Összes észlelés

2025.05.23-án és 24-én koraeste Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Isabis Astrolodge udvarán készült felvételem az Aranyhal (Dorado) csillagképben található Tarantula-ködről, és környezetéről. A ködösségben található az NGC 2070 nyílthalmaz is. A május közepi időpontban még megfigyelhető volt, de már csak alacsonyan volt látható és hamar el is tűnt, ezért két koraestényi anyagot gyűjtöttem össze róla. Mivel éjszakánként csak három órán át volt megfigyelhető a célpontom, ezért keskenysávú szűrők helyett RGB szűrőkészlettel fotóztam. A felvételen egyből feltűnik a vöröses színű Tarantula-köd, ahogy hosszú lábaival a csillagok között terpeszkedik a vöröses hálójában. A ködösség szabálytalan alakú, redők-csápok-csomósodások tarkítják. A ködösségen belül néhány nyílthalmaz is megfigyelhető. A Tarantula-ködtől balra az NGC 2074, NGC 2080 és az NGC 2078 emissziós ködök láthatóak, a köd fölött az NGC 2100 nyílthalmazfigyelhető meg. Olyan sűrű, hogy inkább gömbhalmaznak tűnik. A ködösség alatt az NGC 2044 aszterizmust láthatjuk, amit egy emissziós köd vesz körül. A kép jobb szélén néhány apró gömbhalmaz is van, amiknek nem találtam katalógusszámát. A Tarantula-ködöt Nicolas-Louis de Lacaille fedezte fel a Jóreménység fokánál, 1751 és 1753 között, 1801-ben Johann Bode katalogizálta 30 Doradus néven. A nevét a XX. század közepén készült fotókon látható, pókszerű alakjáról kapta. Az 1987a szupernóva – az utóbbi 400 év legközelibb szupernóvája – szintén itt robbant fel. 160 000 fényévre van a Földtől, nagyon fényes csillagontó terület, a Lokális csoport legaktívabb csillagkeletkezése történik a ködösségben. Ha olyan messze lenne tőlünk, mint az Orion-köd, akkor éjszaka árnyékot vethetne. Átmérője: 650 - 1860 fényév.

M56 = NGC 6779. Gömbhalmaz a Lyraban. NINA programmal vezéreltem a műszer-összeállítást. ZWO EAF autófókuszálót használtam az élesség beállításához. A képfeldolgozás PixInsight programmal történt. 55 nullkép (bias), 25 sötétkép (dark), 24 mezősimító (flat-field) kép került felhasználásra az alapkorrekciókhoz. Automata háttér korrekció (AutomaticBackgroundExtraction), gradienslevonás (GradientCorrection), Gaia-alapú színkalibráció (SpectrophotometricColorCalibration), valamint enyhe átviteli görbe-korrekció (CurveTransformation) történt. A képet CurveTransformation előtt, Ágoston Zsolt tanácsára BlurXTerminator funkcióval élesítettem, ami egy konvoluciót takar az elméleti PSF és a mért között (ami vezetési hibával volt terhelt). Az észlelés célja a nyári táborra való előkészület volt. Úgy tűnik számomra, hogy a használt összeállítást sikerült működőképes állapotba hozni, és a nyári táborban minden résztvevő használhatja. Az IR-levágó szűrő ekkor még nem érkezett meg, így a használt kamera közeli infravörös érzékenysége rányomja a bélyegét a képre és a színekre. A kép széleit egy kicsit le kellett vágnom, hogy a 20 MB-s feltöltési limitbe beférjek. Sajnos, kb. május 17-től július 25-ig Berlinben nem megy elég mélyre a Nap a horizont alá. Az éjszaka nem is áll be, csak csillagászati szürkület van. Ezért az ég nem teljesen sötét, ami zavarja a határmagnitúdót (az ég azért még világos) és a vezetést is (néha nehéz megfelelő vezetőcsillagokat találni elegendő számban). Ilyen körülményekhez képest a képpel elégedettnek lehet lenni. Főleg, mert ha jól néztem, ez az első fotografikus észlelés az archívumban, miközben számos vizuális észlelés található róla a korábbi évekből, évtizedekből!

Makó-Rákos mellé mentünk kitelepülni ezen a szombat estén. Teljesen felhőmentes éjszaka elé néztünk. Mivel csak 1 kamerán van és a Tejutat is fotóztam, emiatt nem tudtam a teljes sötét éjszakát kihasználni. Azért választottam ezt célpontnak, mert kevés expoval is látványos tud lenni, valamint a helyzeténél fogva ezt csak kitelepülés útján tudom fotózni.

A déli féltekén (is) számtalan érdekesség van és szerintem valahogy "ők kapták a fényesebbik részt". Ott van a Szeneszsák, az Éta Carinae ködösség, a Magellán felhők stb. Persze erről lehetne bszélgetni naphosszat. 2018 óta a visszatérésemnél cél volt, hogy a Vela szupernóvamaradványt lefotózzam, egész pontosan a h-alfa hurkot. A rendelkezésre álló eszközökkel egész jó felbontást sikerült elérni, illetve ez volt az első olyan déli féltekés kép, ahol h-alfa szűrővel fotóztam ezt a területet. A H-alfa szűrőzött kép részletei: egy sávban 5x60sec, ISO6400, f1.8, 35mm. Mivel a panorámafejen beosztások vannak, és a horizontális forgató is visszataszigálható a az adott panelre, így a képek elkészülte után a fűzés és az illesztés is könnyen ment. Többi már a jó ízlés szerint megy, hogy mennyire emelem ki a h-alfa réteget. A helyszín overkill. Zéró fényszennyezés, 1800méteres tengerszint feletti magasság, fényes tejút, stb. Ami nem tetszett annyira, az az hogy a kép készültekor az összes ruha rajtam volt és még a sálat is úgy húztam fel, hogy éppen kilássak = 5°C, élénk szél ( látszik a fűszálakon ) és 10%-os páratartalom. Eléggé maró tud lenni, de jobban sikerült tolerálni mint itthon ugyanez csak 80%-os párával.

Fátyol-köd (részlet) A 2500 fényév távolságra található ködösség a Hattyú (Cygnus) csillagképben található. A köd maga egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-robbanás maradványa. A robbanáskor körülbelül −8 magnitúdós fényességet érhetett el, ami megfelel egy első vagy utolsó negyedben lévő Hold fényességének. A képen a kiterjedt ködösségnek csak egy részlete látható. (NGC 6992).

Ez a planetáris köd a Lant csillagképben található. Távolsága ~ 2300 fényév Központi csillaga által ledobott gázburokból keletkezett. Fényes középső része már kisebb távcsővel is könnyedén látható. A külső halvány régiók megmutatása fotón is nehéz feladat. A képhez felhasznált „nyers” (feldolgozatlan) képek 23 órányi expozícióval készültek. A feldolgozáshoz Siril 1.4 béta2 -t és Gimpet használtam. Ez a kép sokadik változata a kb. 1 hétnyi ráfordított feldolgozásnak.

Dédelgetem ezt a Hold fotóm egy ideje, mindig elő kerül, valamit csinosítok rajta, hogy hasonló legyen a valósághoz. :) Fátylas, mintha légköre lenne a Holdnak, de ez igazán az erős napfény miatti jelenség. 🌙 200/1000 módosított Newton HEQ5 bordásszíjas mechanika TAstro 678MM kamera Astronomik Planet Pro IR 807 szűrő Használt programok: FireCapture, Autostakkert4, Photoshop.

Első fények a Touptek Astro 678mm kamerával, IR tartományban. Igazán meghálálja a jó jusztírt ez a kamera. Azt hiszem jó barátok leszünk. :)

Ezt is meg kellett próbálni ismét:) Pótoltam a tavalyi anyagot néhány órával!:) Így összesen 7,5 óra anyag állt rendelkezésemre! Az Észak-Amerika köd és az azt körülvevő gázfelhők sokasága a Hattyú (Cygnus) csillagképben! Egy roppant gyönyörű régió, szabad szemmel is nagyon szépen látható, városfénytől mentes, kellően sötét helyeken! Technikai adatok: Canon EOS 800D + Canon EF 50mm f/1.8 STM + Sky-Watcher Star Adventurer + Viltrox távkioldó Expozíciós adatok: 12x180s - 83x300s Light, 6x Dark, 61x Bias, 40x Flat (2024.05.09., 2024.07.05. 2025.06.29-30.) Szoftverek: Siril, Adobe Photoshop CC 2025 (Beta) Helyszín, időpont: Balmazújváros, illetve határa 2024.05.09, 2024.07.05., 2025.06.29-30.

A namíb expedíció során készült képem, egy timelapse képsorozat felvételei közül választottam ki 30 fényképet, melyeket Sequatorban egyesítettem. Az Isabis Astrolodge-on töltött időszak alatt közel egy hétig csak ketten voltunk, úgyhogy gyalogosan kirándutunk a környéken ezen a pár napon. Továbbá kerestünk látványosabb helyszíneket éjszakai timelapse felvételek készítéséhez, ahol még nappal elhelyeztük a fényképezőgépeinket. Másnap napközben pedig összeszedtük a gépeinket.

A Hold hamuszürke fénye egyre jobban látszott, ahogy sötétedett lassan befelé, a Merkúrt kerestem közben binokulárral. A fotózással igyekezni kellett,a Hold magassága gyorsan csökkent. A nyugodtság meglehetősen rossz volt, az átlátszóság viszont elég jó, a levegő sokat tisztult, az utóbbi hetekhez képest.

127/1500 Makszutov-Cassegrain, ASI 585 MC Pro színes, hűtött kamera; ZWO EAF fókuszer (a 3D nyomtatott alkatrészek Vámosi Flórián munkái); 12×2 perc expozíció Bortle 7-es ég alól, szűrő nélkül. A vezetőtávcső egy közönséges 50/190-es keresőtávcső volt, és rajta egy SVBONY 105C (bolygó)kamera. Nullkép, sötétkép, mezősimító (50 bias, 5 dark, 11 flat-field) korrecióval, PixInsight képfeldolgozó szoftverrel. Berlin, 2025. június 21/22. (A képfeldolgozás utolsó lépésében Ágoston Zsolt segített.) Pixelszám: 3840×2160, képskála: 0,4 ívmásodperc/pixel. A planetáris ködtől jobbra lefelé, 4′-re látszódó IC 1296 spirálgalaxis csak éppen elkezd megjelenni ezen a képen. Megörökítéséhez több expozíció és jobb égbolt kell, mint ahonnét ez a kép készült (Berlinből). Megjegyzendő, hogy a kép készítésének idején a készítés helyéről nem volt éjszaka (asztrosötét), mert Berlinben május 17-től július 25-ig nem a Nap -18°-nál mélyebbre a horizont alá, ezért nem áll be az éjszaka, csak csillagászati szürkület van. A távcső és a kamera méreteinek ismeretében elégedett vagyok ezzel a tesztképpel.

A Mars bolygó haladása a Regulus mellett az oroszlán csillagképben.

A Mars bolygó haladása a Regulus mellett az oroszlán csillagképben.

A Mars bolygó haladása a Regulus mellett az oroszlán csillagképben.

A Mars bolygó haladása a Regulus mellett az oroszlán csillagképben.

A Mars bolygó haladása a Regulus mellett az oroszlán csillagképben.

Első fél éves záridejű solárgráfom. Előtte volt már pár hetes próbálkozás, teszt, de ez engem is meglepett hogy ez milyen jó lett. Van hibája ezt részben próbálom orvosolni, és rakom ki újból. :)

Első képem egyike, mely Namíbiában készült a 2025-ös expedíció alkalmával. Az első pár napot az Isabis farmon töltöttük, ahol volt összesen két borult, aztán végig derült utána, tehát jó volt pihenni is, de fotózásra is sor került. Ennél a képnél hosszabb záridőt és alacsonyabb ISO-t használtam, de hamar rájöttem, hogy a 270°-os gömbsüvegpanoráma bizony igen sok időt emészt fel, ezért a kép előterében a fánál rejtőzködő UFÓ-k már igen türelmetlenül várták a sorozat elkészültét. :) Mivel a kép felbontása hatalmas, ezért jobbnak láttam visszavenni a záridőből és növelni az ISO-t 1600-ról 3200-ra, amit bír a 6D, nem is beszélve arról, hogy amikor 5-7°C van akkor ugye nem lesz akkora hőzaj sem, plusz a felbontás, így a zajt csak nagyítóval kell keresni. A sorozatnál az egyik panelnél lelöktem az üdítőt az állványról, ami valahogy úgy esett, hogy kicsit ütött az állványlábon és ezért az egyik képet bemozdította, de még az sem annyira problémás. A felvétel lehetne Tejútív is akár, de azt már készítettem és lesz is még, ezért mercatori vetületben egy olyan megoldást alkalmaztam, ahol a már emelkedőben lévő Tejút horizontálisan legyen az előtér felett.

Az ISS ugyebár simán látható volt, ültem a fűben, de hol a Dragon? És akkor feltűnt, és két fotó között ugráltam és integettem hogy: "Helloooooo TIbiiiiiii!!!! Ezt az egészet éjjel 3kor. :) Izgulva vártam az eseményt, főleg mert ez egy nem mindennapi esemény nekünk magyarok számára, az egyetlen alkalom volt elkapni még külön az ISS-t és a Dragon-t amin Kapu Tibor Űrhajós utazik. Talán ha egy órát tudtam aludni előtte, és 15 perccel előtte kimentem felmérni a terepet, találtam is sötétebb rész a lakótelepen ahonnan déli irányban jó volt a kilátás. (A baloldali fényes a Nemzetközi Űrállomás, a jobboldali halványabb a Dragon Crew amin utazik Kapu Tibor Űrhajós (elnézést a kategória választásért, de talán ez az egyetlen amiből nem lóg ki annyira. :)