Üstökösök

Showing 1-16 of 16 items.
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
67P/Csurjumov–Geraszimenko
2021-12-04
A 2021. december 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételem, mely a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösről készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 102/714-es ED apokromát refraktorral, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és William Optics 0,8X-os flattenerrel készült, 20x90 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, és Photoshop szoftverek segítségével történt. A Dobronhegy-Balázsfán megrendezett téli észlelőhétvége leglátványosabb objektuma ugyan a C/2021 A1 (Leonard) üstökös volt de én előtte, hajnali egy óra körül célbavettem a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst is. Az erős szél miatt sok nyers fényképet törölnöm kellett, ezért csak húsz felvételt tudtam felhasználni. A végleges képen láthatóvá válik a halvány, zöldes kóma, és a porcsóva. Halványan megfigyelhető még a rövid ioncsóva is. A 67P/Csurjumov–Geraszimenko az egyik legtöbbet tanulmányozott üstökös. 1969. szeptember 11-én fedezték fel, amikor Szvetlana Ivanovna Geraszimenko az Alma-atai Csillagvizsgálóban fényképeket készített a 32P/Comas Solá üstökös kereséséhez. A felvételeket Klim Ivanovics Csurjumov elemezte, aki október 22-én rájött, hogy a felvételeken nem a 32P/Comas Solá üstökös látható, hanem egy eddig felfedezetlen üstökös. 2014. során az üstökös körüli pályára állt az ESA által indított Rosetta űrszonda, ami részletesen tanulmányozta az égitestet. 2014-ben a Rosettáról indított Philae szonda leszállt az üstökösre, de nem tudott "megkapaszkodni" a felszínen, hosszas pattogás után egy kedvezőtlen, árnyékos területen állt meg. 2016-ban a Rosetta keringőegység a küldetésének teljesítése után irányított becsapódást hajtott végre az üstökös felszínébe. Periódusideje hat és fél év, ami a Jupiter gravitációjának hatására többször módosult a múltban. 2021. decemberében a Föld közelében vezet a pályája, tőlünk 64 millió kilométerre. Az üstökösnek két magja van, melyek összetapadtak egyetlen égitestté, egy gumikacsához hasonló elrendezésben. A nagyobbik mag 3,3 X 4 kilométeres, a kisebbik 2,6 X 2,3 kilométer átmérőjű.
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
C/2021 A1 (Leonard)
2021-12-04
A 2021. december 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételem, mely a C/2021 A1 (Leonard) üstökösről készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 102/714-es ED apokromát refraktorral, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és William Optics 0,8X-os flattenerrel készült, 40x60 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, és Photoshop szoftverek segítségével történt. A téli észlelőhétvége leglátványosabb objektuma volt a C/2021 A1 Leonard üstökös egészen hajnali négyig vártunk rá. Meglehetősen hideg volt, a szél is fújt, de az üstökös látványáért megérte elviselni a kényelmetlenséget. Szabad szemmel nem láttuk, de már kisebb távcsövekből megfigyelhető volt a széles-elliptikus kómája, és sűrű, elnyúlt csóvája. A fényképeken egyből láthatóvá vált a kóma zöldes színe is. A C/2021 A1 (Leonard) üstököst 2021. január 3-án fedezte fel G. J. Leonard, a Mount Lemmon Csillagvizsgáló munkatársa. December 18-án négy millió kilométerre közelíti meg a Vénuszt, a Naphoz 2022. január 3-án kerül a legközelebb. Az üstökös magja egy kilométer átmérőjű, periódusa 80 000 év. A Nap megközelítésével jelentős sebesség növekedést ér el, ami miatt elhagyja a Naprenszert.
Szalai Péter
0 hozzászólás
C/2021 A1 (Leonard)
2021-12-04
2021.12.04.-én hajnali 2:45-re állítottam az ébresztőt, hogy a C/2021 A1 (Leonard) üstököst megfigyelhessem, lefotózhassam. Az előrejelzés szerint derültet jósoltak, az üstökös magassága is jónak mondható, 30fok horizont felett 4:00 órakor. A -2 fokos hőmérséklet picit visszatartott, de a tavalyi Neowise üstökös látványa lebegett a szemem előtt, hátha idén is lesz egy szabadszemes üstökösünk... Kipakoltam a felszerelést a kisunyomi telkünk udvarába. A keleti égen 10fok magasan ott ragyogott az Arcturus, de felette semmilyen üstökösszerű dolgot nem láttam szabad szemmel. Az ég derült volt de elég párás. 10×50-es binokulárral próbálkoztam, abban az M3 gömbhalmaz már látszódott és mellette egy homályos, elnyúlt folt már kivehető volt, de a látványa elmaradt a tavalyi üstökösétől. Pólusra álltam a Sky Adventurer mechanikával, majd megkerestem a Zeiss Sonnar 200 mm f/ 2.8 objektívre rögzített Canon 1200D gépvázzal a tökit. Már az első próba képeken is jól látszódott a zöldes-kékes csóva. A nagy látómezőnek köszönhetően az M3 gömbhalmaz is belefért a képbe. 4:00 és 4:30 között 30 db 50 másodperces képet készítettem ISO 1600-on, F4-re blendézve az objektívet. Korrekciós képekből is készült 30-30 db (dark, bias, flat, flat-dark) A képfeldolgozást DSS programmal végeztem, de valahogy a csillagokra+üstökösre illesztés nem ment, úgyhogy külön megcsináltam üstökösre, majd csillagokra és a 2 képet photoshoppal összedolgoztam, ahol az utómunkálatokat is el tudtam végezni.