Összes észlelés

Showing 101-120 of 2,833 items.
Kovács Marcell
0 hozzászólás
NGC 2261, NGC 2264, LBN 911=Sh2-273 (Sharpless 273), LBN 912, LDN 1613
2024-11-09
00:00-00:30 UT Apex 35 mm 56° Kellner-okulár -> 34x nagyítás, 98' LM NGC 2264: Karácsonyfa-halmaz, LDN 1613: Kúp-köd, NGC 2261: Hubble változó köde Az LM nagyon gazdag, nem sikerült az összes látható csillagot ábrázolni, de a halmaz esetében továbbra is a teljességre törekedtem. NGC 2264: szabad szemmel is látszik. A 9x50-es keresőben valamiért a Bagoly-halmaz jut eszembe róla, talán a csillagsűrűség (itt még grízesség) és a legfényesebb csillag helyzete miatt. A fenyőfa már így is felismerhető. Maga a halmaz nem kifejezetten gazdag, alakja és a fényes csillagai teszik igazán széppé a látványt. Érdekes, hogy a körvonalon belül alig vannak csillagok, középen egy darab se. A fényes tagok zöme É-ÉNy peremre koncentrálódik. A halmaztól nem sokkal ÉNy-re van egy kísértetiesen hasonló körvonalú, de nagyobb csillagcsoport a HD 46089-nél. Sh 2-273: a háttér derengése rendkívül gyenge, szűrő nélkül alig látszik, de azzal sem könnyű feltérképezni. Nincsen elkülönülve az emissziós és reflexiós rész (ha utóbbi egyáltalán látszik), többé-kevésbé egybefüggő homogén massza az egész. Nagyjából a halmaz kontúrjait követi. 2023 októberében 10x50B a ködöt kiterjedtebbnek mutatta, ÉNy-re sokáig lehetett követni már jóval a halmaz határain túl. A mostani alkalommal a binokuláromat elkapta sajnos a párásodás. LDN 1613: csak OIII-mal láttam, de szinte hamarabb megjelent, mint a háttér derengése (nem biztos egyébként, hogy ez a legjobb szűrő hozzá). A halmaz déli csúcsánál található. A pontos helyét nem árt tudni, de azt könnyű beazonosítani. A rajzon nem pont ez látszik, de a sötét köd kontrasztja inkább olyan, mint az azt tartalmazó, és az attól északra lévő ködfolt közötti hézag, annál valamivel élesebb. Az emissziós köd OIII szűrővel itt a legfényesebb. Ezen az éjszakán sokkal könnyebben meg tudtam figyelni, mint a Lófej-ködöt, igaz nem volt nálam H-béta szűrő. A kettő láthatóságát úgy lehetett volna összehasonlítani, hogy a Kúp-ködöt is megpróbálom szűrő nélkül, ez azonban kimaradt, rögtön a szűrőn keresztül kezdtem vizsgálni. NGC 2261: az LM DNy peremén ül az égbolt (szerintem) legszebb reflexiós köde, olyan mint egy üstökös.
Kovács Marcell
0 hozzászólás
M42, HH 203, HH 204, Theta Orionis
2024-11-08
22:49-23:17 UT Premium Flat Field 5,5 mm 60° okulár + 2x Barlow -> 436x nagyítás, 8' LM Orion-köd/Huygens-régió, Trapézium Nincs is annyira nagy különbség a 40,5T-vel látottakhoz képest. A Trapézium E és F tagjai itt is csak a kellő türelemmel mutatták meg magukat (18MC-ben és 35,6SC-ben viszont szinte azonnal). 150/1200L ED-ben a látvány ennél szebb volt, a csillagok színeit is könnyebb volt érzékelni. A köd azért a reflektorban is mutatott már színbeli eltéréseket. A magvidék szürkészöld enyhe türkiz beütéssel, nem annyire élénk, mint a többi megemlített műszerben. A keleti "bajusz" még ezzel a nagyítással is sejthetően bíbor. A Trapézium körüli régió halványabb, mint a mag más fényes területei, egy darabos gyűrű veszi körül. Az ettől közvetlenül keletre eső hosszúkásabb terület is olyan, hogy közepe mentén halványabb. A legfényesebb rész a gyűrű délnyugati szegmense és a keleti ionizációs front bizonyos foltjai. A Theta2 Ori mellett a két HH-objektum foltja csak némi EL-sal történő körültekintgetés után ismerhető fel. A déli és északkeleti sötét sávok rajzban nehezen visszaadható, szédítő térhatást keltenek most is. Az UHC nem ad már sokat hozzá, az észlelés során csak egy kis ideig nézegettem ezzel. Megjegyzés: A rajzot számozott intenzitásvázlat alapján dolgoztam ki. A tónusrajz papíron még úgy-ahogy jól néz ki, a mesterkélés nélküli digitalizált verzió valahogy nem akar ugyanúgy tetszeni. A "nagyszerű" satírozásomat elfedő elhomályosított színes kép a távcsőben látottat próbálja valahogy ügyeskedve visszaadni (ide most az egyszerű befotózás negatívját teszem fel).
Schmall Rafael
0 hozzászólás
LDN 1251 - Horgászhal-köd - Deep Field
2024-06-01
Sziasztok! Több szempontból is érdekes, meg talán tanulságos lehet a kép. Az egyik szempont, hogy beleőszültem volna, hogyha ezt kitelepülésekkel fotóztam volna meg, akkor valószínűleg már feküdnék a kétköbösben... Vagy éppen még egy év, mire összejött volna az expómennyiség, ami talán sosem elég. Tehát itt nagy segítség és kényelem volt a NINA rendszer nyitható tető alá rakása. DLSR géppel olyan 40-50 órákig is sikerült gyűjteni expósorozatokat, de kb. 150-200 képnél már nem javult sokat a kép minősége, azonban a hűtött CMOS kamerával egyre látványosabb lett a kép 10-20-30-50 óránál a kvantumhatásfok miatt. Rengeteg képet látok fent 150-200 órával, szóval lehetne még ezt fokozni. A hűtött monokróm CMOS egy Bortle 3-as ég alól gyűjtötte a fényt. Magyarország sok szempontból eléggé problémás az égbolt terén. Ha derült, akkor a nyugodtság rossz, vagy éppen csak az ember látja derültnek, de közben nagyon vékony fátylak úsznak amik beleszólnak a kép minőségébe. Az alsó 1km párás, de ez a kép csak 275méteren készült. Szerencsére a modern CMOS technológiának, ennél az objektumnál igen csak mélyre sikerült menni az univerzumban. Látni ezt a hatalmas 15 fényév hosszúsággal rendelkező ködöt, mely majdnem eltakarja a galaxisokat... Látni, hogy itt születnek a csillagok tőlünk nem is olyan "messze", 1000 fényévre. Feldolgozáskor egyszerűen még nem tudom mi a szentgrál, csak szimplán alignoltam a csatornákat, majd külön-külön levontam a gradienst ami valószínűleg felhők. Az egész kübli mattfekete és minden LED le van takarva: tehát minden fényforrás ki van zárva. Ami zavaró az pld a Jupiter fénye. :) Bár az ebben az esetben jó helyen volt, nem okozott problémát. Csatornák illesztése után levettem a csillagokat, majd felgörbéztem a képet és utána raktam vissza a csillagokat = ízlés kérdése. Vagy ötször nekifutottam, így tetszett. A háttérnek azért vannak apró hibái, tehát nem sikerült tökéletesre a gradiensek levonása. A távcsőben a legapróbb hiba szintén egy nagy átok tud lenni. Ennek a távcsőnek jelenleg egy baja van, az pedig az egész. Hiába a karbontubus, de az vékony, emiatt a beépített merevítővel együtt kókad az egész kamerarendszer. A kamera alatt egyszerűen behajlik a tubus, emiatt csak úgy tudtam kb. 98%-os jusztírpontosságot elérni, ha nyomtam a lézert erővel, mintha csak kamera lett volna rajta. Nem annyira feltűnő a hiba, de azért rendesen piszkálta a csőröm. Azt gondoltam 800mm-en elég a vezetőtávcső által a pontosság de nem. Van 290MM kamerám, lett OAG rendszer, így beállítás után megtáltosodott a távcső. Korábban mindig láttam, hogy van egy minimális bemozdulás, hiába a jó vezetés. Na most a probléma megszűnt: a csillagok teljesen kerekek. Hiába a jó ég, a seeing erősen változó. Ennél a képnél az átlagos seeing az 2,5 jó indulattal, de akkor ki kéne zárni az 1-2es seeinggel rendelkező csontderült egeket? Fel fogok ide tölteni egy statisztikát, hogy mennyi derült volt az év folyamán. Hát nem sok... Inverzben szebb lenne. A párás égbolt ( és a koszos korrektor meg a tükör ) rákfenéje a fényes csillag. Ezért a Horgászhal szemét óvatosan kezeltem görbékkel, ami jótékony hatással volt a galaxisokra is. A fényes csillaggal még egy kellemetlenségre fény derült hamar, az pedig, hogy a távcső lemozdult a pólusról. Az alépítmény a nagy szeptemberi esőkben picit elmozdult, ezért csak azt vettem észre, hogy a szokásosnál többet korrigál és hibázik a távcső. Ezek után havonta ellenőrzök pólust. Sajnos mostanábam nem vagyok aktív a galériákban. Picit elfáradtam ebben a netezgetésben... inkább pakolok téglát, vagy építek még egy távcsövet, stb, de azért jó volt találkozni többetekkel a MAFE CSK2024-en. :D Direkt korán mentünk és későn jöttünk, hogy legyen idő mindenkivel bandázni... de az a 4 óra is kevésnek bizonyult. Azért itt is csendben figyelem ám, hogy mennyi sok szép és érdekes képeket hoztok, motiválva magamat arra, hogy fotózzak, vizuzzak a szép csillagos égbolt alatt. :) Hát köszi, ha elolvassátok ezt az Egri Csillagok írást, de már leírtam, hogy mivel töltöttem el azt a ... 110 órányi derültet. :)