Egy korszerű észlelésfeltöltő
Az amatőrcsillagászat fizetés és tiszteletdíj nélkül végzett csillagászat. Egy-egy mélyég-objektum vagy üstökös megtekintése, látványának, alakjának, részleteinek megtekintése például morfológiai vizsgálatnak számít. Ki sportként, ki kikapcsolódásként, ki élvezetből nézegeti az égitesteket különbző távcsövekkel, vagy éppen le is fotózza őket.
A csillagászat régi és folyamatosan fennálló problémája a keletkező adatok olyan tárolása, ami sokaknak – lehetőleg mindenkinek – hozzáférhető, könnyen kereshető, felhasználható. Az amatőrcsillagászatban egyes észlelések később tudományos célokra hasznosítva lesznek, pl. változócsillagászati megfigyelések, meteormegfigyelések stb. Ezeket másképp kell tárolni, mint a leíró jellegű észleléseket. Leíró jellegűek pl. a mélyég-objektumok, üstökösök, bolygók, holdkráterek kinézetének, szín- és fényességviszonyainak, látható jellegzetességeinek szöveges, rajzos vagy fotografikus megörökítése. Sokszor vagyunk kíváncsiak arra, a másik mit lát a távcsövével, mennyi részletet, milyen halvány objektumot, hogyan tud megörökíteni egy-egy jellegzetességet. Érdekes számunkra, melyik távcsővel egy adott égitest hogyan néz ki, és ugyanolyan műszerrel ki milyen eltérésekkel észlel.
Ugyancsak érdekes megőrzni az észleléseket az utókornak, mutatni amatőrcsillagászati aktivitásunkat, és inspirálni egymást a jelenben további megfigyeléseket végezni, az időt hasznosan eltölteni.
Magyarországon és külföldön is több adatbázis létezik, némelyik általános, más csak bizonyos fajta észlelésekre koncentrál. (Ilyen pl. hazánkban az MCSE észlelésfeltöltője vagy a MAFE észlelőrétje.) Ezek összekapcsolása elméletben, technikailag lehetséges. Minket az inspirált a saját adatbázisunk létrehozására, hogy a legkorszerűbb és a kor igényeinek megfelelő kinézettel (design-nal) és kereshetőséggel, könnyű feltöltéssel bíró adatbázisunk legyen.
Minden kedves tagtársunknak és barátunknak figyelmébe ajánljuk észlelési adatbázisunkat, ahová feltölthetik saját észleléseiket, legyen az szöveges, rajzos vagy fotografikus megfigyelés. Az eszleles.hu használatának feltétele csak egy ingyenes regisztráció. Az adatbázisba mindenki feltöltheti észlelését, és megnézheti a másét, összehasonlításokat tehet.
A VEGA észlelőrovatait is a jövőben erre az oldalra alapozva kívánjuk összeállítani.
A regisztráció után lehetőség van – de nem kötelező! - rövid bemutatkozást és elérhetőséget (pl. E-mail címet, facebook oldalt stb) megadni. Fel lehet iratkozni hírlevélre is.
Az eszleles.hu nem üresen indul. Máris több mint 700 észlelést tartalmaz – elsősorban mélyégészlelést -, amik a VEGA korábbi számaiban jelentek meg, vagy amiket a VCSE-hez eljutattak a megelező években. A legtöbb észlelés Varga Györgytől származik eddig.. Hasznos negatív észleléseket is fel lehet tölteni, pl. ha jó égen egy nyílthalmaz nem látszik egy adott műszerrel. Az adatbázis előnye, hogy míg a VEGA számait ugyan élvezettel lehet lapozgatni kézbe véve a régi lapszámokat vagy a neten olvasgatva, ott mégis számról számra elszórva találhatók meg az észlelések itt-ott. Az adatbázisban viszont egyszerre látjuk őket, így kevesebb munkával több észlelés van egyszerre a szemünk előtt.
Az adatbázis természetesen hasznos lehet célpontok válogatására is, ha valaki szeretné tudni, mit lenne érdemes a saját távcsövével megfigyelni. Például lehetséges a saját távcsövünkkel egyező, vagy ahhoz hasonló átmérőjű, fényerejű távcsővel m egfigyelt objektumokat eőkeresni, és aztán azokat magunk is megfigyelhetjük.
Reméljük, barátaink, tagtársiank, amatőrcsillaász ismerőseink hasznosnak és használhatónak találják az adatbázist, és a jövőben használni is fogják, mind észlelések feltöltése, mind korábbi észlelések tanulmányozása szempontjából.
Legújabb feltöltések
Ebihalak (IC 410)
A képen az IC 410 (egyéb azonosítói: Sh2-236 és LBN 807) emissziós ködösség látható. Az északi éggömb közkedvelt asztrofotós célpontja a Szekeres csillagkép irányában látható. Úgy tartják, hogy a ködkomplexum látványos megjelenése, a központjában lakó NGC 1893 jelű fiatal csillagokból álló halmaznak köszönhető. A csillagszél által elfújt ritkább gázok és anyagok látványos, íves formákban torlódnak fel a halmaztól távolabb. A sűrűbb képződmények - melyeket a csillagszél még nem tudott szétfújni, - pedig olyan látványos struktúrákat alkotnak, mint az objektum jellegzetes, ebihalra emlékeztető képződményei. Az IC 410 ködösséget ezért Ebihal-ködként is emlegetik. A csillagszél és sugárzás által formálódó ebihalak hatalmas, mintegy 10 fényév hosszúságú, sűrű gázból és porból álló struktúrák, úgynevezett globulák. Ezek a területek csillagok születésének helyszínei. A színes gázfelhőt itt-ott sötét porködök szabdalják. A fotó alapanyagaként szolgáló nyers képek monokróm kamerával és keskenysávú szűrőkkel készültek. A feldolgozás során az úgynevezett Hubble-palettás (SHO), azaz hamis színes eljárás szabályait követtem. 1. alkalom: Első fotózás a Quattro 300P távcsővel, 55 %-os megvilágítottságú Holdvilág mellett. Az udvarban állítottam fel a rendszert. Bortle 5 ég alatt 25x600’’ Ha kép készült. 2. alkalom: Korán befelhősödött, illetve a Hold is felkelt, ezért abba kellett hagyni a fotózást. Néhány képet ki is kellett dobnom. Bortle 5 ég alatt 12x600’’ SII kép készült. 3. alkalom: 23 óra után a célpont alacsonyra süllyedt, ezért célpontot váltottam. Holdmentes, Bortle 5 ég alatt 24x600’’ OIII kép készült. 4. alkalom: Begyűjtöttem mindhárom keskenysávú szűrővel a tervezett 4 óra 10 percnyi anyagot az „Ebihalakról”. Bortle 5 ég alatt 14x600’’ SII, 1x600’’ Ha és 2x600’’ OIII kép készült. 5. alkalom: Első kitelepülés a Quattro 300P távcsővel. Nagyon elégedett voltam. Élmény volt fotózni a nagy távcsővel sötét ég alatt. 3x6x300’’ RGB és 5x600’’ Ha kép készült.
Tovább az észleléshez »
A kozmikus Segítő Kéz - LDN 1355
Ezúton megosztom az első monokróm kamerával készített asztrofotómat. A Segítő Kéz nebulára esett a választásom. 2025. első három hónapjában, mindösszesen 5 napon keresztül gyűjtöttem össze a nem túl sok, mintegy 14 órányi expót. Az objektum ebben az időszakban már éjfél előtt 40° horizont feletti magasság alá süllyedt, így általában csak 2-3 órán keresztül tudtam fotózni alkalmanként. Az éjszakák további részében más, magasabban járó célpontok felé fordítottam a LACERTA-t. A monokróm kamerával dolgozni igazi élmény számomra. Mind a terepmunka, mind a képfeldolgozás nagyon izgalmas annak tudatában, hogy egyúttal új lehetőségek is nyílnak előttem, ami a kozmosz részleteinek megjelenítését illeti. A váltás új szűrőket, szűrőváltót és OAG-ot hozott magával. A mechanikát is cseréltem, de ez nincs összefüggésben a kamera váltással.
Tovább az észleléshez »
LBN 496, LDN 1175 és LDN 1188
Halvány, talán ritkán is fotózott területe a Cepheus csillagképnek, emissziós, reflexiós és poködökkel, nem a legszerencsésebb kompozícióban.
Tovább az észleléshez »
Tulipán köd (Sh2-101) és környezete v2
Ezen az újra feldolgozott képen a Hattyú csillagkép irányában látható óriási csillagközi emissziós gáz és porfelhő részlete látható. A fotón megörökített Ha régiók (LBN168, LBN171, LBN174 és LBN177) csak kisebb részét képezik a Hattyú középtáján elterülő kiterjedt rendszernek, amely gázokban és csillagokban igen gazdag, továbbá sötét ködösségeket is bőséggel tartalmaz (B144, LDN847 és LDN849). A Tejútrendszerben elhelyezkedő komplexum egyik jellegzetes objektuma az Sh2-101 azonosítóval ellátott izzó gáz- és porfelhő, fényesen világít a kép jobb oldalán. Stewart Sharpless, amerikai csillagász 1959-ben ezzel az azonosítóval rögzítette ködösségeket rendszerező katalógusában e jellegzetes objektumot. Jellegzetessége a HD227018 jelű közeli óriáscsillag UV sugárzása által gerjesztett, Ha atomokat kibocsátó gázfelhő, Tulipán virágára emlékeztető formájából fakad. Ezért viseli a beszédes Tulipán köd nevet is. A kép másik jellegzetes objektuma egy feltételezett fekete lyuk, a Cygnus X-1, mely nem látható ugyan, de a Tulipán köd jobb oldalán látható kékes színű lökéshullámfront elárulja jelenlétét. Ennek kialakulása a fekete lyukból kiáramló anyagsugárnak köszönhető, amely a csillagközi tér anyagával ütközve a látható tartományban is érzékelhető anyagtorlódást hoz létre. A Cygnus X-1 az egyik legerősebb röntgenforrás amit felfedeztek. Éppen ezért az egyik legtöbbet tanulmányozott égi objektum is ebben a kategóriában. A nyári rövid, és egyébként sem mindig zavartalan derült éjszakák miatt nyolc alkalommal települtem ki sötét égbolt alá a Tulipán köd fotózása céljából. A képet színes asztrokamerával készítettem. A végtelen csillagmezőben rejtőző gáz és porködök hatékony megörökítése érdekében Dual-band szűrővel 19 óra 40 percet, RGB-ben pedig 9 óra 24 percet, mindösszesen tehát 29 óra 4 percet exponáltam. Az RGB anyagot a valós csillagszínek visszaadásán túlmenően a teljes kép élénkebb, ragyogóbb megjelenítéséhez is felhasználtam.
Tovább az észleléshez »Friss hozzászólások
Hírek
VEGA észlelések feltöltve
2021-05-20
A VEGA a Vega Csillagászati egyesület folyóirata, amelyben évtizedek óta publikálva vannak az amatőrcsillagászati megfigyelések. Ezeket összegyűjtve, rendezett formában elérhetővé tettük weboldalunkon.
A VEGA-ban közel 30 évre visszamenőleg találhatunk amatőrcsillagász megfigyeléseket. Most végre lehetőség nyílik hosszú idő távlatából újraolvasni egy-egy adott csillaghalmaz, üstökös, vagy épp nóva megfigyelést. Érdekes lehet felfedezni, az idő folyamán milyen változások látszanak - akár a természet változása, akár a távcsövek, eszközök fejlődése miatt.
Elindult az észlelésfeltöltő!
2021-05-19
A Vega Csillagászati Egyesület elindította a saját észlelésfeltöltőjét, nem csak a tagjainak. Bárki ingyenesen regisztrálhat, és feltöltheti akár képes, akár szöveges észleléseit, asztrofotóit. Célunk, hogy hosszútávra és szervezetten, kereshető formában megőrizzük a magyar amatőrcsillagász társadalom hosszú évek alatt gyűjtött megfigyeléseit.
Folyamatosan fejlesztjük az oldalt.
Az oldalon szabadidőnkben, bármilyen profit nélkül dolgozunk,
de a terveink listája hosszú. Ahogy időnk engedi, egyre több
funkcióval szeretnénk ellátni oldalunk (amatőr)csillagász társaink
örömére