Összes észlelés

Showing 1,741-1,760 of 2,711 items.
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
M45 Fiastyúk
2021-10-08
A VCSE Dobronhegyen megrendezett őszi és téli észlelőhétvégéin készült felvételemet szeretném megosztani, a Messier 45 katalógusszámú, Fiastyúkként is ismert nyílthalmazról. A fényképezést 2021. 10. 08-án kezdtem el, akkor készült 35 darab háromperces felvétel, ami után elkezdett a frontlencse lepárásodni, amit persze csak jóval később vettem észre. Legközelebb 12. 03-án volt lehetőségem kitelepülni, ekkor már egy IDAS D2 szűrőt is elhelyeztem a fényútba. Ezúttal volt némi fátyolfelhő átvonulás, de 45 képet így is el tudtam készíteni. További meglepetés volt, hogy az IDAS szűrő jókora halókat rajzolt a fényesebb csillagok köré, szerencsére az utófeldolgozás során ezt tudtam kezelni... A talán legnépszerűbb asztrofotós célpont szabadszemmel is észlelhető a Bika csillagképben, egymáshoz közeli 5-7 csillagból álló csoportosulásként. 10X50-es binokulárral megfigyelve a hét legnagyobb csillagot 20-30 valamivel kisebb csillag veszi körül. Fotografikusan megfigyelve egyből feltűnik a legnagyobb, fiatal csillagok által kibocsátott kék fényt visszaverő szálas csillagközi porfelhő. A visszavert fény a nagyobb tagok környékén a legerősebb, a halmaztól kifele ugrásszerűen csökken. A legnagyobb csillagok helyezkednek el belül, szabálytalan alakban veszik őket körbe a közepes méretű tagok, körülöttük a legkisebb csillagok találhatóak. A halmaz elemei méretükkel és fényességükkel különülnek el a háttércsillagoktól. 425 fényévre található a Földtől, sugara 45 fényév, megközelítőleg 1000 tag alkotja. A teljes halmaz 800 naptömegű, számos barna törpe sorolható tagjai közé. A halmaz korát 115 millió évesre becsülik, lassan sodródik az Orion csillagkép irányába. Számítások szerint 250 millió év múlva oszlik fel.
Makár Dávid
0 hozzászólás
Az Orion felhőkomplexum egy darabkája sok sok fátyolfelhővel és párával.
2021-12-04
A múlt hétvégi észlelőhétvégén készített 3. fotóm az Orionról. Sajnos nagyon sok fátyolfelhőzet vonult át a kép készítése közben és a 266 darab 70 másodperces fotóbol 149-et ki kellett dobnom, de igazából minden képet beszennyezett a szutyi. Visszatérek még a régióra mert ez így értékelhetetlen, de hamár ennyi időt fektettem bele (6 óra) akkor megmutatom. Idén mostanában több mélyeget már nem fogok készíteni. Kicsit ráfekszem a tájképekre a következő pár hónapban. Legalábbis ameddig kész nem lesz a szettem és nem tanulok meg normálisan utómunkázni. 🙂 Adatok: Canon 6D + Canon 135mm F/2L Skywatcher Star Adventurer 2i 117x70s 10 dark 50 bias 50 flat ISO 800 F/2.8 Dobronhegy-Balázsfa 2021 12 03-04 21:30-3:30
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
67P/Csurjumov–Geraszimenko
2021-12-04
A 2021. december 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételem, mely a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösről készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 102/714-es ED apokromát refraktorral, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és William Optics 0,8X-os flattenerrel készült, 20x90 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, és Photoshop szoftverek segítségével történt. A Dobronhegy-Balázsfán megrendezett téli észlelőhétvége leglátványosabb objektuma ugyan a C/2021 A1 (Leonard) üstökös volt de én előtte, hajnali egy óra körül célbavettem a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst is. Az erős szél miatt sok nyers fényképet törölnöm kellett, ezért csak húsz felvételt tudtam felhasználni. A végleges képen láthatóvá válik a halvány, zöldes kóma, és a porcsóva. Halványan megfigyelhető még a rövid ioncsóva is. A 67P/Csurjumov–Geraszimenko az egyik legtöbbet tanulmányozott üstökös. 1969. szeptember 11-én fedezték fel, amikor Szvetlana Ivanovna Geraszimenko az Alma-atai Csillagvizsgálóban fényképeket készített a 32P/Comas Solá üstökös kereséséhez. A felvételeket Klim Ivanovics Csurjumov elemezte, aki október 22-én rájött, hogy a felvételeken nem a 32P/Comas Solá üstökös látható, hanem egy eddig felfedezetlen üstökös. 2014. során az üstökös körüli pályára állt az ESA által indított Rosetta űrszonda, ami részletesen tanulmányozta az égitestet. 2014-ben a Rosettáról indított Philae szonda leszállt az üstökösre, de nem tudott "megkapaszkodni" a felszínen, hosszas pattogás után egy kedvezőtlen, árnyékos területen állt meg. 2016-ban a Rosetta keringőegység a küldetésének teljesítése után irányított becsapódást hajtott végre az üstökös felszínébe. Periódusideje hat és fél év, ami a Jupiter gravitációjának hatására többször módosult a múltban. 2021. decemberében a Föld közelében vezet a pályája, tőlünk 64 millió kilométerre. Az üstökösnek két magja van, melyek összetapadtak egyetlen égitestté, egy gumikacsához hasonló elrendezésben. A nagyobbik mag 3,3 X 4 kilométeres, a kisebbik 2,6 X 2,3 kilométer átmérőjű.
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
C/2021 A1 (Leonard)
2021-12-04
A 2021. december 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételem, mely a C/2021 A1 (Leonard) üstökösről készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 102/714-es ED apokromát refraktorral, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és William Optics 0,8X-os flattenerrel készült, 40x60 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, és Photoshop szoftverek segítségével történt. A téli észlelőhétvége leglátványosabb objektuma volt a C/2021 A1 Leonard üstökös egészen hajnali négyig vártunk rá. Meglehetősen hideg volt, a szél is fújt, de az üstökös látványáért megérte elviselni a kényelmetlenséget. Szabad szemmel nem láttuk, de már kisebb távcsövekből megfigyelhető volt a széles-elliptikus kómája, és sűrű, elnyúlt csóvája. A fényképeken egyből láthatóvá vált a kóma zöldes színe is. A C/2021 A1 (Leonard) üstököst 2021. január 3-án fedezte fel G. J. Leonard, a Mount Lemmon Csillagvizsgáló munkatársa. December 18-án négy millió kilométerre közelíti meg a Vénuszt, a Naphoz 2022. január 3-án kerül a legközelebb. Az üstökös magja egy kilométer átmérőjű, periódusa 80 000 év. A Nap megközelítésével jelentős sebesség növekedést ér el, ami miatt elhagyja a Naprenszert.