Mélyég észlelések

Egyesületi szakkörön észleltük, a képfeldolgozást én végeztem. A teljes látómezőhöz képest kicsi, részleteket is mutató, erősen kékes planetáris köd. Erről kapta a nevét: Kék sugár-köd (ismert Kék-ragyogás köd néven is). Képfeldolgozás: PixInsight (nullkép (bias), sötétkép (dark), mezősimító (flat-field; automatikus háttér-levonás; gradiens-korrekció; fluxus- és színkalibráció Gaia-csillagokkal; görbézés (S-alak); BlurXT-konvolució). 10 képet el kellett dobni vezetés hiba miatt, csak a maradék 24-et használtam fel. E a PL a 2025/szeptemberi észlelési ajánlóan szerepelt: https://vcse.hu/2025-szeptemberi-eszlelesajanlo-agoston-zsolt-csizmadia-szilard/

2025.05.29-én Namíbiában, az Isabis Astrolodge területén készült felvételem az Antares környékéről, ami magába foglalja az M4 gömbhalmazt, a Rho Ophiuchi kettőscsillagot és a Kék Lófej-ködöt is. Miközben Namíbiában a 120 mm-es apokromát távcsövemmel fotóztam, a kis Proxisky Ragdoll mechanikát sem hagytam unatkozni: a 135mm-es Samyang objektívet és a Canon 6D fényképezőgépet rászerelve nagylátószögű felvételeket is készítettem. A Skorpió csillagképben található ködösség a nyári égbolt egyik legszebb objektuma. A képen alul található az Antares, egy vörös óriáscsillag, ellette a Messier 4 gömbhalmaz. Rajtuk kívül emissziós ködök, sötétködök és reflexiós ködök is megtalálhatók a felvételen. A ködkomplexum magjában található a Rho Ophiuchi kettőscsillag, ami 360 fényév távolságban vannak tőlünk. Már többször is nekiálltam fényképezni ezt a célpontot, de sosem voltam egészen elégedett a végeredménnyel. Most érzem először úgy, hogy jó minőségben tudtam megörökíteni az Antares-vidéket, kipipálva egy újabb nagy nemezisemet :D

Második mélyèg feldolgozásom szeretném megosztani veletek. A kép 132*300 sec expozícióval készült két éjszakán keresztül. Célom a hidrogén-alfa domináns jelenlétének megjelenítése volt,amely a köd szerkezetènek legfőbb jellemzője. Technikai adatok: Skywatcher Evolux 62ED APO +0.9*reduktor Skywatcher Heq5pro go to ZWO ASI 533MC Pro (-10celsius) Optolong L-eNhance 2" szűrő ZWO ASI 290MM (guiding) ASIAIR Plus 132*300s lights gain:100 40dark 40 flat 40 darkflat Dss, Siril Levelek 2025. 08.18.22:00-03:00 08.19.22:00-04:00"

Az SH2-157 Rák olló ködöt (Lobster Claw Nebula) egy emissziós köd a Kassziopeia csillagképben. Közepén egy kisebb nebula az LBN537 (Sharpless 157) látható sárgás fényével. Feldolgozáshoz HOO színpalettát használtam amit kibővítettem az SII szűrő adataival.

2025.05.23-án és 24-én Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Isabis Astrolodge udvarán készült felvételem a Páva (Pavo) csillagképben található NGC 6744 galaxisról. Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető. A felvételről rögtön feltűnik, hogy egy küllős spirálgalaxist láthatunk, magjából egy pár "küllő" nyúlik ki, és a spirálkarok ezekből a küllőkből ágaznak tovább. A felvételen a sárgás magot kék színű, "pelyhes" spirálkarok veszik körül, ahol gyors csillagkeletkezés folyik. A Tejút ikertestvérének is nevezik, mert az ismert galaxisok közül ez hasonlít a leginkább a Tejúthoz, szintén küllős spirálgalaxis. A Tejútnál viszont lényegesen nagyobb: átmérője 175 000 fényév. Van egy nagyobb kísérőgalaxisa is, a felvétel tetején látható, elnyúlt NGC 6744A. Számos kisebb, halványabb galaxis is megfigyelhető a képen. 31 millió fényévre van a Földtől, James Dunlop fedezte fel 1826. június 30-án, Ausztráliából.

M71 gömbhalmaz. Korábban készítettem ezt a felvételt az M71 gömbhalmazról. Nem akartam nagyon lecsillagtalanítani vagy erősen redukálni a csillagokat, mert szerintem épp azok adják meg a kép szépségét és hangulatát. Seestar S30

Az NGC 7635 (más néven Caldwell 11) egy diffúz köd a Cassiopeia csillagképben.A ködöt 1787. november 3-án fedezte fel William Herschel. A Messier 52 nyílthalmaztól körülbelül fél fokra található. A ködösség központjában a Napunknál körülbelül negyvenszer nagyobb tömegű szuperóriás található. Az óriás csillagszele hihetetlen erővel fújja szét a körülötte található csillagközi anyagot, ami részben a csillag által kidobott anyag. A csillag nagy energiájú sugárzása világításra gerjeszti az őt körülvevő hidrogénből álló gázfelhőt, ami 656,2 nm-es H-alfa vonal hullámhosszán nagyon erősen sugároz. Ennek tudható be a képen látható vöröses szín. A ködösség közepén látszódó buborék 7 millió km/h-s sebességgel tágul. Központi csillaga valószínűleg néhány millió éven belül szupernóvaként fogja végezni. Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Astronomik UV/IR L2 Blokk szűrő (2") Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Korrektor: ZWO EAF fókuszmotor Korrektor: Lacerta ventillátoros sapka 8 collos Newtonhoz Korrektor: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Korrektor: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo : 30x180 sec rgb - 112x300 sec keskeny. Készült 2025.07.31-08.16 ig. Orosháza

Sadr pillangója. A Hattyú csillagkép szívében, közvetlenül a Sadr (γ Cygni) körül terül el ez a hatalmas emissziós ködrészlet, melyet sokan csak „Sadr pillangójaként” emlegetnek. Mozaik módban készült, hogy a kiterjedt ködösségből minél több részlet látszódjon. Összesen 63perc ×10 másodperces expozíció került felhasználásra – vagyis még viszonylag rövid összidőből is kirajzolódik. Seestar S30

Első fény az új felszereléssel. Két objektummal készültem, Buborék köd és Varázsló köd. Elsőnek az utóbbit készitettem el. 🙂 Rövidebb expoziciókból áll a kép, mert a gyártó frissitette a kamerám beállitásait, igy nem akartam a régebbi anyagot az újjal összekeverni. Ehez uj kalibrációs képek kellettek volna és másabb lenne a dinamika is. A Varázsló-köd (angolul Wizard Nebula, Sh2-142, NGC 7380) a Cepheus csillagképben található emissziós köd és csillaghalmaz, amely körülbelül 8000 fényévnyire van tőlünk. Egy fiatal nyílthalmazból és a csillagok születési helyéül szolgáló, világító emissziós ködből áll. A nyílthalmazt 1787-ben fedezte fel Caroline Herschel, aki a saját felfedezéseinek listáján a 19-es számot adta neki.Testvére, William Herschel is katalógusba vette az objektumot, de ők nem vették észre a csillagok körüli ködösséget.A ködöt Steward Sharpless katalógizálta 1959-ben. Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Astronomik UV/IR L2 Blokk szűrő (2") Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Korrektor: ZWO EAF fókuszmotor Korrektor: Lacerta ventillátoros sapka 8 collos Newtonhoz Korrektor: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Korrektor: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo : 35x180 sec rgb - 80x300 sec keskeny. Szerkesztve : App, Siril, Lightroom, Ps. Készült 2025.08.26-28 ig. Orosháza

A képet hűtött monokróm kameréval készítettem, hidrogén, oxigén és kén szűrőkkel. A feldolgozás a Siril és a Photoshop szoftverrel történt. A képen látható a Cygnus X-1 fekete lyuk által keltett lökéshullám. Mégis a kép leglátványosabb része a tulipánra hasonlító emissziós köd.

2025.05.21-24 között Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem az Oltár (Ara) csillagképben található, NGC 6188 katalógusszámú "Ara sárkányai-ködről". Több néven is ismert, Kezek-ködként, Ádám teremtése-ködként és Harcoló sárkányok-ködként is ismerik. Itthonról nem figyelhető meg, jóval délebbre kell utazni érte. A felvétel készítéséhez keskenysávú szűrőkészletet használtam, a képeket a Hubble-paletta szerint dolgoztam fel. A felvételen láthatjuk, ahogy az egymással is keveredő-örvénylő vöröses-narancssárgás színű hidrogénfelhőt és a kékeszöld oxigénfelhőt kitakarja két nagy, csápokra, kezekre, karmokra vagy éppen sárkányokra emlékeztető sötétköd. A kép alján az NGC 6164 katalógusszámú Bipoláris-köd, már néven Sárkánytojás-köd is megfigyelhető. 4000 fényévre található tőlünk, átmérője 600 fényév. A köd hidrogénjéből folyamatosan születnek a fiatal, forró csillagok, ezeknek a sugárzása gerjeszti a ködösséget.

A fő rendszeremnél a cél a 150-200 órás fotók készítése volt, melynél az időjárás kb max 110-130 órát engedett. Magát a deep field fotót még nem dolgoztam fel, mert nem volt rá annyi időm, de azóta úgy döntöttem, hogy bicolor+rgb csillagos fotót egy kicsit kevesebb integrációs időből érdemes megpróbálnom akkoris, ha az objektum sokak által le van fotózva. Jelenleg egy népszerű ködöt, a Buborék-ködöt fotózom, de előtte találtam rá erre az érdekes objektumra pólus közelében. A planetáris köd szerkezete nagyon szép szerintem, és viszonylag érdekesen helyezkedik el a nyerseken. A keskenysáv bicolor enged némi alkotói szabadságot színek tekintetében, így vigyázva a csúcsfényekre, beégésekre, feldolgoztam a fotót kicsit az én ízlésemnek megfelelően. Pólus környékén elég nehéz volt fotózni, így felbontást vesztettem, valamint a mechanikával nincs minden rendben. A hibára sajnos még nem jöttem rá, de 10 nyers fotóból 1-2 képet általában kukázni kell a hirtelen "pattanó" bemozdulás miatt.

A SN2025rbs szupernóva megfigyelésekor a V-sávban mért látszó magnitúdó 13,6 volt. Az látómező közepének J2000 koordinátái: rektaszcenzió (α) 22h 36m 55.4s, deklináció (δ) +34° 22′ 55″. A felvételek expozíciójának középideje 2025. augusztus 19-én 22:04 UTC volt, az összesített expozíciós idő pedig 12000 másodperc.

A felvételt a meleg nyári időszakban a 6D-vel csináltam, mely még mindig jól teljesít a hűtött kamerauralom között. Idehaza az RGB már nem megy a fényszennyezés miatt, ezért a keskenysávval próbálkozok és abból is az OIII és a H-alfa szűrőkkel. A Rozetta tesztfotóhoz képest visszafogott színeket adtam a képnek. Holdfénymentes égen csak OIII megy, míg holdas éjjeleken H-alfa, ameddig a szűrő bírja. :)

Az NGC7129 jelű reflexiós köd - csillagok szülőhelye - a Cefeusz sötét molekulafelhőivel körülvéve. Az apró vöröses területek csillagok keletkezési helyei. A kép a Vega Csillagászati Egyesület táboraiban készült 2022 szeptembere és 2025 augusztusa között.

Az NGC7129 jelű reflexiós köd - csillagok szülőhelye - a Cefeusz sötét molekulafelhőivel körülvéve. Az apró vöröses területek csillagok keletkezési helyei. A kép a Vega Csillagászati Egyesület táboraiban készült 2022 szeptembere és 2025 augusztusa között.

2025-08-15. és 16-án készültek a VEGA ’25 Nyári Amatőrcsillagászati Táboron a Boszorkányseprű ködről. Van még mit fejlődni a kép kidolgozáson, és készítésén egyaránt. Feldolgozás Siril, GraXpert, Gimp

1x30 másodperces expó mellett nagyon halvány, de az élesebb szeműeknek feltűnik egy kis részlet belőle.

1x30 másodperc expozíció ellenére is jól kivehető az alakja.

988 fókusz mellet elég picike, de látszik a lényeg. 1x30 másodperc, szinte semmi szerkesztés.