Összes észlelés

A most feltöltött fotóm neve megintcsak a saját fantáziám szüleménye. Nem találtam máshol megfelelő megnevezést az objektumra az azonosítón kívül. A kép érdekessége a technikai részletekben rejlik. Ez volt az első olyan felvételsorozat, ahol távolról indítottam a csillagdát. A tetőmozgatás még nincs megoldva, így azt segítettek lehúzni egy-egy telefonhívásra. A többit már tableten, mobilinternet segítségével intéztem. Teljes függetlenséget egyelőre nem szeretnék kiépíteni a távcsöves rendszernek, de a tetőmozgatás távvezérlésével egy olyan probléma oldódhat majd meg, hogy igazából akár ki is telepíthetem még sötétebb égboltra az egész csillagvizsgálót. A hely igazából megvan hozzá. Annak ellenére, hogy távolról indítottam, vagy épp annyira mentem ki a csillagdához, hogy én magam toljam elő a tetőt, azonkívül nagyon hangulatos és izgalmas volt, ahogy a képek gyűlnek és nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan sikerül ez a felvétel. Szerény véleményem szerint nem lett rossz. Azthiszem 2-3 képet kellett kidobni, valamint a legrosszabb 20%-ot a program nem vette figyelembe az átlagolásnál.

Az M106 és környéke fényképet Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (átalakított) fényképezőgéppel, és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×60-es SVBONY gyártmányú keresőtávcsővel készítettem. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte. Fókusz beállításhoz ZWO EAF autofocuser-t használtam. Mezősimítást flat-box-al készítettem. Képfeldolgozást SIRIL 0.99.8.1 végeztem.

A fotózás helyszíne Őrimagyarósd (tiszta ég, 22 fok celsius ). Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (átalakított) fényképezőgéppel, Optolong L-eNhance szűrő, és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×60-es SVBONY gyártmányú keresőtávcsővel. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte. Fókusz beállításhoz ZWO EAF autofocuser-t használtam. Mezősimítást flat-box-al készítettem. A képfeldolgozást Siril szerkesztővel készítettem.

Fiastyúk, M45, Plejádok, Pleiades A Söjtörön töltött éjszakám második eredménye egy Fiastyúk lett. A Fiastyúk egy nyílthalmaz a Bika csillagképben 443 fényév távolságra. Az égbolton már késő este megfigyelhetjük az Északkeleti égbolton. Erősebb fényszennyezés mellett is könnyen ki lehet szúrni 1,2-es látszólagos magnitúdója miatt. A tél egyik igazi hírnöke. 😃 Adatok: Nikon D7200 & Tamron 70-300mm @70mm Omegon Minitrack LX2 Páramentesítő fűtés + akksi 140x 30 másodperc +50 dark +100 bias 1 óra 10 perc össz integrációs idő F/5 ISO 3200 Helyszín és idő: Söjtör 2021 10 03 0:50 - 2:30

Elhoztam nektek az én tejútszezonom befejező képét. Október az utolsó hónap amikor még a Tejútcentrum érdemben fotózható, de az időjárás nem lesz kedvező ezért szerintem ez lesz az utolsó képem róla. (Ha mégsem akkor még hozok egy tejútívet) Ez a kép is Bagodról készült az egyik törzshelyemről egy szántóföldes úton a 76-os mellett. A képen a Tejutat a centrumtól a Hattyú csillagképig örökítettem meg. Az Észak-Amerika ködöt megfigyelhetjük a kép tetjén kis rózsaszínes folt formájában. Adatok: Nikon D7200 & Sigma 17-50mm F/2.8 Omegon Minitrack LX2 Ég: 3x180s (függőleges panoráma) ISO 800 F/4 Táj: 180s ISO800 F/4

Múlt hétvégén sikerült megint kijutnom Söjtörre ahol kiváló égbolt van az asztrofotózáshoz. Az éjszaka első felét inkább egy-kis kísérletre adtam ezért 2 és fél órányi fotonnal elkészítettem a Sarkcsillag környezetében lévő IFN-ről (Integrated Flux Nebula) ezt a zajtengert. 😃 Kíváncsi voltam, hogy számomra lehetséges-e lefotózni egy ilyen nehéz képződményt. Mivel szerintem ez lehetséges, ezért folytatni fogom ezt a projektet és 10-20 órányi képet fogok készíteni. Vigyázat! A képen elképesztő mennyiségű zaj is található. 😃 😃 A galaxisunk szélén lévő gázfelhőket a Tejút csillagainak együttes fénye kicsit megvilágítja és ezért lesz észlelhető a képződmény. Ezt nevezzük Integrated Flux Nebula-nak röviden IFN.

A fotózás helyszíne Őrimagyarósd (tiszta ég, 20 fok celsius ). Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (átalakított) fényképezőgéppel, Optolong L-eNhance szűrő, és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×60-es SVBONY gyártmányú keresőtávcsővel. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte. Fókusz beállításhoz ZWO EAF autofocuser-t használtam. Mezősimítást flat-box-al készítettem. A képfeldolgozást Siril szerkesztővel készítettem.

Lenyugvó tejút egy Bagod melletti virágmezőről Munkába menet ütötte meg a szememet ez a virágmező, szóval ki is talátam már fejben egy kompozíciót vele és a tejúttal. 😃 Szeptember 29.-én egyik fotós haverommal ki is bicikliztünk ide és megcsináltam egy front utáni tökéletes égbolt mellett. 🙂 Adatok: Nikon D7200 & Sigma 17-50mm F/2.8 Omegon Minitrack LX2 Akksi és páramentesítő fűtés Ég: 13x180s ISO 800 F/4 Táj: 20s ISO 1000 F/10 Helyszín és idő: Bagod és Zalaegerszeg között a 76-os mellett 2021 09 30

Az SH2-157 emissziós köd a nevével bajban voltam. Varga Gyuri szerint kézfej, mások szerint Homár olló, én Rozsdás Rákollónak fogom nevezni SpongyaBob után. Bocsánat, ha nem tudományos, de nekem ennyi humor belefér. :-) Az ollója majdnem rozsdás a képen. A kép Trahütten, Ausztriában készült hasonlóan a Szív-ködhöz. Ami ennél a képnél érdekes és egyben bosszantó volt az a képfeldolgozás. Amíg a Szív-köd feldolgozásánál semmilyen problémám nem volt a 0.99.10.1 Siril verziójánál, addig a Rákolló megtornásztatott rendesen. Először a pre-process folyamatnál kellett a csillagok küszöb és referencia értékeit állítani, majd photometrikus szín kalibrációval gyűlt meg a bajom (plate solving failed). Segítséget kértem hát tagtársaktól, mit lehetne megpróbálni. A megoldás az lett, hogy a feldolgozó programmal visszaléptem egy verziót = v0.99.8.1-re, ahol már minden probléma nélkül megtörtént a feldolgozás.

Ezt a tőlünk 7500 fényévre lévő ködöt már régen le szerettem volna fényképezni, de vártam egy jó alkalomra, azaz megfelelő égboltra. A fotózás helyszíne Trahütten, Ausztria (tiszta ég, 16 fok celsius ) VCSE észlelőhétvégén, gyönyörű környezetben. A felszerelésem Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (átalakított) fényképezőgéppel, Optolong L-eNhance szűrő, és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×60-es SVBONY gyártmányú keresőtávcsővel. A vezetőkamera ASI 120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte. Fókusz beállításhoz ZWO EAF autofocuser-t használtam. Mezősimítást flat-box-al készítettem. Képfeldolgozást SIRIL 0.99.10.1 végeztem. ‎A köd legfényesebb része (egy csomó a nyugati szélén) külön-külön NGC 896-nak minősül, mert ez volt a köd első felfedezett része. A köd intenzív ‎‎vörös‎‎ kimenetét és morfológiáját a köd középpontja közelében lévő csillagok egy kis csoportjából származó sugárzás okozza. Ez ‎‎a nyílt csillaghalmaz,‎‎ az úgynevezett ‎‎Collinder‎‎ 26 vagy ‎‎Melotte‎‎ 15, tartalmaz néhány fényes csillag közel 50-szerese a tömeg a Napunk, és még sok más homályos csillagok, amelyek csak egy töredéke a Mi Napunk tömegét. 1787 novemberében fedezte fel William Herschel (forrás wikipédia)

A Nap a nappali programunk távcsöves része. Ha jó az idő, akkor mi is vidámak vagyunk és aki jön-jön, neki megmutatjuk a Nap felszínét, valamint a protuberanciákat. A mai nap elég szép méretes példány alakult ki, ezért úgy voltam vele, hogy megpróbálom megörökíteni. Nagyon nem értek a Napfotózáshoz, viszont nálam volt a bolygókamera és megpróbáltam. Primér fókuszban készült a kép. Nem akartam vacakolni a 3x-os Barlow lencsével. Két videót készítettem. Az egyik a felszínre lett állítva, míg a protuberanciához kicsit nagyobb expóidőt használtam. Megpróbáltam összedolgozni őket. Persze az illesztés nem a legjobb, de első ízben tudtam ilyet megvalósítani. A színek mesterségesek. Egy Youtube videóból néztem, ahogy a színegyensúlyt állítják be. Elsősorban észlelési célból készült a kép, de Flóri meggyőzött, hogy töltsem fel és én fel is töltöm szépen mindenhova! Nem volt brutál meleg, nem volt nagy szél, hanem totál nyugis, és kellemes időjárás két csoport között, így szinte kikapcsolódás volt elkészíteni ezt a felvételt.

2021 - VCSE Ausztriai észlelőhétvégére tervezett asztrofotó: Végül elkészült, noha a feldolgozás sajnos időbe telt és nem is értem rá nagyon, valamint kimaradtak a flatek, amit itthon csináltam meg. Mivel a flatbox hagy maga után kívánnivalót, ami nekem van, ezért skyflatet csináltam a szomszéd orra előtt hadonászva a távcsővel csak. :D A fotó saját véleményem szerint remekre sikeredett. Csupán kicsit a csillagkicsinyítésnél lett túlhúzva picit a felvétel, de itt talán nem olyan nagy bűn ez. A nyersek gyűjtése nem volt zökkenőmentes az áramingadozás, valamint a mechanika gyengeségei miatt. Nem is a teherbírás volt a gond, hanem szerintem szét kéne burítani ezt a mechanikát és kitisztítani, valamint egy csapágyazás se ártana... Agyon van használva az egész, de mégis remekül vitte a rendszert. A tubus átépített, egész pontosan a segédtükörtartó lábak ki vannak cserélve, ráadásul pontosan be vannak állítva. A kihuzat alap, de szintén be lett állítva, valamint a tökéletes egyensúly érdekében levettem a keresőtávcső papucsot és a prizmasínnel ellentétes irányba raktam és fúrtam fel, így elég volt egy 9x50-es Springload kerestávcső a fehér tartókájával... Rögtönözni kellett na. Általában flip után kicsit gyengébben teljesített a rendszer, de azthiszem 2-3 képet kellett csak kidobni. Ha ezt tudom, hogy ennyire jó az ég, akkor fele expóval két téma is sikerült volna... sőt talán egy harmadik is... Na de majd legközelebb. :)

2021 - VCSE Ausztriai észlelőhétvége 3. nap: Hatalmas élmény volt látni, ahogy az észlelőhétvégén minden éjjel a Gööncölszekér szinte belesüllyedt a fenyőfákba. Mindig akartam egy-egy fenyőfás fotósorozatot és az álmom teljesült nem egy képpel, hanem kettő timelapse felvétellel. Azonban ennél a képnél egyszerűen rohantunk le ismét a facsoporthoz, ugyanis észrevettem, hogy árnyékot vet az Orion csillagkép miatt. :D Homogén füves területen ez könnyen megfigyelhető, ha jó az ég.

2021 - VCSE Ausztriai észlelőhétvége 3. nap: Az észlelőhétvégére szerencsére csodás időben lett részünk, így érdemes volt minden percét kihasználni. Az éjszaka második felében a nyári csillagképek nyugovóra tértek lassan, míg délkeleten előbújtak a téliek. Az égbolt állapota kitűnőre javult, ahogy a város fényeit csökkentették. Olyan külöönlegességek voltak, mint például a facsoport, mely árnyékot vetett az Orion csillagkép fényében. Az állatövi fény sávját is könnyen meg lehetett találni, akárcsak az ellenfényt. Természetesen a második körpanoráma nem maradhatott ki. :)

2021. 08. 09-én, a VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábort során készült felvételem az NGC 7635 jelű emissziós ködről, más néven a Buborék-ködről. A felvételen látható a Messier 52 nyílthalmaz és a Nova Cas 2021 jelű nóva is. A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén, oxigén és kén szűrők segítségével. A kén szűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszot is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül. A Buborék-köd közepén rögtön feltűnik a ködösség nevét adó buborékszerű alakzat, amit a közepében elhelyezkedő óriáscsillag szele alakított ki. Átmérője 3-5 fényév, távolságát tőlünk 7.000 - 11.000 fényévre becsülik. William Herschel fedezte fel 1787-ben. A kép bal felső sarkában az M52 nyílthalmaz figyelhető meg, csillagokban gazdag halmaz, a tagjai között nagyobb távolság figyelhető meg, fényességben és sűrűségben homogén elrendezésű. 10 fényév átmérőjű és 160 millió éves, 4.600 fényévre van a Földtől. Charles Messier fedezte fel 1774-ben. A felvételen látható még a Nova Cas 2021 nóva is, ami 2021. márciusában hirtelen felfényesedett, azóta is látható. A jelenséget az okozza, hogy egy kettőscsillag-rendszerben, ahol az egyik tag egy fehér törpe, elszívja a másik tag csillaganyagát. A nagy sebességgel lezuhanó, forró hidrogéngázban robbanásszerűen termonukleáris reakció indul el a fehér törpe felszínén, ezt a robbanást láthatjuk. A jobb alsó sarokban még van egy kis felhőszerű alakzat egy csillag mellett, amit nem tudtam beazonosítani.

Tejút Makóról Régóta tervezgetem már hogy csinálok egy tejútfotót innen hamár évi 1-2 alkalommal meglátogatom és Szombaton minden feltétel adott volt ahhoz, hogy össze is állhasson végre. A hold nagyon szűkös határidőt diktált, ugyanis fél 9-kor már kelt fel és 8-tól volt teljesen sötét. Ami a legnagyobb gond volt, hogy a kis mechanikámat nem hoztam magammal szóval maradt a jó öreg régi módszer 50+ fotó 15 másodperces záridővel. 😃 Annak ellenére, hogy Alföld eléggé nehéz volt egy jó helyet keresni. 3 helyet látogattam meg és a 4. volt a jó az Ószegedi út után. Adatok: Nikon D7200 & Sigma 17-50mm F/2.8 Égbolt: 72x15s F/3.5 ISO 3200 17mm Táj: 2 képes panoráma 10s F/3.5 ISO 800 17mm Helyszín és idő: Makótól kicsit Nyugatra 2021 09 25 19:50 - 20:30

A 2021. aug. 13-án, a VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt. A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén, oxigén és kén szűrők segítségével. A kén szűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszot is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül. A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perszeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz ikerhalmaz közelében. Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7.500 fényévre található a Földtől.

Időpont: 2021.08.14. 01:46 UT Kivágat halszemoptikás felvételből.

Időpont: 2021.08.15. 00:46 UT

2021 - VCSE Ausztriai észlelőhétvége 2. nap: Először a Szaturnusz nyugvását néztem végig vizuálisan, majd úgydöntöttem, hogy megpróbálom lefotózni a Jupiter nyugvását a hegyekben. Az érdekesség az volt, amit a Szaturnusznál is észrevettem, hogy nyugváskor a fénye szóródik a hegygerincen lévő fűszálakon... A képen elég egyértelműen látszódik a jelenség, noha "ökörpisinek" látszódik a nyomvonaluk, azonban azt nem az állvány csinálta, hanem a lágyan ringatózó légköri turbulencia. Nagyszerű élmény volt ezt is átélni! :)