Asztrotájképek

- Legyőzni az éjszakát - https://www.youtube.com/watch?v=GHaFJfjNsro Az idei évben Namíbiában mindent beleadtam, amit lehetett, de már bőven előtte novemberben megindult a tervezgetés. A mélyeges távcsövek most itthonmaradtak. Helyettük egy bőröndnyi asztrotájképes rendszert vittem. Az utazást túléltük és a berendezések is. A nyár eltelt, jött az ősz és végül így decemberre teljesen össze is állt a túránk megkoronázása. Hét helyszínről több mint 25 darab jelenetből áll, melyet végre sikerült egy rendkívül nívós zene alá bevágni. Nem lett használva semmiféle speciális effekt, szimplán csak gyorsítás, vagy lassítás jelenetenként. Namíbia egy olyan vidék Afrikában, melyhez nem sok párosítható a Földön. Elsőre egy kietlen tájnak tűnik, ahol nincs semmi, ám a semmi is lehet olyan helyen, ahol a szavannát táblahegyek övezik, vagy éppen földönkívüli-szerű fák uralják. Van olyan hely, ahol csak a levegő jelenléte jelzi, hogy a Földön vagyunk... mert különben lehetnénk a Marson is akár... Máshol a lágyan lengedező pampafüveket szunnyadó óriások árnyékolják be, melyek éjszaka felébrednek és az égboltot kezdik fürkészni. És ez csak egy 3400km-es út volt, egy töredék az egész országból... 7500km-re az otthontól. Ritkán járok úgy, mint másodjára Namíbiában, sőt velem még nem is történt olyan a 40 év során, hogy valami túrán beteg legyek... na itt sikerült, de az sem érdekelt, 38°C-os lázzal rontottam neki a Deadvlei dűnéinek, hogy aztán érdekes szituációba keveredj(ünk)ek. :D Meg hasonlók. :D - Canon 6D - TTArtisan 11mm f/2.8 - Samyang 24mm f/1.4 - Sigma 8mm f/3.5 - Manfrotto XProB - SkyWatcher Star Adventurer Felvételek és vágás: Schmall Rafael Zene: MELODYSHEEP - melodysheep.com

a nyári hónapok legszebb ékköve a végtelen Tejút ,sok bosszankodás a pólusra állással, eltalálni a megfelelő beállitásokat,néha több időt elvesz mint maga a fotózás :-D de naaaa nekem nagyon megéri minden másodpercét élvezem...

Számomra a Tejút a legszebb csoda az éjszakai égbolton,mindig magával ragad a szépsége,kedvenc fotózási témám is egyben.

Életem második olyan "hullócsillaga", melynek hangja is volt... Ez egy bolida, mely teliholdfényességű tűzgömböt jelent. A 2018-asat csak az allsky kamera fogta... Ezt már a timelapse szettem is. Az egyik éjjel a tájat egy óriási tűzgömb világította be. Biztosan láttatok már hullócsillagot, akár tűzgömböt, de olyat kell itt elképzelni, amik a neten mennek, amikor teljesen nappali fénybe borul a táj. Na ez olyan volt, és ennek hangja is volt. Valahol ott a Gambsberg környékén leeshetett egy meteorit is.

Az idei tél egyik leghangulatosabb időszaka tegnap estére esett ( egyelőre ). Egésznap csodás volt a zselici táj a vastagon havas fákkal. Síkvidéken 15cm hó hullott, fent a zselici dombok között 20cm is előfordult, ráadásul egy látványos naplemente után kiderült az égbolt és a tervezett fotót sikerült is elkészíteni -7°C-ban autó hőmérőszenzora alapján, de itt lehet sokkal hidegebb lehetett. Mire végeztem a képpel, addigra a hátitáska a hátamon vastagon deres lett, a fotós berendezéssel együtt. Majd jött a köd hirtelen és hamar hazalettünk zavarva. Régóta tervben volt egy ilyesfajta felvétel elkészítése, ahol vastag hótakaró felett az őszi-téli csillagképek ragyognak a Tejút sávjával együtt. A kép fehéregyensúlya a kék felé lett állítva a fagyos, havas hangulat miatt. :)

Június végén akit kicsit is érdekelt az űrkutatás, nagy izgalommal várta, hogy űrhajósunk Kapu Tibor elinduljon az űrállomásra egy SpaceX Crew Dragon űrhajóval. A Grace-nek keresztelt űrhajót egy Falcon 9 emelte a magasba. Az indítást többször is halasztották, ám június 25.-én magyar idő szerint 8:31-kor végül megtörtént az indítás. A HUNOR program űrhajósa négyfős nemzetközi személyzet tagjaként a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé tartott, míg lent a Földön egy hangulatos asztrofotós hétvége zajlott a Magyar Asztrofotósok Egyesülete által megszervezett Törökkoppányi Asztrofotós Találkozón. A nem épp átlagos napon egy átbeszélgetett és átfotózott rövid éjszaka után hamar kezdett hajnalodni, ám megjelentt a Nemzetközi Űrállomás délnyugat felől, majd követte a Crew Dragon űrhajó is. A két mozgó fénypont a 30 másodperces hosszú záridős felvételen szép csíkként látszódik, míg jobboldalon még megfigyelhető a Tejút nyári sávja is. Alul az asztrofotósok pedig egy igazán különleges élménnyel gazdagodtak.

Eme felvételen egy május esti állapot látható Namíbiából. Nagyon nem kell mondanom nektek, hogy mi hol van a képen, de érdekesség lehet a Göncölszekér, az Orion, a légkörfény gravitációs hullámai, valamint az Állatövi fény is. Vicces 3 óránál a táblahegy... Kiköpött olyan sziluettje volt mint a Badacsonynak naplementében. Az egész táj bámulatos: A szavannát táblahegyek törték meg... szinte már "várta" az ember, hogy az egyik cserje alól mikor ugrik ki egy oroszlán. Mount D'Urban térsége másmilyen kőzetekkel bír, mint pld az Isabis térsége, vagy éppen a Quiver tree forest, akárcsak Spitzkoppe... Itt ilyen lemezes kődarabok voltak éles végekkel. Ezzel az égbolttal nem lehet betelni, meg a tájjal sem. Én a körútra két timelapsét és egy pokoli toronynak nevezett rendszert vittem. Hát itt aztán telt az idő mire körbeértem az egész fotóval, addig viszont lehetett nézegelődni. :)

Mindennapi életünkben a tájelemek megszokottak... ott voltak, ott vannak és ott lesznek, legyen ilyen például a Badacsony, vagy éppen a Grand Canyon és még lehetne sorolni sokáig. Számunkra a csillagos égbolt is állandó. A csillagképek ugyanott vannak az éggömbön, a Tejút szintén, csupán a Föld forgása és a Nap körül keringése miatt látunk mindig más és más érdekességet az égbolton. Azonban több ezer év múlva a számunkra állandó dolgok megváltoznak. Elkezdenek deformálódni a csillagképek, elkezdenek vándorolni a csillagok az égen... lent dolgozik az erózió és ezek a kőelemek is elkopnak millió évek múlva. ... Azok a kőrakások, melyek számunkra igazán különleges látványt nyújtanak. Namíbiában a kopasz gránitcsúcsok több száz méterrel törnek a csillagos égbolt felé, melynek a fénye éjszakánként megderíti ezeket a sziklákat, kellemes sárgás fényt adva, melyet az emberi szem éjjel sajnos nem érzékel. A Spitzkoppe csúcsai, nevezetességei közül talán a legismertebb a képen látható kőív - The Rock Arch - melyet a z odalátogató turisták lámpáinak kereszttüzében sikerült egy 100 képes panorámafotón megörökíteni. Mivel egy kósza lámpafény is elronthatja a panorámát, ezért itt sajnos gyorsan kellett fotózni kis kompromisszummal. A képek egyenként ISO6400, f2.2, 10sec, 35mm-en készültek, melyet a panorámafej végigfordított, de ígyis többszöris meg kellett állni felvételkészítés közben a zavaró fények miatt. Ha ez nem lenne elég, akkor egy 2,5 x 2,5 méteres nagy, de legalább gömbölyded sziklán egyensúlyozva készült a panoráma, tehát nagyon mozogni se kellett, nehogy véletlenül az állvány megmozduljon.

A H.E.S.S. siteot Namíbiában nem nagyon kell bemutatnom. Sokan ismeritek eme távcsöveket akár onnét, akár Teneriféről. A Cserenkov távcsövek hatalmasak... 10km-ről is láttuk már őket napközben, ahogy békésen szunnyadtak. Éjszaka a 30 méter átmérőjű főtávcső méginkább lenyűgöző, ahogy az égbolt felé néz, ám ezt mi élőben nem láthattuk, hiszen a létesítmény területén minden kis fény komoly problémát okozhat a mérésekben. A megoldás az előre felprogramozott timelapse rendszerek voltak, amik sötétedéskor beindultak. Persze tudni kellett, hogy honnét emelkedik a Tejút, meg hová megy, hasonlók és ezt egy vadidegen tájon roppant nehéz beállítani. Csak másnap derült ki hogy milyenek lettek a képek, addig viszont azon izgultunk, hogy egyáltalán sikerült-e a felvételsorozat, vagy lehet el se indítottuk a kapkodásban a berendezéseket? :) A felvételen a távcső már úgy tör az ég felé, hogy rá lehetett látni a tükörre, ami mégjobban látszódott az idő előrehaladtával. A tükrön visszaverődő égboltfény ... ebben az esetben a Tejútcentrumnak a fénye meghökkentő látvány a sorozatfelvételen. Aztmondom van vagy 20-30 jelenet, de a HESS távcsövei toronymagasan a leglátványosabb előtér, amióta készítek ilyen felvételeket. :)

A déli féltekén a függőlegesen fent delelő Tejútnál már csak egy látványosabb, a nyugatra igyekvő Tejút... Na az a látvány szinte teljesen furcsa. Ígyis szokatlan, hogy a zenitben van a centrum, de ez rátesz egy lapáttal. A timelapse felvételből 10 kép lett átlagolva a Tejútra, illetve ugyanazok az előtérre is. A különös fényeket a kelő és igen fényes holdsarló csinálja mind a tiszta égbolton, mind az előtérnél. Ezek a tegezfák önmagukban is érdekesek. Mintha az ember egy teljesen másvilágon járna legyen akár nappal vagy éjszaka. :)

Holdfogyatkozás megfigyelése Zalaegerszegen, 2025.09.07-én a Landorhegyen. Sajnos végig felhős, borult idő volt, csak 1-2 percre láttuk tisztán a Holdat. A kép 21:50-kor készült

Éjszakai fotósorozat, 60 fénykép stackeléséből.

A VCSE Őrimagyarósdon megrendezett, kiváló hangulatú táborában készült felvételem a Hold-Vénusz-Jupiter-Pollux-Castor együttállásáról. A felvétel a tábor észlelőrétjén készült 2025. 08. 20-án hajnali négy óra után, mikor már készülődtem az asztrofotós rendszerem lekapcsolására. A néhány ébren lévő észlelő ámulattal nézte az együttállást, ekkor vettem észre én is ezt az egyedülálló jelenséget, amit gyorsan le is fényképeztem. A tizenegy százalékos fázisú Hold alatt a Vénuszt láthatjuk, jobbra a Jupitert. A Holdtól balra alul a Pollux, balra felül a Castor figyelhető meg. A Hold felett a Tau Geminorum csillag látszik.

Hajnali Hold, Jupiter és Vénusz konjunkció, még a Merkúrt is sikerült elcsípnem, igaz ezen a képen nem látszik, közel volt a horizonthoz.

A felvételen galaxisunk központja látható, ahol a H-alfa régiókat külön 5x60sec, ISO6400, f1.8, 35mm beállításokkal klipszűrőn át lefotóztam. Aki még nem volt a déli féltekén, úgy kell elképzelni ezt a képet, hogy a központi régió az "felfele" megy, így a Skorpió csillagkép, majd a Nyilas később az ember feje felett delel. A déli rész bámulatos az Y formával jobbra fent. Már vizuálisan is simán lehet érezni hogy egy galaxisban vagyunk. Éjszaka nincs sötét, hiszen galaxisunk centruma megvilágítja a tájat. A képnél hozzá kellene képzelni az 5°C-ot és az élénk szelet, így az előtér focusstackjére semmi esély nem volt, noha a fára megcsináltam azért.

Namíbiában, a szálláshelyünktől pár méterre készítettem ezt a képet, 2db. egyperces fényképből: egyet követéssel, a másikat követés nélkül készítettem. A két felvételből kompoztitképet készítettem amin szépen látszik, ahogy az állatövi fény elindul a Gamsberg csapott teteje mögül. Igyekeztem egy jellegzetes szavannai fát is a felvételbe komponálni.

Namíbiában, a szálláshelyünktől pár perc sétatávolságra készítettem ezt a képet, 55db. 2 perces fényképből, majd összefűztem őket csillagíves felvétellé. Az Astrolodge fényei látszanak is a távolban. Eredetileg a déli pólust a két fa közé szerettem volna beállítani, de majd legközelebb összejön úgy. A pólus láthatóan sokkal alacsonyabban van, mint itthon :)

A déli féltekén (is) számtalan érdekesség van és szerintem valahogy "ők kapták a fényesebbik részt". Ott van a Szeneszsák, az Éta Carinae ködösség, a Magellán felhők stb. Persze erről lehetne bszélgetni naphosszat. 2018 óta a visszatérésemnél cél volt, hogy a Vela szupernóvamaradványt lefotózzam, egész pontosan a h-alfa hurkot. A rendelkezésre álló eszközökkel egész jó felbontást sikerült elérni, illetve ez volt az első olyan déli féltekés kép, ahol h-alfa szűrővel fotóztam ezt a területet. A H-alfa szűrőzött kép részletei: egy sávban 5x60sec, ISO6400, f1.8, 35mm. Mivel a panorámafejen beosztások vannak, és a horizontális forgató is visszataszigálható a az adott panelre, így a képek elkészülte után a fűzés és az illesztés is könnyen ment. Többi már a jó ízlés szerint megy, hogy mennyire emelem ki a h-alfa réteget. A helyszín overkill. Zéró fényszennyezés, 1800méteres tengerszint feletti magasság, fényes tejút, stb. Ami nem tetszett annyira, az az hogy a kép készültekor az összes ruha rajtam volt és még a sálat is úgy húztam fel, hogy éppen kilássak = 5°C, élénk szél ( látszik a fűszálakon ) és 10%-os páratartalom. Eléggé maró tud lenni, de jobban sikerült tolerálni mint itthon ugyanez csak 80%-os párával.

A namíb expedíció során készült képem, egy timelapse képsorozat felvételei közül választottam ki 30 fényképet, melyeket Sequatorban egyesítettem. Az Isabis Astrolodge-on töltött időszak alatt közel egy hétig csak ketten voltunk, úgyhogy gyalogosan kirándutunk a környéken ezen a pár napon. Továbbá kerestünk látványosabb helyszíneket éjszakai timelapse felvételek készítéséhez, ahol még nappal elhelyeztük a fényképezőgépeinket. Másnap napközben pedig összeszedtük a gépeinket.

A Mars bolygó haladása a Regulus mellett az oroszlán csillagképben.