Az utolsó derült estén, még mielőtt megjött volna ez a rosszidő, kimentem fotózni egyet a közeli tórendszerhez. Korábban kinéztem térképen, hogy jó irányban lesz-e a Tejút és sikerült is ezt a helyet belőni. Mind a fotózáskor, mind a feldolgozáskor igyekeztem minden tudásomat latba vetni. Jól pólusraállt mechanikával követtem az eget, sorozatot készítettem, amit össze tudtam stackelni. Panorámáztam, valamint a stackelt képekből a darkokat is sikerült levonni. Igaz ez egy régebbi szett már, merthát a Canon 6D nem egy új gépváz, szóval az újabbakkal ilyen minőségű képet lehet rövidebb idő alatt, kevesebb mókolással készíteni.

Egyetlen fiaskó az előtéren az elmozdult tükröződés, de ott még rosszabb lett volna az egész, mert nem is látszódott volna semmi, hacsak úgy egybestackelem, ezért külön a csillanásokra is kellett illesztenem. Referenciaként az első csillanós képkocka lett megadva, így talán nem olyan vészes a bemozdulás.

Először a táj és az ég találkozása lett fotózva követéssel, aztán további két panel az égre, majd az előteret is megfotóztam, de azt tágabb rekesszel, hisz picit fújt a szél, tökmindegy, hogy bemozdulnak kicsit a falevelek, vagy maga az optika nem tökéletes azon a rekeszen már.

Fiaskó ide-oda, szerintem sikerült magas minőségű képet előállítani, ahol nagyon artefaktumok se látszódnak, pld pandásodás stb