Mélyég észlelések

Showing 1-20 of 2,039 items.
Blahó Norbert
0 hozzászólás
Buborék Köd - Ngc 7635
2025-07-31
Az NGC 7635 (más néven Caldwell 11) egy diffúz köd a Cassiopeia csillagképben.A ködöt 1787. november 3-án fedezte fel William Herschel. A Messier 52 nyílthalmaztól körülbelül fél fokra található. A ködösség központjában a Napunknál körülbelül negyvenszer nagyobb tömegű szuperóriás található. Az óriás csillagszele hihetetlen erővel fújja szét a körülötte található csillagközi anyagot, ami részben a csillag által kidobott anyag. A csillag nagy energiájú sugárzása világításra gerjeszti az őt körülvevő hidrogénből álló gázfelhőt, ami 656,2 nm-es H-alfa vonal hullámhosszán nagyon erősen sugároz. Ennek tudható be a képen látható vöröses szín. A ködösség közepén látszódó buborék 7 millió km/h-s sebességgel tágul. Központi csillaga valószínűleg néhány millió éven belül szupernóvaként fogja végezni. Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Astronomik UV/IR L2 Blokk szűrő (2") Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Korrektor: ZWO EAF fókuszmotor Korrektor: Lacerta ventillátoros sapka 8 collos Newtonhoz Korrektor: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Korrektor: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo : 30x180 sec rgb - 112x300 sec keskeny. Készült 2025.07.31-08.16 ig. Orosháza
Blahó Norbert
0 hozzászólás
Varázsló-köd Ngc 7380
2025-08-26
Első fény az új felszereléssel. Két objektummal készültem, Buborék köd és Varázsló köd. Elsőnek az utóbbit készitettem el. 🙂 Rövidebb expoziciókból áll a kép, mert a gyártó frissitette a kamerám beállitásait, igy nem akartam a régebbi anyagot az újjal összekeverni. Ehez uj kalibrációs képek kellettek volna és másabb lenne a dinamika is. A Varázsló-köd (angolul Wizard Nebula, Sh2-142, NGC 7380) a Cepheus csillagképben található emissziós köd és csillaghalmaz, amely körülbelül 8000 fényévnyire van tőlünk. Egy fiatal nyílthalmazból és a csillagok születési helyéül szolgáló, világító emissziós ködből áll. A nyílthalmazt 1787-ben fedezte fel Caroline Herschel, aki a saját felfedezéseinek listáján a 19-es számot adta neki.Testvére, William Herschel is katalógusba vette az objektumot, de ők nem vették észre a csillagok körüli ködösséget.A ködöt Steward Sharpless katalógizálta 1959-ben. Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Astronomik UV/IR L2 Blokk szűrő (2") Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Korrektor: ZWO EAF fókuszmotor Korrektor: Lacerta ventillátoros sapka 8 collos Newtonhoz Korrektor: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Korrektor: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo : 35x180 sec rgb - 80x300 sec keskeny. Szerkesztve : App, Siril, Lightroom, Ps. Készült 2025.08.26-28 ig. Orosháza
Galambos Gábor
0 hozzászólás
Headphone Nebula (PK164+31.1)
2025-04-20
A felvételen a Hiúz csillagkép irányában elhelyezkedő Jones-Emberson 1 elnevezést, vagy PK164+31.1 azonosítót viselő planetáris köd látható. A planetáris ködöknek, elnevezésükkel ellentétben semmi közük sincs a bolygókhoz. Az ilyen objektumok vizuális megfigyelésük során óriás bolygókhoz hasonló, gömb szimmetrikus megjelenésűek, emiatt kapták ezt a megtévesztő elnevezést. A planetáris köd valójában gázból és plazmából álló burok, amely bizonyos típusú csillagok körül, az életük vége felé ledobott gázfelhőből képződik. A felvételen egy, a Napunkhoz hasonló csillag „végnapjai” láthatók. A köd közepében látható forró - ezért kékes színű, - PG1159 típusú csillag ledobva a külső rétegeit hozta létre a ködöt, feltárva ezzel magát a magot. A PG1159 típusú objektumok képviselik a csillagok evolúciós útján a fehér törpe állapotot megelőző állomást. A Jones-Emberson 1 kékes színű központi csillaga is pontosan ebbe a kategóriába tartozik. A Gaia DR2 mérései alapján a Jones-Emberson 1 távolsága 979 pc (parszek), ami kb. 3200 fényévnek felel meg. Centrális csillaga 0,56 naptömegű, korábbi tömegének egy részét már elveszítette. Viszonylag idős planetáris ködről van szó, ezért kiterjedésével is kitűnik a planetáris ködök közül. Átmérője 0,90 pc, vagyis nagyjából 2,9 fényév a Gaia DR2 adatok alapján kalkulálva. Az objektum kora és nagy kiterjedése miatt nagyon halvány felületi fényességű, mindössze 18,6 magnitúdó. Vizuális megfigyelése és digitális megörökítése egyaránt kihívásnak számít. A planetáris ködök csillagászati léptékben rövid életűnek számítanak. Alig néhány tízezer évig léteznek, mielőtt teljesen szertefoszlanak a világűrben. A ködösség vonatkozásában eredetileg HOO képet terveztem, ezért csak a csillagszínek miatt gyűjtöttem némi RGB anyagot. Feldolgozás közben tapasztaltam, hogy a köd esetében jobb eredményt kapok az RGB nyersek felhasználásával. Így viszont elég kevés a háromszor 30 percnyi RGB anyag, de idén már nem tudok hozzá gyűjteni.