Összes észlelés

Showing 1-20 of 3,452 items.
Nagy-Eperjesi Richárd
0 hozzászólás
Messier 51 & háttérgalaxisok
2026-07-17
A képet Lukácsházán készítettem 2026. július 16. és 17. éjszakáján, nagyjából 23:30 és 02:30 között, Bortle 3-4-es ég alatt. A körülmények nem voltak a legegyszerűbbek: átvonuló felhőfoszlányok zavarták a fotózást, és kifejezetten erős széllökésekkel kellett megküzdeni. Flatboxot most használtam először a korrekciós képekhez. A felszerelésem egy Sky-Watcher 150/750 PDS Newton távcsőből (amelynek a blendézésében nyújtott segítséget ezúton is nagyon köszönöm a VCSE táborban segédkezőknek) és egy EQ3 Pro GoTo mechanikából állt, a képeket pedig egy átalakítatlan (stock) Canon EOS 2000D kamerával rögzítettem, guide nélkül, csak a GoTo használatával. A végső kép 260 darab 20 másodperces (összesen 86 perc), ISO 800-as light képből, valamint 50-50-50 dark, flat és bias képből állt össze. A guide hiánya, a szett súlya, a nem tökéletes pólusra állás és főleg az erős széllökések miatt a csillagokon megfigyelhető némi elhúzás, szélcsendes időben ez lényegesen jobb lett volna szerintem ez volt a fő baj, de a végeredmény így is nagyon sokat megmutat az égbolt ezen szeletéből szerintem. Feldolgozás: A képeket Sirilben stackeltem az OSC_Preprocessing szkripttel. Ezután StarNet++ segítségével leválasztottam a csillagokat a háttérről, majd a galaxisokat tartalmazó képet átvittem a GraXpertbe. Itt a legújabb verzió AI alapú háttérkiemelő (Background Extraction) és zajszűrő (Denoise) eszközeit használtam. A kész, zajmentesített képet visszavittem Sirilbe, ahol elvégeztem a hisztogram húzását és a színkorrekciót (bár a végeredmény szerintem picit túlságosan kék lett), végül pedig a Star Recomposition segítségével illesztettem vissza a csillagokat. Mik láthatóak a képen? A fotó központi eleme a M51 (Örvény-galaxis) és kísérője, az NGC 5195. Ez a látványos galaxispáros nagyjából 23–30 millió fényévre található tőlünk, maga az M51 pedig egy 60 000–76 000 fényév átmérőjű spirálgalaxis. Ha szétnézünk a látómezőben, számtalan távolabbi objektumot is felfedezhetünk: Az NGC 5198 egy körülbelül 100 000 fényév átmérőjű elliptikus galaxis, amely már jóval messzebb, kb. 100-110 millió fényévre dereng a háttérben. Az IC 4263 egy éléről látszó, vékony pálcikaként kirajzolódó küllős spirálgalaxis, mintegy 120-130 millió fényév távolságban, kb. 50 000 fényéves kiterjedéssel. Az NGC 5169 és NGC 5173 galaxisok 120–160 millió fényéves mélységben találhatóak, átmérőjük 35 000 és 70 000 fényév között mozog. A megjelölt PGC objektumok (például a PGC 2290538 vagy a PGC 91291) pedig elképesztően távoli, zömmel 300–800 millió fényévre lévő háttérgalaxisok, amelyek apró, halvány foltokként épphogy kirajzolódnak a mélyűr sötétjében. Számomra eléggé nagy öröm volt hogy ennyi távoli galaxist is megtudtam örökíteni csupán összesen 86 percnyi expo-val. Teljes felbontású kép és hozzá tartozó magyarázatos kép: https://drive.google.com/drive/folders/14m3_slvHU1QR1HcBcB3oZzyzfXbsvnzf?usp=drive_link
Nagy-Eperjesi Richárd
0 hozzászólás
Messier 33 - Triangulum-galaxis
2026-08-12
A Triangulum-galaxis (M33) mintegy körülbelül 3 millió fényévre lévő spirálgalaxis. Különösen kedves számomra ez a felvétel, hiszen közel egy éve kezdtem asztrofotózással foglalkozni, és számos egyéb tényező miatt is egy igazán meghatározó kép lett az utamon. A felvétel 2026. augusztus 13-án hajnalban készült Lukácsházán, Bortle 3-4-es, tiszta égen, újhold idején. A fotózást széllökések nehezítették, a követéshez pedig vezetés nélkül, pusztán a GoTo mechanikára hagyatkoztam. A több mint 3 órányi expozíció és a Siril feldolgozás révén a galaxis karjai mellett az NGC 604 csillagkeletkezési köd és több H-II régió (pl. NGC 595, NGC 588) is szépen megmutatkozik. Egy blendézett Sky-Watcher 150/750 PDS Newton tubussal és egy átalakítatlan Canon EOS 2000D vázzal, amelyhez Viltrox intervallométert és most először egy 0.9×-es Sky-Watcher F6–F5 kómakorrektort használtam. A képadatokat 390 darab 30 másodperces expozíció alkotja ISO 800-on (összesen ~3,25 óra integráció), amit 50 dark, 50 flat és 50 bias képkockával kalibráltam. A fotózás során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az EQ3 PRO GoTo mechanikát külső vezetés (guiding) nélkül, pusztán a saját óragépére hagyatkozva üzemeltettem, miközben a felszerelés súlya jóval a mechanika teherbírási határán túl volt, és mindezt 15–25 km/h-s széllökések is nehezítették. Ennek következtében a csillagok minimális elmozdulását nem lehetett teljesen elkerülni, de igyekeztem a maximumot kihozni a stabilitásból. A teljes feldolgozást Sirilben végeztem. OSC_Preprocessing, Sirilbe beépített background extration. Sajnos csak egy csökkentet minőségű képet tudok csatolni mert az oldal maximum 2MB méretű képet lehet feltölteni, az eredeti kb 15MB Drive link maximum felbontás és magyarázat: https://drive.google.com/drive/folders/1zONqa5wFoe9vnvYobftStF_gSStZG4AL?usp=sharing
Fröhlich Viktória
0 hozzászólás
Napfogyatkozás a Káli-medencénél
2026-08-12
Legjobb barátnőmmel és a párjával néztem ezt a kis csodát a Haláphegy északnyugati oldaláról. Ennek megfelelően nem egy tökéletes asztrofotó elkészítése, hanem a látvány átélése és megörökítése volt a cél. Korán indultunk, bejártuk a hegyen a tanösvényt, majd bő egy órával az első kontakt előtt elfoglaltuk a helyünket, amely már a napfogyatkozás nélkül is fantasztikus látványt adott. Minden reményünk ellenére az emberek hamar elkezdtek gyülekezni körülöttünk, így kicsit zsúfolt lett a hely a kempingpadok mellett. Viszont gyerek-felnőtt érdeklődően, kedvesen, kooperaítvan állt a dologhoz, kézről kézre jártak a szemüvegek, camera obscurák, kisebb-nagyobb távcsövek. Épp ecseteltem Esztiéknek, hogy milyen jó döntés volt, hogy én most nem dolgozom, nem bemutatózom, nem szerepelek mint (amatőr)csillagász, mire megjelent két srác egy Newtonnal EQ mechanikán; látszott, hogy nem értenek a dologhoz, én meg persze nem bírtam ki, azonnal ugrottam segíteni, két perc alatt összeraktuk az eszközt. Mint kiderült, sose volt távcsövük, külön a napfogyatkozás miatt vették a műszert! A rengeteg különféle eszköz ellenére nekem a fényképezőgépem (Sony a6000 + Tamron 18-300 @ 300 mm) kijelzőjén megjelenő látvány adta a legnagyobb élményt. A sok fotó készítése között szerencsére volt időm csak nézni, belefeledkezni a jelenségbe. A lebukó Nap sarlóját érintő hegyek sziluettjének látványába beleborzongtam, rettentő különleges élmény volt. A bő egy órán át tartó megfigyelés után a parkolóba érve realizáltuk, hogy az egész hegyen kb. 100 ember nézhette a napfogyatkozást különböző helyekről, ugyanis moccanni sem lehetett az autók között. Szerencsére a dugót elkerültük, ugyanis indulás helyett visszamásztunk a hegyen található hatalmas bányakráterbe, hogy ott távcsövezzünk (200/1200 dobson) és nézzük a Perseidákat. Nem számoltuk konkrétan, de a hátunkat padlófűtésként melegítő bazalton fekve 2 óra alatt kb. 60-70 meteort láthattunk. Békés, jóleső érzés volt ilyen sokáig a természet csodáit nézni, az ég alatt feküdni.
Fröhlich Viktória
0 hozzászólás
Érintő
2026-08-12
Legjobb barátnőmmel és a párjával néztem ezt a kis csodát a Haláphegy északnyugati oldaláról. Ennek megfelelően nem egy tökéletes asztrofotó elkészítése, hanem a látvány átélése és megörökítése volt a cél. Korán indultunk, bejártuk a hegyen a tanösvényt, majd bő egy órával az első kontakt előtt elfoglaltuk a helyünket, amely már a napfogyatkozás nélkül is fantasztikus látványt adott. Minden reményünk ellenére az emberek hamar elkezdtek gyülekezni körülöttünk, így kicsit zsúfolt lett a hely a kempingpadok mellett. Viszont gyerek-felnőtt érdeklődően, kedvesen, kooperaítvan állt a dologhoz, kézről kézre jártak a szemüvegek, camera obscurák, kisebb-nagyobb távcsövek. Épp ecseteltem Esztiéknek, hogy milyen jó döntés volt, hogy én most nem dolgozom, nem bemutatózom, nem szerepelek mint (amatőr)csillagász, mire megjelent két srác egy Newtonnal EQ mechanikán; látszott, hogy nem értenek a dologhoz, én meg persze nem bírtam ki, azonnal ugrottam segíteni, két perc alatt összeraktuk az eszközt. Mint kiderült, sose volt távcsövük, külön a napfogyatkozás miatt vették a műszert! A rengeteg különféle eszköz ellenére nekem a fényképezőgépem (Sony a6000 + Tamron 18-300 @ 300 mm) kijelzőjén megjelenő látvány adta a legnagyobb élményt. A sok fotó készítése között szerencsére volt időm csak nézni, belefeledkezni a jelenségbe. A lebukó Nap sarlóját érintő hegyek sziluettjének látványába beleborzongtam, rettentő különleges élmény volt. A bő egy órán át tartó megfigyelés után a parkolóba érve realizáltuk, hogy az egész hegyen kb. 100 ember nézhette a napfogyatkozást különböző helyekről, ugyanis moccanni sem lehetett az autók között. Szerencsére a dugót elkerültük, ugyanis indulás helyett visszamásztunk a hegyen található hatalmas bányakráterbe, hogy ott távcsövezzünk (200/1200 dobson) és nézzük a Perseidákat. Nem számoltuk konkrétan, de a hátunkat padlófűtésként melegítő bazalton fekve 2 óra alatt kb. 60-70 meteort láthattunk. Békés, jóleső érzés volt ilyen sokáig a természet csodáit nézni, az ég alatt feküdni.
Fröhlich Viktória
0 hozzászólás
Traffic light - Égi forgalom
2026-08-12
Fogadjátok ezt a teljesen amatőr kis mozaikot a 2026-os napfogyatkozásról. Legjobb barátnőmmel és a párjával néztem ezt a kis csodát a Haláphegy északnyugati oldaláról. Ennek megfelelően nem egy tökéletes asztrofotó elkészítése, hanem a látvány átélése és megörökítése volt a cél. Korán indultunk, bejártuk a hegyen a tanösvényt, majd bő egy órával az első kontakt előtt elfoglaltuk a helyünket, amely már a napfogyatkozás nélkül is fantasztikus látványt adott. Minden reményünk ellenére az emberek hamar elkezdtek gyülekezni körülöttünk, így kicsit zsúfolt lett a hely a kempingpadok mellett. Viszont gyerek-felnőtt érdeklődően, kedvesen, kooperaítvan állt a dologhoz, kézről kézre jártak a szemüvegek, camera obscurák, kisebb-nagyobb távcsövek. Épp ecseteltem Esztiéknek, hogy milyen jó döntés volt, hogy én most nem dolgozom, nem bemutatózom, nem szerepelek mint (amatőr)csillagász, mire megjelent két srác egy Newtonnal EQ mechanikán; látszott, hogy nem értenek a dologhoz, én meg persze nem bírtam ki, azonnal ugrottam segíteni, két perc alatt összeraktuk az eszközt. Mint kiderült, sose volt távcsövük, külön a napfogyatkozás miatt vették a műszert! A rengeteg különféle eszköz ellenére nekem a fényképezőgépem (Sony a6000 + Tamron 18-300 @ 300 mm) kijelzőjén megjelenő látvány adta a legnagyobb élményt. A sok fotó készítése között szerencsére volt időm csak nézni, belefeledkezni a jelenségbe. A lebukó Nap sarlóját érintő hegyek sziluettjének látványába beleborzongtam, rettentő különleges élmény volt. A bő egy órán át tartó megfigyelés után a parkolóba érve realizáltuk, hogy az egész hegyen kb. 100 ember nézhette a napfogyatkozást különböző helyekről, ugyanis moccanni sem lehetett az autók között. Szerencsére a dugót elkerültük, ugyanis indulás helyett visszamásztunk a hegyen található hatalmas bányakráterbe, hogy ott távcsövezzünk (200/1200 dobson) és nézzük a Perseidákat. Nem számoltuk konkrétan, de a hátunkat padlófűtésként melegítő bazalton fekve 2 óra alatt kb. 60-70 meteort láthattunk. Békés, jóleső érzés volt ilyen sokáig a természet csodáit nézni, az ég alatt feküdni.
Zsigovits Gábor
0 hozzászólás
Részleges napfogyatkozás a Balaton felett
2026-08-12
A napfogyatkozás fotózását hosszabb előkészület előzte meg. Mivel a jelenség már nagyon alacsony napállásnál, a horizonthoz közel volt megfigyelhető, olyan helyszínt kerestem, ahol a lehető legnagyobb fedés mellett minél tovább látható marad a Nap, és közben a környezet is alkalmas egy látványos kompozíció elkészítésére. Elsősorban az ország nyugatibb területein nézelődtem. Felmerültek különböző hegytetők, valamint a Balaton és a Velencei-tó partjai is. Mivel végül két külön rendszerrel készültem a fotózásra, a hegytetős helyszínekről lemondtam. Utólag ezt egyáltalán nem bánom, a nagy melegben a jelentős mennyiségű felszerelés felcipelése valószínűleg önmagában is komoly feladat lett volna. A választás végül a jól ismert balatonszemesi szabadstrandra esett. Így egy kellemes baráti és családi napot tölthettünk a Balatonnál, strandolással, amit estére a részleges napfogyatkozás élménye koronázott meg. A célom az volt, hogy ne csak egyetlen pillanatot örökítsek meg, hanem egy képen jelenjen meg a fogyatkozás teljes, számunkra látható folyamata, miközben a Nap fokozatosan közelít a balatoni horizonthoz. A fényképezőgépet ezért végig ugyanabban a pozícióban hagytam, és meghatározott időközönként készítettem felvételeket. A sorozatból később kiválasztottam azokat a fázisokat, amelyek megfelelő ritmusban mutatják be a Hold előrehaladását a Nap korongja előtt. A legfontosabb tapasztalatom az volt, hogy egy ilyen eseménynél az előzetes főpróba szinte nélkülözhetetlen. A felszerelés működését, az intervallumos exponálást, az energiaellátást és a tervezett beállításokat már korábban kipróbáltam. Enélkül nem vagyok biztos benne, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt minden megfelelően működött volna. Az is hamar kiderült, hogy az előre részletesen átgondolt expozíciós értékek a valóságban csak kiindulópontként használhatók. Ahogy a Nap egyre lejjebb került, a légkör hatása gyorsan változott, ezért az expozíciót folyamatosan figyelni kellett. A záridőt és az ISO-értéket menet közben is módosítottam, hogy az egyes fázisok megfelelően exponáltak maradjanak. A végeredmény több, különböző időpontban készült felvételből állt össze, így egyetlen képen követhető végig a részleges napfogyatkozás és a lenyugvó Nap útja a Balaton felett.