Mélyég észlelések

Showing 1-20 of 1,776 items.
Vincze János
0 hozzászólás
M 31 Androméda-galaxis
2024-09-04
Az Androméda-galaxis a Tejútrendszerhez legközelebbi nagy galaxis. Eredetileg Androméda-ködnek nevezték , és Messier 31 , M31 és NGC 224 néven katalógusba sorolták . Átmérője körülbelül 152 000 fényév, és hozzávetőlegesen 2,5 millió fényév távolságra van a Földtől. A galaxis neve a földi égbolt azon területéről származik, ahol megjelenik, az Androméda csillagképből , amely maga is arról a hercegnőről kapta a nevét , aki a görög mitológiában Perszeusz felesége volt . Az Androméda-galaxis tömege ugyanolyan nagyságrendű, mint a Tejútrendszeré, 1 billió naptömeg. Bármelyik galaxis tömegét nehéz pontosan megbecsülni, de sokáig azt hitték, hogy az Androméda-galaxis tömege 25-50%-kal nagyobb, mint a Tejút. Ezt azonban megkérdőjelezték azok a 21. század eleji tanulmányok, amelyek az Androméda-galaxis esetében valószínűleg kisebb tömeget, a Tejútrendszer esetében pedig nagyobb tömeget jeleztek. Az Androméda-galaxis kiterjedését tekintve a galaxisok helyi csoportjának legnagyobb tagja. A Tejútrendszer és az Androméda galaxisok várhatóan körülbelül 4-5 milliárd éven belül ütköznek egymással , és kialakul egy óriási elliptikus, vagy egy nagy lencse alakú galaxis. Az Androméda-galaxis 3,4-es látszólagos magnitúdójával a Messier-objektumok közül a legfényesebbek közé tartozik , és szabad szemmel látható a Földről hold nélküli éjszakákon, még akkor is, ha mérsékelt fényszennyezettségű területekről nézzük . Csillagjainak száma kb. 1billió (ezermilliárd). A képen látható még az M110, és az M32 galaxis is. A kép 5 éjszaka alatt készült, 8 mozaikból állítottam össze. A végső kép egyenként 4,5 óra, összesen 34 óra képanyagból állt össze. Méretére jellemző, hogy közel 2 GB a terjedelme.
Galambos Gábor
0 hozzászólás
NGC 6914 - Gyémántok az égen
2024-08-11
A Hattyú csillagkép irányában több kiterjedt ködkomplexum található. A képen egy ilyen komplex ködösség (egyéb objektumok mellett az emissziós, a reflexiós és a sötét porködök egyaránt megtalálhatóak benne) központi része látható annak környezetével. A ködösségben - mint tündöklő gyémántok az égen, - az NGC 6914 objektum reflexiós ködjei (VdB 131 és VdB 132) fényükkel beragyogják környezetüket. Az NGC 6914 tehát egy olyan, Földünktől mintegy 6000 fényév távolságban elhelyezkedő objektum, amely több reflexiós ködből áll. Az objektumot elsőként Jean Marie Edouard Stephan, francia csillagász észlelte 1881-ben. A VdB 131 jelű reflexiós köd némiképp halványabbnak látszik szomszédjánál, a VdB 132 jelű reflexiós ködnél. Az NGC 6914 tanulmányozása során rengeteg fiatal csillagot találtak a régióban, ami azt bizonyítja, hogy a terület galaxisunk egyik csillagkeletkezési régiója. A kékes színű reflexiós ködöket az ott született, még fiatal (néhány millió éves), B típusú csillagok világítják meg. A kép nagyobb részét kitöltő emissziós ködösségek pedig kiterjedt hidrogénfelhők, melyeket a közelükben lévő forró, fényes, O típusú csillagok sugárzása ionizál. A kép elkészítésének körülményei: Dual-band szűrővel 4h 50', RGB-ben pedig 4h 48'expozíciós idővel dolgoztam két kitelepülés alkalmával, ugyanazon helyszínről. Az RGB anyagot a valós csillagszínek visszaadásán túlmenően felhasználtam a teljes kép élénkebb, ragyogóbb megjelenítéséhez.
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
Az SH2-54 köd és az NGC 6604 nyílthalmaz
2024-08-05
A VCSE Őrimagyarósdon megrendezett, kiváló hangulatú táborában készült felvételem a Kígyó csillagképben található Sh2-54 katalógusszámú emissziós ködről és a benne rejtőző NGC 6604 nyílthalmazról. A fénykép elkészítéséhez monokróm kamerát és keskenysávú, hidrogén-oxigén-kén szűrőkészletet választottam. A ködösség hidrogénben gazdag, viszont oxigénből és kénből jóval kevesebb található benne. A feldolgozást a Hubble-paletta szerint végeztem: a kén lett a vörös szín, az oxigén lett kék, a hidrogénnek meg maradt a zöld. A tábor minden derült éjszakáján fotóztam az objektumot, ami augusztusban már egészen korán: hajnali 1 óra körül nyugszik. Szabálytalan, egészen amorf alakja van, amit kisebb sötétködök szabdalnak. A ködösség belsejében fordított "S" alakban egy oxigénben gazdad terület figyelhető meg kékes színnel, amit hidrogénben gazdag területek "hegyekként" öveznek. A középső, világosabb régiót folyamatosan haványuló terület övezi. Ritkán fotózott objektum, pedig a meglehetősen ismert M16 Sas-köd mellett található. Az NGC 6604 nyílthalmazt William Herschel fedezte fel 1784-ben, az Sh2-54 ködösséget pedig Stewart Sharpless katalogizálta a Palomar Obszervatóriumban készült égbolt feltérképezése során. Számos fiatal protocsillagot azonosítottak a ködösségben infravörös hullámhosszban. Az NGC 6604 kora 4-5 millió év, 5500 fényévre található tőlünk.