Asztrotájképek

Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás együttállást láthattunk. Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit mert felhők is gyülekeztek pont ott, ahol a célobjektumok kelnek. A mező egészét egy magányos szénabála törte meg. Ez lett végül a fő fotótémám. A holdsarlót és vele együtt a földfényt már csak akkor pillantottam meg, mikor már a felhők mögül ért ki. Utoljára a Vénusz kelt fel a horizonton. Maga a Vénusz és a Hold együttállása is gyönyörű látvány volt, de a látványhoz a Fiastyúk nyílthalmaz jelenléte is nagyban hozzájárult.

Szerencsére időben vettem észre a mellettem lévő növényen hálót készítő pókot, így az együttálláshoz valami előtér is került.

24-én hajnalban hosszú idő után ismét a Szent Jakab sétányon fotóztam. Sokat változott a helyszín március óta. Mikor odaértem, még a Vénusz a horizont alatt járt, és a Holdat is egy fa takarta. Gyorsan kellett új helyszínt találni, a régi nem volt megfelelő a teljes bolygósor megörökítéséhez. A sétány egyik hátsó útján sikerült jó helyet találnom, ahonnan a Vénusz a fák között kelt és a Hold a többi bolygóval együtt a kilátó és a sétány fahídjai felett látszódtak. A kisebb tavak víztükrét a nádas eltakarta, de a képen mégis látható egy pici vízfelszín. Hajnalban a hazaút előtt a Merkúrt is igyekeztem szabad szemmel megkeresni, de a horizonthoz való közelsége miatt elveszett a hajnali horizont fényében.

Meló után felnéztem az égre és láttam hogy ragyogóan tiszta az ég. Ennél nem is kellett több, hogy bringára üljek és induljak fotózni. Helyszínnek Botfát választottam mivel nagyon közel van és viszonylag elfogadható az ég is. Itt pillantottam meg életemben először a Tejút sávját a saját szememmel még 2018-ban. Meredek kompozíció tudom, de mindíg is szerettem volna egy várostáblás asztrotájképet.

A nyári estéken ha kivárjuk az éjszakát páratlan látványban lehet részünk. Galaxisunk fényesebb régiója a centrum emelkedik a horizont fölé. Ha elhadjuk a városok fényszennyezett utcáit és egy sötét helyen kémleljük a Dél-Keleti horizontot akár szabad szemmel is észrevehetjük halvány derengését. Észlelőtársammal is pontosan így tettünk szombat éjjel. Misefa és Nagykapornak mellett lévő magas dombra másztunk fel a nyári égbolt látványáért.

Természetesen, versenytől mentesen teszem fel a képet. Semmi opciót nem akartam, hogy mindenféle csodát műveljek a képpel. Kimentem a bolygókat fotózni nagy nagyításon, és mivel sokan kérdezősködtek, hogy milyen a média által hatalmasra beharangozott bolygósor, ezért vettem a fáradtságot és pár kép erejéig lőttem rá úgy amúgy kézből, mert ugye az állványom foglalt volt. Én alapból esélytelennek találtam hogy megörökítsem a Merkúrt, ahogy néztem az objektívem még éppen befogta volna 10 mm-en, de a fénye bőven elveszett volna. 04:05-kor készült a kép, megvárva hogy a Vénusz a távoli fák fölé emelkedjen. Ekkor a Merkúr éppen a horizonton tartózkodott csak. Még utána vártam annyit, hogy a 200/1000-es csővel 3x nyújtáson megtaláltam a Merkúrt, de értékelhetetlen videót sikerült belőle készíteni. Aznap hajnalban nem volt jó a légkör nagy nagyításon, csak a Szaturnuszt, a Jupitert és a Marsot sikerült feldolgoznom. A képet annyit piszkáltam meg, hogy az átalakított gép vörösét kicsit visszavegyem. Személyes vélemény, hogy hajnali 3-kor viszont vizuálisan nagyon szép volt, és bizony a bolygósor kiemelkedett a sötét ég hátteréből.

Hajnalban a Gellért-hegyre mentünk fel, onnan volt biztos rálátás a bolygókra. A kép 18mm-en készült. Mivel a látómezőbe nem fért bele, így 6 darab panelből lett összerakva. 03:35-kor készültek a képek. Féltem, hogy a városi fények ellehetetlenítik a dolgot, de meglepetésemre nagyon szép egünk volt. Igaz csalóka is volt, mert távcsővel már nem nagyon akartak jönni a részletek. Ahogy jött fel a Nap, úgy lettek egyre szebbek a bolygók távcsőben, érdekes élmény volt.

VCSE 2022 bolygósorakozó című pályázatra készített felvételem. Egy barátommal elhatároztuk, hogy hajnalban észleljük, és ha tudjuk megörökítjük eme ritka együttállást. Közben jót beszélgettünk az univerzum csodáiról. Nagyjából hajnali 3 órakor keltünk és 3:15-kor már az észlelőhelyen voltunk, egészen napkeltéig. Az észlelőhelyet előzetes felmérés után választottam a lakóhelyemtől nem messze lévő kis dombon. A légköri nyugodtság igaz nem volt a legjobb, de ahogy hajnalodott, egyre tisztább lett. Egyedül a Hold erős fényszennyezése nehezítette a felvételek készítését. Fotózás közben binokulárral végeztünk Hold és bolygó megfigyelést is. Újabb maradandó élménnyel gazdagodtam. A felvételt Nikon D610 típusú fényképezőgéppel és egy Tokina ATX 17mm-es objektívvel készítettem. Kettő "szeletből" lett összeillesztve a végleges fotó. Az utófeldolgozást Adobe Lightroom és Photoshop programokkal végeztem. Az 5MB-os feltöltési korlát miatt , kissé romlott a felvétel minősége.

Szép együttállás La Palma egéről. A vonuló felhők a végén nagy szép képeket eredményeztek. Mikor még a Holdat takarták a felhők, igazán különös érzést kelltett bennünk a két bolygó látványa.

Szép bolygósor, előtérben a La Palmán sok helyen megtalálható különös lila virágok sziluettjeivel. Délebbről sokkal jobb a sorakozó megfigyelése, mint otthonról.

Rendkívül erős állatövi fény La Palma egén. Előtérben egy asztrofotós vörösszínű fejlámpájának fénycsíkja, mögötte a hegyről lefelé tartó autó fényszórójának vonala, felettük pedig a Jászol halmazig érő állatövi fény fénykúpja. Mindez a vastag felhőréteg felett.

2 nap próbálkozás után június 13-án sikerült egy szemléltető értékű fotót készítenem a június második felére beharangozott nagy bolygóparádéhoz. Egyelőre helyszínt nem kerestem, a tiszta horizontú hátsó kertből készítettem az első képeket.

A VCSE ausztriai észlelőhétvégéjén készült felvételem, 10db. 20 másodperces expozícióból stackeltem össze, majd az egyik kép előterét illesztettem be.

Második utam Izlandra, most a cél a giccses, naplementés sarki fény volt - és sikerült! Általában csak a fényes, egész égboltot beborító zöld képek a népszerűek, pedig a töltött részecskék egész évben jönnek. Naplementés - szürkületes sarki fényt pedig meglehetősen ritkán örökítenek meg. Pluszként nem is csak zöld, de magentás - lilás színeket is látunk feljebb, amitől talán még különlegesebb :) A sarki fényes szezon utolsó utáni napjait céloztam meg, amikor már nagyon-nagyon nehéz észlelni, asztro sötét egyáltalán nincs már. Az előtér pedig lehetett volna világosabb, de meghagytam reálisnak a képet. Egy teknőben ültünk, teljesen szigetelt minden oldalról, messziről jövő város fényeket, kb szabad szemmel is hasonló volt a látvány.

Nem úgy sikerült ahogy terveztem, de látszik a képeken.

Közös tájképezésre települtem ki másodmagammal a Zalaszentgyörgy mellett létesített horgásztóhoz csillagíves fotózásra.

Munkák kellős közepette gyakorlatilag úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a Tejútkeltét, azaz a hajnalt, így kb. három óra alvással vágtam neki a másnapnak, de megérte ezért a látványért. Csináltam brutál panorámákat, meg mindenféle képet, de mégis, ez a balról beúszó Tejút, jobbról út fogott meg a legjobban. Egyszerű kép. Egy követett és egy nem követett fotó... Most úgy döntöttem nem kellek az útba. :D A repcét letaposni nem ér, de nem is szórakoztunk vele, hisz olyan égboltfény volt, hogy lehetett látni fények nélkül is mondjuk azt, hogy hol van a keréknyom. :) Flóri rámszólt, hogy nézzem már az NGC7000-et, hogy látszódik: és tényleg. Nagyon tetszettek a fények, valamint végre megvolt a Tejút és a nyári csillagos égbolt feelingje. :)

Az első nyári tejút Megpróbáltam múlt héten lefotózni a nyári tejútívet és ahogyan tavaly sem úgy idén sem sikerült. Ilyen az amikor a borzalmas légkör, az időjárás, a saját hülyeségem és a növekvő fényszennyezés együttesen tönkrevágják a képet. Az otthonfelejtett kábel miatt nem volt áram a star adventurerhez így követésem nem volt szóval az ISO-t nagyon felemeltem. Kicsit tönkre is vágta a fotót. Tavaly ugyanúgy lefotóztam a tejutat innen és szerintem az még jobb is lett. Szerintem ahogy tellik az idő úgy leszek egyre pocsékabb fotós és ez a munkáimon is látszik. 🙁 Adatok: Canon 6D & Samyang 20mm F/1.8 16 képes panoráma 17s ISO-6400 F/2 2022 04 29 1:00

A vonuló felhőzet között felbukkant egy esti Merkúr is.

A Hattyú Ébredése Tavasszal a késő éjjeli órákban már elkezd láthatóvá válni a nyári tejút egy a centrumnál valamelyest halványabb, de annál látványosabb része a Hattyú csillagkép. Az csillagos égen én ezt a régiót kedvelem a legjobban, hiszen erről készítettem el tavaly az első asztrofotómat. Jó ég alól már szabad szemmel is megpillanthatjuk a hattyú régió halvány derengését. Péntek éjszaka kerékpárral elmentem Alibánfára pontosan oda ahol tavaly is elkezdtem a tejútszezont. Délutános műszak után kicsit nehéz volt kitekerni. 😃 Borzasztó volt az ég amikor fotóztam. Nagyon párás és taknyos volt a légkör és még felhősödni is elkezdett a derült előrejelzés ellenére. Még követésem se volt, mert otthonfelejtettem a Star Adventuer kábelét. 😕 Mikor bringáztam a helyszín felé még a fékem is megszorult és ki kellett akasztanom. 😃 Adatok: Canon 6D & Samyang 20mm F/1.8 22x17s F/2 ISO 6400 2022 04 27 0:30 Alibánfa