Mélyég észlelések

34x: A sötét köd könnyen észrevehető. A háttérfénylés is látható. Binokulárral sokáig követhető még északra, északnyugatra, legnagyobb része a halmazon kívülre esik. A halmaz is nagyon látványos, keresőben és binokulárban valahogy az NGC 457-re hasonlít a szélreeső fényes csillagával, bár távcsőben hamarabb szétesik, és az egyes csillagok fényesebbek. Középen ritkásabb.

Binokulárban az egész köd jól látszik körbe, a halmaznál lyukas, egyébként részlettelen, a széle még, ami nem teljesen szabályos. A halmaz legdélebbi csillaga már belenyúlik a ködbe. 150/1200T-vel, OIII-mal szép látvány, bár elég halvány. Kevés inhomogenitás, LM-et kitölti.

88,2x: Egyből látszik néhány galaxis, hasonló látvány, mint a Coma-halmaz, csak csillagokban gazdagabb LM-mel. Az NGC 1272 és 1275 (Per A) a legfényesebb, szép elliptikus, a többiben nem vagyok biztos, pontosan melyiket is láttam, az 1277 talán megvolt.

Nem gondoltam volna, hogy a másik PL vizuálisan egyáltalán lehetséges, hiszen a DSS-en is alig látszik. Az M46 szélén, az NGC 2438-tól keletre, egy látómezőben látszott. Egy halvány, hosszúkás görbe két csillag között. 405/1763T-ben csak feltűnőbb. Rendkívül gazdag LM, a három objektum együtt kihagyhatatlan, egyedi látvány.

Hatalmas, halvány, de még sikerült megakadnom benne, az M 50-től délre látható. Binokulárban sejthető alakja, kiterjedése. Északi széle a legfényesebb és a legélesebb. Környékén sok fényes nyílthalmaz. 150/1200T-ben nehezebben észrevehető. Ettől délre az NGC 2359 található meg.

10x50 Binokulárral csak úgy belefutottam. Nagyon fényes, alakja már itt is sejthető. Távcsőben lenyűgöző, majdnem mint a fotókon. Le kell rajzolni!

Egyik halványabb, mint a másik. Mindkettő éppen sejthető szabad szemmel, ennél halványabb dolgot még nem nagyon vettem észre. Binokulárban a 276 a könnyebb, egészen sokáig lehetett most követni. Az ezt szegélyező LDN 1622 láthatóságához túl halvány, és a fotografikusnál jóval keskenyebb. A 264 többnyire csak a szegélyeinél ismerhető fel, de még a binokulár látómezejébe se fér be.

88,2x: Nagyon látványos, pedig nem sokat észlelt objektum. A halmaz és a köd egyaránt kitűnően előjön, utóbbi formája, és egy-két foltja is jól tanulmányozható. A mérete is igen nagy, kicsit kisebb, mint a telihold, majdnem kitölti az LM-t.

A nyár második fele, illetve az ősz egy része is eltelt eme objektum fotózásával, amíg meg nem hibásodott a tubus. Új megoldás felé kellett néznem az interneten, melyből sikerült egy értékelhető feldolgozást elkészíteni, de már nagyon nehéz volt feldolgozni a fényszennyezés miatt. RGB-ből a csillagokat sikerült megmenteni azért. A fényszennyezés már az OIII-ra is hatással volt... Utolsó objektumok egyike, melyet innét fotóztam.

88,2x: Ezúttal sokkal jobban látszik, de még mindig többnyire részlettelen. Hosszúkás, három csillag a szélein, kettő egymáshoz közel, e körül a legfényesebb.

88,2x: Apró folt, alig észrevehető.

Varázsló-köd. 88,2x: Minden látszik, aminek kell. Részletes, vannak benne több irányba is fényes és sötét sávok, az egyik hosszúkás lyuk nagyon markáns. A nyílthalmaz annyira nem emelkedik ki a csillagmezőből, de azért látványos, a köd körvonalát követi.

88,2x: Kúp alakú folt egy csillaggal a csúcsán, alig észrevehető.

34x: Jól látható egy sötét csík, ami keresztülhúz az LM-n, valahol erőteljesebb vagy szélesebb. Ezen kívül mást nem mutat.

Még az Sh2-157-nél is halványabb. Hatalmas, több fok széles ovális folt. Déli fele könnyebben érzékelhető, körvonala fényesebb. Távcsőben se látszik sokkal több. Az IC 1396 szinte ragyog mellette.

Pelikán-köd. Így is látható, sokkal halványabb, mint az NGC 7000. Nagyon finom maszat, a távcsőben már széteső egyenetlen félkör alakkal.

34x: Távcsőben jobb, mint 10x50B-ben, fordított esetre számítottam. Látszó mérete teliholdnyi. Fényes, szétszórt, de jól behatárolható. Viszonylag homogén eloszlású, csillagok is hasonló fényességűek.

Binokulárban a feltűnőbb és látványosabb. Távcsőben 34x-on már szétesőben, pedig nem nagy. Fényes, de laza, szabálytalan és alig sűrűsödik. A fényességszórás is igen tág.

2023.06.20-án Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem a Daru (Grus) csillagképben található, NGC 7552, 7582, 7590, 7599 katalógusszámú galaxisokból álló "Grus kvartettről". Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, annyira délen van, Namíbiában viszont hajnalban már észlelhető volt a galaxis-négyes. A négy nagy galaxison kívül számos kisebb, távoli csillagvárost is megfigyelhetünk. A fénykép közepén az NGC 7582 spirálgalaxis látható, ami egy aktív, kettes típusú Seyfert galaxis: a magjában található különösen nagytömegű (10 millió naptömeg) fekete lyukba gáz áramlik, aminek hatására a mag vidéke kifejezetten világos, és erős rádióforrás. Átmérője 100 000 fényév körüli, megközelítőleg 70 millió fényévre található. Tőle jobbra-lennt az NGC 7590 spirálgalaxist láthatjuk, majd jobbra továbbhaladva a nála nagyobb NGC 7599 spirálgalaxist. A felvétel bal felső sarkában az NGC 7552 galaxist láthatjuk. A négy galaxis távolsága a Földtől: 60-70 millió fényév, egymáshoz is közel helyezkednek el. Az NGC 7582 és az NGC 7552 is csillagontó galaxis.

Részletrajz az előző észleléshez.