Mélyég észlelések

20:03 UT, 120x: Egy kis csomó. Laza és ritka, nem feltűnő, ha nem keressük. Egy tucatnyi csillagból áll egy görbe Y. ~7', hasonló (~közepes, kb. 11-12 magnis) csillagok.

Részletrajz az előző észleléshez (kb. 28x20").

Kék hógolyó 21:04 - 21:31 UT; 218,2x: Apró, fél ívperces, de nagyon fényes. Talán a legkékebb dolog, amit a természetben láttam a Neptunusz és a tenger után. Belül halványabb, kívül vékony körvonal, a kettő között hangsúlyos karimája van. Láttam két előtércsillagra utaló foltot. LM = 16,5'

19:56 UT, 120, 218x (az eredeti jegyzetben az utóbbi helyett 240x szerepel, de én nem emlékszem, hogy Barlowot használtam volna): Kisebb, mint a 7006 (valamiért elsőre nagyobbnak tűnt), elképesztően halvány, pedig korábbi emlékeim alapján ez volt a könnyebb. Grízes, talán egy-két csillag. Sűrűbb, mint a 7006, talán a legkompaktabb, amelyet láttam. Erős mag, gyenge lábak, sűrűsége ellenére viszonylag diffúz határ.

19:40 UT, 218x: Apró, valamivel fényesebb csillag mellett. Könnyen észrevehető. Nem lehet nagyobb 3'-nél. Nagyon grízes, de már a közepén is vannak különálló csillagok. Elkülönülő magja a feléig tart kifelé. 4-5 pókláb, rajtuk is csillagok. Szélén is van fényes csillag. 33T-vel jó rajzos téma lehetne.

21:30 UT, 34x: Nagy, kb. az LM feléig nyúlik (~50' átmérő, katalógusban csak 30), de nagyon diffúz. Fényes csillagok veszik körül. Középen egy jól elkülönülő magvidék, kb 10'. Gazdag halmaz, nagy szórás, nincs derengés. A váza egy Y, de inkább háromszöggé egészül ki a mezővel. K felé sokáig elnyúlik, dél felé egy jóval vastagabb és fényesebb, de ritkásabb nyúlvány, É-ra is kiterjed, olyan, mint egy banán. Nem vagyok biztos benne, hogy ez még a halmazhoz tartozik, de hasonlóan fényes csillagok alkotják. Ny-ra egy leszakadó felhő, halvány csillagok. Így egy megnyújtott Cepheus lesz, amelnyek a derekánál halad át a Tejút, középen szerteágazik.

21:15 UT, 120x: Egy X betű, egyik oldalán (NY) egy ferde mellékág, rajta egy apró raj halvány csillagokkal. Közepes csillagok, kis szórás fényességben. Gyengén koncentrált mag, körülötte halványabb csillagok, nincs derengés. 8 fényes csillag adja a vázát. ~5' körüli (katalógusban kétszerese). A mag egy rombusz, az egész egy szabályos kristályra emlékeztet.

2023.06.14-én Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem a Hajógerinc (Carina) csillagképben található, NGC 3576 katalógusszámú "Szabadságszobor-ködről". Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, annyira déllen van, Namíbiában viszont a zenittől egy kicsit nyugatra volt, amikor besötétedett. Gyorsan süllyedt a nyugati irányba, ezért több éjszaka is kellett a fényképezésére, hogy meglegyen mindhárom színcsatorna. A fénykép elkészítéséhez monokróm kamerát és keskenysávú, hidrogén-oxigén-kén szűrőkészletet választottam. A ködösség hidrogénben és kénben gazdag, viszont csak egy kevés oxigén található benne. A feldolgozást a Hubble-paletta szerint végeztem: a kén lett a vörös szín, az oxigén lett kék, a hidrogénnek meg maradt a zöld. A ködösség a nevét a New York-i Szabadság-szoborról kapta, mivel a kép jobb oldalán látható ködösség fényes magjának formája enyhén hasonlít a Szabadság-szoborra, a fáklyát feltartó jobb kezével együtt. A fényes középső térséget felülről látványosan veszik körbe a sárgás színű gázívek, míg a kép alján a sárgás gázfelhők tölcsérszerűen veszik körbe a fényes, beégett régiót. A kép bal oldalán lévő sötétködökkel szabdalt nebula látszólag a Szabadságszobor-ködhöz tartozik, valójában viszont jóval távolabb helyezkedik el tőle. Közepén az NGC 3603 jelű sűrű nyílthalmaz figyelhető meg. 1834. március 16-án fedezte fel William Herschel, 9 000 fényévre található a megközelítőleg 100 fényév átmérőjű ködösség. A köd egy csillagkeletkezési régió, gyors ütemben születnek új csillagok a ködöt alkotó hidrogénből, a fiatal csillagok csillagszele a köd anyagát erodálja, ennek köszönheti látványos alakját.

Erre a kompozícióra véletlenül figyeltem fel, miközben az M24-et kerestem. Jobban megtetszett a Tejút ezen régiója, így ameddig csak tudtam ezt az égrészt fotóztam.

Régóta tervben volt a látványos Vállfa-halmaz megörökítése, többször tettem is rá próbát, eddig ez sikerült a legjobban, de a közeljövőben érdemes lesz gyűjteni még fotont hozzá. A pára kicsit meglátszik a képen.

Az M39 és 7086 között található kissé nyugatra. 34x: Ha nem keresi az ember, nem fog belebotlani, szerencsére elég könnyen azonosítható helyen fekszik, sok a különálló fényes csillaglánc errefelé. Középről az LM kb. feléig terjed egy 50'-es sötétebb régió, körülötte fényes Tejúttal, az LM szélén, elpásztázva viszont már halványabb. Valamiért úgy éreztem, hogy a háttérfénylés határozottan sárgásnarancs színű, de ez illúzió vagy a fényszennyezés. Érdekes, hogy az alakja nem teljesen tisztán, de sejthető, és egészen komplex. Keskeny öblökből és hosszan kinyúló félszigetekből áll. Nem tudtam inhomogenitást megfigyelni a felszínén, rajta a környezetnél kevesebb, de egy fényesebb csillag, pont egy láncot szakít meg. Nincs sok megfigyelés erről az objektumról, még digitális sem, az átfogóbb égbolttérképeken is alig észrevehető.

2023.06.13-án Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem a Skorpió csillagképben található, NGC 6334 katalógusszámú "Macskatappancs-ködről". Ugyan itthonról is megfigyelhető, de meglehetősen alacsonyan van ez a látványos emissziós köd, ugyanakkor Namíbiában egészen a zenitig emelkedik. A fénykép elkészítéséhez monokróm kamerát és keskenysávú, hidrogén-oxigén-kén szűrőkészletet választottam. A ködösség hidrogénben és kénben gazdag, viszont csak egy kevés oxigén található benne. A feldolgozást ezúttal a Hubble-paletta szerint végeztem: a kén lett a vörös szín, az oxigén lett kék, a hidrogénnek meg maradt a zöld. A ködösség a nevét a macskák talpához hasonló formája adja, a kép alján lévő három ovális forma a három lábujj, felette a macska talpán lévő párnás rész :) A "ujjakban" és a felvétel felső részén könnyen megfigyelhető az oxigénben gazdag terület. John Herschel fedezte fel a Dél-Afrikában található Jóreménység fokáról, 1837-ben. 5 500 fényévre található tőlünk, sugara 40 fényév. A köd egy csillagkeletkezési régió, gyors ütemben születnek új csillagok a ködöt alkotó hidrogénből.

182x: Nagyon fényes és látványos, két porsáv is látszik benne. Valóban az M31 kisebb verziója, elnyúltsága hasonló, de É-D irányú. Keletre, egy LM-ben két kisebb galaxist vettem észre (7335, 7340).

40x: A 185 a fényesebb. A 147 nem egészen egy LM-re található (kb. 1°), sokkal halványabb és diffúzabb. Elnyúltságuk párhuzamos, az M31 és nyugat közé néznek. A 185 elnyúltabb.

Csillagontó-galaxis. Minden nagyításon nagyon nehéz, a Tejút hátterével csaknem egynemű. 182x: Az alakját se tudom kivenni, de valószínűleg nem ovális. Felszíne rögös, halvány. A mérete nagyjából 5-10' közötti, a fényessége akár a 13-mat is megüti, mégis szinte rejtve marad.

Gyönyörű látvány volt, néhány nagyobb nyúlványt ki lehetett venni, kettő-kettő nagyobbat a gömbhalmaz északi és déli oldalán is. A VEGA'23 tábor első éjszakáján volt a legjobb egünk, és ezt előre nem tudván az égbont egyik leglátványosabb objektumát vettem célpontba egy-egy halványabb helyett. Viszont legalább nagyon szépen részletesen látszott a távcsőben 120-szoros nagyításban.

Pici, cuki, kissé unalmas galaxis a Pegasus csillagképben. Részleteket nem látni benne, elég halvány, de a csillagmező szép volt, ezért is fektettem arra nagyobb hangsúlyt a rajz elkészítésénél.

A horizonthoz már eléggé közelített az objektum, és a pirkadat se volt már olyan messze, továbbá valami kis nagyon vékony felhő réteg is arra kúszhatott, ami meglátszott a nyugodtságon és az átlátszóságon is. Ezen kívül egy jobb égnél nagyobb nagyítást is érdemes lehet berakni. Talán nem a legjobb körülmények a rajzoláshoz, ennek ellenére a megörökítése mellett döntöttem, habár csak egy pici halvány paca látszódott a távcsőben. Egyszer majd visszatérek rá jobb égnél, remélhetőleg több részletet lehet majd benne felfedezni még vizuálisan is.

Észak-déli irányban a gömbhalmazt enyhén S betű alakú fényesebb ív szeli át, amit a rajz talán nem ad át tökéletesen. A vázlat elkészítését nehezítette a folyamatosan visszatérő pára az okuláron, úgyhogy időnként meg kellett állni megszárítani.

Eme kép a VCSE Nyári Amatőrcsillagász és Megfigyelőtáborában készült, pont ott a táborban.. akkor. :D Ez volt az első olyan táborom, ahol minden este amikor lehetőség volt, távolról indítottam a rendszert a csillagdában. Míg odahaza más téma ment, addig azért a táborba is vittem egy rendszert. Sajnos a pára éjjel 1 után már teljesen eláztatta a rendszereket, de amíg lehetett, addig fotóztam. Nem volt egyszerű több tucat zavaró wifi hálózatban, tulajdonképpen eljutottunk oda, hogy a fényszennyezés mellett már ilyen zavaró tényező is van és ez új volt nekem, de a gyógyír megvan rá, illetve ha előbb tudom, akkor maximum különcködöm 50 méterrel odébb. A téma az M39 lett és próbáltam úgy komponálni, hogy a sötétköd is belepasszoljon a látómezőbe. Szerintem nagyon hangulatos, ahogy a milliónyi gyémánt előtt van pár nagyobb drágakő a sötét kárpiton. A távcsövet nappal hőpajzs védte. Míg éjszakánként roppant hideg és párás volt a levegő, napközben kegyetlen tűző napsütés bombardázott minket, ezért mind a tubus, mind a gép, mind a vezetőtávcső hőtükörfóliában várta meg, míg leszárad, majd ráterítettem mégegy ponyvát. A jusztír nem ment el az éjszakák alatt, az élességet meg nyilván beállítottam. Ezügyben sajnos a Myfocuserpro rendszerű épített motor tönkrement, vagy behülyült, nemtudom... megnézzük, még nem értem rá játszani vele, de a bütyköléstől is szép az asztrós élet. A távvezérelt csillagda tette minden nap a dolgát esténként... több száz... majdnem ezernyi expót készített, szinte már napi rutinná vált az indítása. Most a rosszidő beköszöntével majd átválogathatom őket, akár mehet az RGBstack is. Ez az átalakított Canon EOS1100D amivel a képet készítettem, mind a mai napig megvan, most hát mennyiért lehetne eladni.... 20-30 ezerér? Akkor inkább már fotózgatok vele, stb. Nyilván nem veheti fel a versenyt ezekkel a nagy hűtött CMOS rendszerekkel, de úgyérzem azért sikerült szépet alkotni. :D