Asztrotájképek

Régen volt már ilyen virágos felvételem együttállással... talán még 2015-ből. Most viszont végre átélhettem az első tavaszias harmatillatos esték egyikét, mint akkor. Noha távoláll tőlem a világítgatás, de most kivételt tettem, tekintve arra, hogy még nem volt teljesen sötét, illetve a cseresznyefának jól állt ez a rávilágítás. A JWST diffrakciós tüskéihez hasonlító csillagszűrő egy régi M42-es Danubia objektíven volt. Alapban ez az objektív nem egy nagy szám, de ilyen esetekre is teljesen megfelel. Két képet készítettem. Az elsőnél ment az óramű és exponáltam, majd a második képnél már kikapcsolt óraművel készítettem a felvételt, de az élességet a virágokra kellett állítani. A többit az asztrotájképek módja szerint... :)

Tavasz kezdetén a sötétedés utáni órákban a téli csillagképek már erősen nyugat felé mutatnak, de még van lehetőség mefigyelni őket.Mi is így tettünk 2 észlelőtársammal és elmentünk Kávásra a VCSE telkére megcsodálni a téli tejutat. Én nem álltam meg a megcsodálásnál és az asztrofotózás végeztével a telek közepére kiállva csináltam egy panorámaképet ami az egész nyugati égboltot lefedi. A teljes panoráma 45 képből készült el és az égbolt felét ábrázolja középen nyugattal.

kicsit felhős idő ellenére is kimentem az Orionra vadászni ....

Orion a kedvenc téli célpontom ,kint fagyoskodás,de megéri...

Nagyon szép tiszta égbolt volt

Egész este arra repkedett kettő feketerigó, pár percel későb viszont mindkettő majdnem fix helyet talált magának. Innentől jött az az időszak amikor meg kellett várni, hogy a két bolygó pont jó helyen legyen ehhez a fotóhoz. Türelemjáték volt de sikerült. Megpróbáltam egy f/16-al készült expóval elkészíteni de sehogy nem ment.

Az esti alkonyati égen ragyog szoros közelségben a Vénusz és a Jupiter bolygó!

Az üstökösvadászat közben felmentem leellenőrizni, hogy az allskykamera meg a metállomás megvan-e még a múltkori szélvihar után. :D A tető világos kaviccsal van leszórva, ami nagyon frankón veri vissza az égbolt fényét, mely a mérések szerint sárgás-barnás hivatalosan. A téli égbolt látványosságai mind karnyújtásnyira hevertek. Hatalmas Állatövi fény, téli Tejút, téli csillagképek, lassan nyugvó őszi látványosságok. Természetesen kis flekként ott az üstökös is, illetve némi légkörfény tombol. Mostanában kicsit rosszabb a helyzet, hiszen Napunk aktív, emiatt jobban gerjeszti a felsőlégkört... ilyen helyen gyakorlatilag szabad szemmel is lehet látni néha a légkörfényt. A felvételt fulldome panorámából kihajtva a kör alakú kavicsos és a perem ilyen szép egyenessé válik. Fura egy kicsit, de hozok innét majd nyári égboltost is. Elsőként az az égbolt fogott meg, amikor ide feljöttem.

A szép időn fellelkesülve elindultam az első kiválasztott fotós helyemre, az ún. méteres tetejére. Csodás volt innen nézve ez az együttállás főleg úgy, hogy egy bagoly hangos huhogása viszhangzott ekkor.

Lefelé a méteres kupolájából ez a látvány fogadott és még a felhőzet is kedvező volt. Csodás együttállás egy csodás helyről egy olyan fotón, ami igyekszik valósághűen visszaadni a látványt és az érzést.

Egy témavezetői megbeszélés után álltam az üvegfal előtt és néztem a teljesen borult égboltot. Kis idő múlva egy felhőlyuk adott reményt arra, hogy a mai együttállásból majd láthatok valamit. Kipakoltam hát a ház előtti kiülőbe, hátha szerencsém lesz. Majdnem teljesen szélcsend volt a távolból pedig egy bagoly hangos huhogása törte meg a csendet. Már ez és a hegyek látványa csodás légkört teremtett az estére. Nagyjából 20 perc múlva már az ég egy része kezdett tisztulni és megláttam a Vénuszt. Pár perc múlva már felhőkkel tarkítva, de megláttuk mindhárom égitestet. Gyönyörű volt elsőre is. Ahogy kezdett alkonyodni felmentem a kupolákhoz, hogy ott is készítsek pár fotót. Persze nem volt teljesen tiszta az ég, de talán nem is sajnáljuk ezt annyira.

Igen hangulatos, koratavaszias együttállás volt ez. Asztrofotóknál pokol a fátyol, de az ilyeneknél pont jóljön.

Sok-sok hónapnyi szünet után ismét sikerült kijutnom a téli égbolt alá fotózni. Az Orion csillagkép és a téli tejút vidéke sötét ég alól lenyűgöző látványt nyújtanak. Pusztaszentlászlón rendkívül sötét az ég és szabad szemmel is látni lehetett galaxisunk halvány sávját a déli égbolton. A fényesebb csillagokat a vékony felhőzet nagyon szépen kiemelte. A kép közepén látható az egész égbolt legfényesebb csillaga a Szíriusz.

A Westerbork teleszkóprendszer a 70-es években a rádiócsillagászat fontos eszköze volt, amellyel elöször lehetett nagyfelbontású (~10 ívmásodperc) képeket készíteni rádióforrásokról. Egészen 2022-ig müködött, az utóbbi években égboltfelmérésekhez és gyors rádiókitörések kutatására használták. Ma már csak egy-egy teleszkópja van többé-kevésé rendszeres használatban, például az Európai VLBI Hálózat keretén belül. Csillagnyomokat mentünk eredetileg fotózni, de a hold épp jó helyen kelt fel - ekkor született ez a kép.

A Hol körül teljes ívű fényes szép gyöngyház fényű haló volt látható kó fél órán keresztül.

Ez sem mai fotó...2020.Április elején(Attila B.Nagy)

Karácsony alkonyán a holdsarló mellett a Merkúr is célpont volt, de ennél az objektumnál már külön kihívást adtakaz érkező felhők.

Végre újra fotózható lett az esti órákban az Orion csillagkép. A szentesti vacsora után kinéztem és láttam, hogy derült van. Tökéletes alkalom volt arra, hogy kipróbáljam az új szűrőmet ami kiemeli a fényesebb csillagokat. Sokkal hangsúlyosabban tudom így kiemelni a téli égbolt csillagképeit többek között az Oriont, az Ikreket és a Nyulat.

Dobogókőn páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra, ezért én is felkerestem a helyet egy asztrotájkép reményében. Noha a felhők jöttek-mentek, végül csak sikerült kb. fél órányi expót gyűjtenem, melyeket aztán összefűztem, s ez a "csillagjárós" kép született.

Az év első éjszakáján egy észlelőtársammal kitelepültünk a VCSE kávási telkére egy gyors távcsövezésre. A nagy holdfázis bevilágította az egész tájat.