megvilágított része. A látómező mérete 40'.
Tovább az észleléshez »50x: Felületén a fényesebb csillagok elkülönülnek, grízes. Sajnos az alacsony horizont feletti magasság miatt nem volt könnyű először észrevenni. A VCSE 458/1900T-jével is megfigyeltem aznap, nyílthalmazszerű látványt nyújtott, nem tudtam volna valósághűen lerajzolni. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »Keleti-fátyol-köd. 20x nagyítás, 156' látómező. Ehhez anno nem tudtam értelmes leírást csatolni. A táborban viszonylag felkapott lett ez a rajz. Utóbbi észlelések alapján: könnyen kivehető szálas szerkezet, valahogy feltűnőbbnek érzékeltem, mint a fényesebb NGC 6960-ot.
Tovább az észleléshez »Little Gem nebula (Apró drágakő-köd). 240x: Fényes, sokkal látványosabb, mint a közeli és alacsonyabb magnitúdóértéket képviselő 6822 (34x egy látómezőben), mégis kevésbé ismert. Kör alakú, nagyon kicsit megnyúlt közepe halványabb belül. A látómező mérete 10'.
Tovább az észleléshez »Pislogó-köd. 240x: Kerek, fényes maggal, két kicsi nyúlvánnyal. Az egyik a látómező tetejénél látható kettőscsillag irányába mutat, a másik vele ellentétesen. Jó átlátszóság. Két évig kerestem, eddig csak más távcsövében láttam. Segít a részletes térkép. Kézzel követtem, de ez ekkora műszernél még nem okozott nehézséget. A látómező mérete 10'.
Tovább az észleléshez »Boszorkányseprű-köd. 20x: Fényesebb és hosszabb, mint az NGC 6992, az 52 Cygni alapján könnyen beazonosítható. A szálas szerkezet könnyen észrevehető. A látómező mérete 156'.
Tovább az észleléshez »Észak-Amerika-köd. 20x: Hatalmas, kérdőjel vagy fül formájú, inhomogén ködösség. Mellette halványan látszik a Pelikán-köd egy fényesebb sávja. A látómező mérete 156'.
Tovább az észleléshez »Írisz-köd. 50x: Téglalap formájú, befelé fényesedik, de van két sötét sáv a belsejében, az egyik közvetlenül É-ra a középen látható csillagtól, és egy nagyobb a ködösség NY-i felén. Megfigyelhető még két fényesebb csomó is, a közepétől ÉNY, illetve ÉK felé kiindulva. A déli fele a felhőnek ennél homogénebb. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »Pislogó-köd. 487x: A központi csillag nagyon fényes. A ködben megfigyelhető egy-két csomósodás. A látómező mérete 3-4' körüli.
Tovább az észleléshez »Súlyzó-köd. 100x: Az almacsutka/súlyzó formája már kis nagyításon egyértelmű, UHC szűrűvel jól látszik két halvány, nagyméretű lebeny. A köd déli része kicsit fényesebb. A látómező mérete 24'.
Tovább az észleléshez »20x: Könnyen kivehető szálas szerkezet. A látómező mérete 156'.
Tovább az észleléshez »Kis-súlyzó-köd. 120x: Olyan, mint a Súlyzó-köd, csak kisebb és a végei kevésbé szélesek. Nagy és látványos, hiába tartozik a Messier-lista leghalványabbikai közé. A látómező mérete 20'.
Tovább az észleléshez »Szaturnusz-köd. 240x: Kis nagyításon türkiz, bolyhos csillag. Alakja és mérete valóban hasonlít a Szaturnuszhoz. A Mű és Epszilon Aqr, valamint az M72 és M73 közelében található. A látómező mérete 10'.
Tovább az észleléshez »Macskaszem-köd. 240x: Már a keresőben is látszik, fényes PL. Kis nagyításnál kék csillag, könnyű és izgalmas feladat beazonosítani. Két nagy lebenyből áll, melyekből kiindul egy-egy további csomó K-NY irányba. A közepét még egy halvány derengés veszi körül. A látómező mérete 10'.
Tovább az észleléshez »Csiga-köd. 34x: Nagy, de halvány PL. Északi és déli ívei a legfényesebbek, nyugati és keleti pereme kifelé megynyúlt, háromszög alakúak, nyugati egy kicsit fényesebb. A keleti rész mintha folytatódna egy kicsit befelé is, a végén van egy kis fényes "félsziget", amely az északi ívhez kapcsolódik. A köd belseje sokkal halványabb, mint a peremei. A látómező mérete 102'.
Tovább az észleléshez »20x: Hatalmas, de halvány PL. Szűrő nélkül egy homogén ovál. A belseje halványabb, akárcsak az M57-nél, de itt sem teljesen sötét. ÉNY-DK irányba két kicsi lebeny nyúlik ki. Nem vot nehéz megtalálni, a Jupiter és a Formalhaut között pont félúton volt. A látómező mérete 156'.
Tovább az észleléshez »50x: Halvány, többnyire homogén. Kissé elnyúltnak láttam. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »50x: Delta Lyr körül található, nagyon laza, és kevés csillagot tartalmaz, de még így is érdekes látvány. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »50x: Van benne több fényesebb csomó is, de különálló csillagok még nem. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »50x: Déli felén van két ellentétes irányú nyúlvány. Az előtérben látható egy 11 magnitúdós csillag. A halmazban van még néhány fel nem bontott csillagív. A látómező mérete 48'.
Tovább az észleléshez »Mexikói-öböl-köd. 48x: Déli része párhutamos sávokból áll. Északi része kevésbé sötét. Apró inhomogenitások, beharapások látahtók rajta. Halvány, de mérete miatt látványos. Nem számítottam ennyi részletre. A látómező mérete 65'.
Tovább az észleléshez »Örvény-köd. 48x: Látszik az őket összekötő ív, de a spirálkarok még nem kivehetőek, csupán enyhe kontrasztú csomókat tudtam megkülönböztetni. A látómező mérete 65'.
Tovább az észleléshez »Trifid-köd. 48x: Négy sáv is látszik benne. A fotókon megkülönböztethető reflexiós és az emisszió részt is elválasztja félig egy-egy sötét öböl Ny-ről és K-ről. A két felhő nem teljesen kör alakú. A látómező mérete 65'.
Tovább az észleléshez »Pacman-köd. 34x: Nagyobb, mint amekkorára számítottam. A sötét öböl a délnyugati felén részleteket mutat, nem csak egy sima beharapás. A ködösség se kör alakú, a széle csipkézett. Északra van még egy először nem látszódó, halvány tartománya. A Hubble-től ismerős Bok-globulát nem láttam. A látómező mérete 100'.
Tovább az észleléshez »Sas-köd. 150x: Két fényes lebeny, a nyugatiban található a halmaz, egy keseknyebb híd köti össze a köd többi részével (a sas nyaka?). A keleti rész hosszan elnyúlik É-D irányban, szerintem ez adja a sas szárnyait. Középen találhatóak a híres Teremtés oszlopai. A középső a legfeltűnőbb, a két fényes központi csillaghoz képest délre helyezkedik el. Keleti végétől kiindul egy sötét sáv É irányba, kiegészítve az oszlopot egy L betűvé. Még délebbre van még egy oszlop, ami a fotókon kontrasztosabb, de jóval kisebb, mint a középső nyúlvány, ezért később is vettem észre. Mintha háromszög alakú lenne, és az egyik csúcsa az előző oszlophoz csatlakozna, egy kicsit meg is nyúlik abba az irányba. A legnagyobb nyúlvány a középsőtől É irányban helyezkedik el, pont a két fényes csillag között, amelyek valamennyire nehezítik megpillantását. Nem is látszik teljes egészében, az L betű alapja fölött lebeg mindössze egy kis sötét, de a többieknél alacsonyabb kontrasztú darab. A látómező mérete 18'.
Tovább az észleléshez »120x: Közepesen halvány, nem láttam benne elkülönülő csillagokat. Közepén egyértelműen fényesebb, vannak benne kisebb inhomogenitások. A látómező mérete 20'.
Tovább az észleléshez »Bagoly-köd. 120x: Enyhén kék színű, mint sok más PL. Középen a legfényesebb. Olyan, mintha a két szeme között lenne egy miniatűr M27. A látómező mérete 20'.
Tovább az észleléshez »Varázsló-köd. 48x: A nyílthalmaz már önmagában szép látvány. A köd háromszög alakú, déli oldala mindkét irányban túlnyúlik, elhajlik. Nevét süveg alakjáról kaphatta. Déli oldalától közvetlenül északra van egy vele párhuzamos, kis sötét sáv. Azt hittem, nehezebb lesz. A látómező mérete 65'.
Tovább az észleléshez »Északi-lagúna-köd. 120x: Távoli objektum, ezért egész apró az ismertebb diffúz ködökhöz képest. Nyugati felén van egy fényesebb félkör, meg néhány halvány nyúlvány. Egy kettőscsillag ül a közepén. A látómező mérete 20'.
Tovább az észleléshez »Buborék-köd. 48x, 120x: Nagyon halvány, hosszúkás, középen egy fényesebb résszel. ÉNy felé fényesebb, mint DK felé. Szerintem a legbelső fényes csomó magának a buboréknak egy része. Kis nagyításon az M52-vel együtt látszik, attól DNy-ra található. Az egész buborék ekkora műszerrel nem látszik, a mögötte lévő HII zónának is csak a fényesebb közepét tudtam megfigyelni. Nem könnyű objektum, a pontos hely ismeretében tudtam csak megtalálni, de utána már nem nehéz észrevenni egy 8-9 magnitúdós csillag körül, a Caldwell-lista is tartalmazza, bár ez a Barlang-köd után már nem feltétlenül jelenti, hogy látványos. A látómezőből 20' lett ábrázolva.
Tovább az észleléshez »Ómega-köd. 48x: Sok részletet tartalmaz, több kiálló nyúlványt is észre lehetett venni. Jóval nagyobb, mint az először feltűnő fényes hattyúforma. Ennek vége legyezőszerűen szétterül DK felé, és közrefogja egy félkör alakú halvány ív. A látómező mérete 65'.
Tovább az észleléshez »Selyemgubó-köd. 34x: Halvány, de egyből észrevehető emissziós köd, benne a Cr 470 nyílthalmazzal. Láttam benne egy sötétebb lyukat, a központi csillagtól Ny irányba. A felhőtől ÉNy-re, a látómezőben lefelé található a VdB 147 reflexiós, és a B168 jelű hosszú sötét köd. Utóbbi az IC 5146-nál sokkal feltűnőbb, nem fér bele a látómezőbe. A reflexiós köd mellett látható még egy sötét folt. A látómező mérete 100'.
Tovább az észleléshez »120x: Egy halvány, elnyúlt folt néhány szintén halvány csillag mögött, amik egy keresztet formáznak (Czernik 11). Megtalálni izgalmas volt, a környékén sok érdekes köd és nyílthalmaz volt látható, melyek segítségével nem vesztem el a sűrű csillagmezőben, könnyen el lehetett navigálni. A látómező mérete 20'.
Tovább az észleléshez »Nagy-Orion-köd. 120x: Kiteredt, fényes belseje részletes, nagyon sok kis inhomogenitás. Majdhogynem térhatású látvány, mintha hegységek és kanyonok szabdalnák egymást. A középső nagy sötét beharapás széle recézett. A Trapézium mögött egy nagyon enyhe sötétebb csík. Az M43 DK felé egy sötét sáv mögött túlnyúlik, de arra már nagyon halvány. A látómező mérete 20'.
Tovább az észleléshez »