Mélyég észlelések

Régen hoztam már távcsöves mélyégfotót ugyanis vagy nincs meg a megfelelő nyersanyag, vagy nincs égbolt egy jó projekthez. Az Örvény-galaxis deepfield projekt is már régóta készült, úgyhogy úgy döntöttem, feltöltöm a fotót. Igyekeztem a feldolgozásnál odafigyelni a galaxis és a háttér közötti dinamikakülönbségre, de leginkább az volt a cél, hogy megjelenítsem a galaxis árapálycsóváit, ahogy az szétterül a háttérgalaxisok előtt. Mivel ekkor már volt H-alfa szűrőm, ezért a holdfényes éjszakákon szintén erre az égterületre fotóztam, de sajnos igencsak kevés volt az információ, valamint igen halvány is.

Derült égbolt híján visszatértem korábban gyűjtött IC 1805 adataimhoz, és ezúttal HOO palettán dolgoztam fel őket, új nézőpontból megmutatva a köd finom szerkezetét.A feldolgozás a szemnek és a fizikának szól,a hidrogén és oxigén emisszióját mutatja meg, tudományos színkódolással, ahol a tér, az idő és a csend válik láthatóvá. Technikai adatok: Skywatcher Evolux 62ED APO +0.9*reduktor Skywatcher Heq5pro go to ZWO ASI 533MC Pro (-15celsius) Optolong L-eNhance 2" szűrő ZWO ASI 290MM (guiding) ASIAIR Plus 75*300s lights gain:100 40dark 40 flat 40 darkflat Dss, Siril,Ps 2025.10.24. 21:47 UT -2025.10.25. 05:14 UT Szalajkaház Mátra hegység

Az NGC 2244 az Egyszarvú (Monoceros) csillagképben található nyílthalmaz, a Rozetta-köd központi csillaghalmaza. A felvétel keskenysávú (SHO) adatai feltárják az ionizált gázfelhők komplex belső szerkezetét és a csillagszél által vájt üregeket, míg az RGB csatornák a csillagok természetes színvilágát biztosítják. A több mint 12 órás integrációs idő lehetővé tette a halvány, külső hidrogén-szerkezetek részletgazdag megjelenítését is. Első kísérletem az SHO+RGB fotózással. Technikai részletek: Optika: 150/750 Newton-asztrográf (150N F5) Kamera: ZWO ASI294MM Pro Vezetés: Touptek OAG + ZWO ASI120MM Mini Vezérlés: ZWO ASIAIR Plus Szűrők: Touptek 36mm LRGB, 4nm SHO (36mm) Expozíció: SHO: 120×300 s, RGB: 150×60 s (gain 150, bin 2) Feldolgozás: Astro Pixel Processor, Siril, Adobe Photoshop A fénykép a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj és a Szegedi Tudományegyetem Bajai Asztrofizikai Obszervatóriuma támogatásával valósulhatott meg.

Rég szerettem volna ezt a halmazt, igy most rá került a sor. Beindult a fűtésszezon igy csak 2 óra anyagot tudtam megtartani, 1,5 órát töröltem. Igyekeztem a halmazt szépen kezelni, a közepe igy sikerült. A légkör nem volt valami nyugodt, éjjel 1 óra után bekellett fejezni a felvételeket, hatalmas füst lett erre fele, és vezethetetlenek voltak a csillagok. Nem voltam kinnt jókor de kikell használni minden derült estét. Ettől független nekem nagyon tetszik főleg hogy szép csillagok vannak a halmaz mellett.

Elkészült szeretett halmazom, a régi felszereléssel is elkaptam de nem sikerült jól megszerkeszteni, pedig Kiss Laci műsorűban benne volt igy is ami nagy dolog számomra :) Mindenképp akartam egy szebb verziót, a kompozicio nehéz volt mert picit igy is kilóg a halmazokból egy pici, nem fért el a képben. Sötétiteni nem nagyon szeretném a hátteret mert a fényes csillagok miatt a hatása nem lenne pozitiv tul kemény lenne, én igy vélem. Fogadjátok szeretettel :)

Mindenkinek kívánok szeretetben, egészségben, és sok sok derültben gazdak új évet ! Küzdöttem a pixivel, kalibrációval mert a szinek nem mentek emiatt töröltem a tegnapi posztot. De győztünk, sikerült :D Nagyon szerettem volna jóra megcsinálni ezt a képet mert kivánom mindenkinek hogy legyetek éjjeli baglyok, és sok csoda kép szülessen és sok sikert hozzon nektek ! Olyan lett amilyen, kicsit kezdetleges, de nekem sok munkám van benne és végtelen verzió születik mindig :D Élvezettel készitek minden képet és mindig a maxot szeretném kihozni. Majd alakul a szerkesztés.

Még szeptember első felében közel 30 órát fotóztam az objektumot, aminek felét fel is tudtam használni (a képek nagy része azért került kidobásra, mert olyan éjszaka is el szoktam indítani a fotózást, mikor csak remény van a derült égre, jönnek mennek a felhők, és hát ha normális ég lesz pár óra erejéig, volt hogy egész éjszaka csak felhőket fotóztam. 😃 )

2025.05.28-06.03 között Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem az Hajógerinc (Carina) csillagképben található, GUM 37 katalógusszámú ködösségről és a benne lévő "Déli Ebihalak-ködről". A felvételen látható még a ködösség fölötti NGC 3572 nyílthalmaz is. Itthonról nem figyelhető meg, jóval délebbre kell utazni érte. A felvétel készítéséhez keskenysávú szűrőkészletet használtam, a képeket a Hubble-paletta szerint dolgoztam fel. A namíbiai expedicióm során ehhez az objektumkoz használtam fel a legtöbb expozíciós időt, mivel meglehetősen halvány volt. A népszerűbb Szabadságszobor-köd és Carina-köd közelében helyezkedik el, emiatt kevésbé ismert. Kissé amorf formája van, a belső, hidrogénben gazdag sárgásvörös térséget körbeveszi az oxigénben gazdag, türkízes színű burok. A ködösség tetején láthatóak az ebihalakhoz hasonló alakzatok, amik valójában sűrű, hűvös gázból és porból állnak, belsejükben csillagkeletkezés zajlik. Fejüket a környező csillagok szele formálja. 10 000 fényév távolságra van a Földtől, 100 fényév átmérőjű. Colin Gum katalogizálta a 37-es sorszámon. A kép tetején egy apró, fényes planetáris köd is található PN G290.7+00.2 katalógusszámmal.

Canon 450D-vel 120 másodperces expókkal 6,5h teljes expoziciós idővel készült a csoportkép

Képfeldolgozás: PixInsight (nullkép (bias) 45 db, sötétkép (dark) 12 db, mezősimító (flat) 90 db), helyi normálás (local normalization), automata háttér-levonás, gradiens-korrekció, fluxus- és színkalibrálás Gaia DR3 csillagokkal, BlurXTerminator (0,4-szeres csillagkicsinyítés), átviteli görbe-transzformáció. Erős holdfény mellett készült kép (2025. dec. 29.: 63%, 2025. dec. 30.: 74%). Az észlelés a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálóból történt.

Az NGC 2264 – a Karácsonyfa-halmaz és a Kúp-köd – a Monoceros csillagkép egyik legösszetettebb csillagkeletkezési régiója, ahol az ionizált hidrogénfelhők és a fiatal csillagok látványos struktúrákat rajzolnak ki. Technika: ZWO ASI294MM Pro ZWO 7×36 EFW Mark II Touptek LRGB + SHO 4 nm (36 mm) szűrők Touptek OAG ZWO ASI120MM Mini vezetőkamera iOptron iEQ45 Pro mechanika ZWO ASIAIR Plus vezérlőegység Felvételi adatok: Helyszín: Baja, Magyarország Év: 2025 Ha: 100×300 s R: 90×60 s G: 120×60 s B: 95×60 s Bin 2, gain 150 Összesített expozíciós idő: 48 300 s (≈ 13 óra 25 perc) A fénykép a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj és a Szegedi Tudományegyetem Bajai Asztrofizikai Obszervatóriuma támogatásával valósulhatott meg.

5 perccel az észelés megkezdését követően beborult, de mivel nagyon érdekes a galaxis szerkezete, feldolgoztam a kevéske nyersanyagot.

Tovább kísérletezgettem az erősítés-expóidő kombinációkkal, és próbáltam a Trapézium környékét és a kissé halványabb porködöket is egyszerre megjeleníteni. A rossz nyugodtság miatt le kellett kicsinyítsem a végeredményt. Utólag jutott eszembe, hogy volt nálam egy ZWO duoband szűrő, amivel a holdfényt és a fényes csillagokat kicsit tompíthattam volna, legközelebb azt is kipróbálom.

Boldog Új Évet Kívánok a VCSE csapatának ezzel a H-alfa szűrővel készült égboltfotóval. Afrika se semmi, de azért a hazai ég is tartogatott látványosságokat, üstököstől, Vénusz-fedésen át egészen együttállásokig bőven. Szóval BÚÉK! :)

1 hónappal ezelőtt lett vezetés a távcsövemhez, ám kipróbálni nem volt lehetőségem a kegyetlen időjárás miatt. Most pedig a növekvő Hold teszi kedvezőtlenné az annyira várt derült éjszakákat, de halmazokat ilyenkor is jól lehet fotózni. Tőlünk mintegy 7000 fényévre lévő, fiatal (12-14millió éves) csillagokból álló kettős halmazt fotóztam.

Elsőfény az új felszereléssel. A fénykép a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.

Első tesztem a Canon ef objektivvel,végre valahára tiszta az égbolt,bár a sok füst nem igazán kedvez a fotózásnak.Kedvenc nyilthalmazomra esett a választás,kezd megtetszeni a kis obi :-DD

Tegnap este végre ismét tesztelhettem az uj objektivem,a téli csillagképem eme egyik legszebb régiójára esett a választásom.Pólusra állás után inditottam is a gépet,a fűtőszalagom ki-ki kapcsolt ugyhogy sok képet sajnos ki kellett dobnom,de még igy is elégedett vagyok a kis optikával.

Az NGC 6820 (más néven Sharpless 2-86) egy emissziós köd a Kisróka (Vulpecula) csillagképben, amely körülbelül 6000 fényév távolságra található a Földtől. A köd egy csillagkeletkezési régió része, és szorosan kapcsolódik az NGC 6823 jelű fiatal nyílthalmazhoz, amelyet körülölel. Leglátványosabb jellegzetességei a gázból és porból álló sötét, ujjszerű oszlopok (úgynevezett "elefántormányok"), amelyeket a nyílthalmaz forró, fiatal csillagainak sugárzása és csillagszele formált. A ködben számos "Bok-globula" (sűrű por- és gázfelhő) található, amelyekben jelenleg is új protocsillagok születnek. A köd átmérője körülbelül 50-55 fényév. Bár kiterjedt objektum, halványsága miatt vizuálisan nehezen észlelhető; leginkább asztrofotókon, különösen H-alfa szűrővel készített felvételeken mutatkozik meg részletesen.

Sok erőfeszítéssel, kihasználva az elmúlt pár jónak indult éjszakát, sikerült befejeznem egy újabb fotót a Cygnus csillagkép egy kevéssé ismert területéről, nevezetesen az Sh2-115 emissziós ködről. Mivel eléggé halvány, így 10 perces expozícióval készítettem a nyers képeket, amit nehezített az időnként átvonuló fátyolfelhő. Ezért összesen 4 éjszakán át fotóztam a területet. A Sharpless 115 a, a Hattyú csillagkép alfacsillagától északra és nyugatra terül el. Stewart Sharpless csillagász 1959-es katalógusában (Sh2-115 néven) megjegyezte, hogy az emissziós köd a Tejútrendszer egyik külső óriási molekulafelhőjének szélén fekszik, körülbelül 7,500 fényévnyire. A Berkeley 90 csillaghalmaz forró csillagai táplálják a köd ragyogását. A halmazcsillagok valószínűleg csak 100 millió évesek, és még mindig beágyazódnak a Sharpless 115-be.