Összes észlelés

Fátyol-köd/Cygnus-hurok (Keleti-Fátyol-köd, Pickering háromszöge, Nyugati-Fátyol-köd/Boszorkányseprű-köd). OIII szűrőn keresztül a 6960-ot most először szabad szemmel is láttam. 43x: Fotószerű látvány, természetesen egyszerre csak egy kis része látszik. A keleti oldal minden kis szálacskája külön kivehető, a legtöbbekkel ellentétben szerintem ez a látványosabb fele. A szálak közepe tejszerű, peremük áttetszőbb sötétszürke, a csillagmező hozzáad a látványhoz. A nyugati széle inkább ezüstösebb felszínű a sűrűbb szerkezete és nagyobb fényessége miatt.

Régóta tervben volt egy teljeskorongos felvétel, de vagy a felhők, vagy a nyugodtság, vagy nem értem rá pont, vagy nem volt látványos protuberancia. Most viszont sikerült és a Nap is jól nézett ki. Maga a feldolgozás nem tökéletes. A panorámaprogram furcsán illesztette össze, de azt görbézéssel eltudtam tüntetni. Engem valahogy nagyon megfogott az inverz belső és a lágy átmenet. Sok képnél láttam ezt, gondoltam azon a szép vasárnapon már készítek egy teljeskorongost.

Észak-Amerika-köd, Pelikán-köd, Mexikói-öböl-köd. 43x: Kb. az egyetlen mélyég, amit láttam, és látványosabb, mint a képeken. Ez egy ekkora felületi fényességű ködnél igen csak hihetetlenül hangzik, de én tényleg így éreztem. Habár sok részlet, amiről tudom, hogy megpillantható, az alacsony helyzet miatt még nem látszott, így is el tudtam veszni benne. A sötét köd OIII szűrővel áttetsző, számtalan kis ködpamacs hálózata. A Pelikán-köd ionizációs frontját nem tudtam megkülönböztetni, de már nem kellett sok hozzá. Kíváncsi vagyok, milyen lehet majd zenitben, már alig várom, hogy nyáron lerajzolhassam.

43x: Egy csillag pont a szélén fekszik, anélkül nem biztos, hogy megtalálom, bár nehezíti is valamelyest a megpillantását. OIII sokat segít ebben. Részlettelen kör, viszonylag nagy (4,5 ívperc). Legbelül talán egy nagyon kicsit halványabb. Szerintem tudtam volna részleteket is előhozni belőle, ha kellő időt fordítok rá.

43x: Hatalmas és nagyon halvány PL. Nem látszik az egész gyűrű, csak két szembenálló ív, közöttük valami derengés két-három csillag mögött. Szűrő nélkül csak sejthető, hogy van ott valami, de úgy oda kell képzelni a pontos helyéhez a térképen jelölt körvonalát, különben elveszik a háttérben, és nem vesszük észre. Úgy meg nincs mire szűrőt alkalmazni, ugyanis eléggé különbözik a többi PL-től, nem igazán tudni, mire lehet számítani.

273x: Ütköző pár. Egymáshoz kapcsolódva látszik két halvány galaxis alig kiemelkedve a háttérből, a jellegzetes körvonaluk nehezen ugyan, de kivehető. Előző nap még nem találtam meg. NGC 2419 közelében található az égen. 150x még egyként mutatja. Egyszer majd megpróbálom lerajzolni. Közelben egy apró lambda alakú fényesebb aszterizmusra bukkantam. Rá még visszatérek.

Újabb sarki fény, ez már hazulról is látszott. A kép viszont nem itthonról, hanem a szomszédból, az ausztriai Trahütten mellett készült, az alpesi hegyekben, ezerpárszáz méter magasan. Sajnos-nemsajnos még mindig nincs hőn áhított szegedi sarki fényem, úgy látszik, a VCSE idén a sarki fények idejére szervezte az észlelőhétvégéjét. Igazi giccsparádé. Hold, ikrek, sarki fény, szélturbinák világítanak a háttérben. Abszolút meglepődtem azon, hogy szabad szemmel is észlelhető volt. Ezen a szélességen, az elmúlt évtizedekből csak olyanokat találtam, melyek főleg kamerákon láthatók. Noha ez se volt színes a szemnek, de határozottan el lehetett különíteni fátylaktól.

Trahütteni észlelő hétvégén készült felvételem a sarki fényről.

Trahütteni észlelő hétvégén készült felvételem a sarki fényről.

Trahütteni észlelő hétvégén készült felvételem a sarki fényről.

Trahütteni észlelő hétvégén készült felvételem a sarki fényről.

Trahütteni észlelő hétvégén készült felvételem a sarki fényről.

Csoportok száma: 3 Foltok száma: 20 Fáklyamezők száma: 1 Relatívszám: 50 Protuberanciák száma: 11 Aktív területek: 4 Filamentek száma: 16 45x: Szpikulák egyenként elkülöníthetőek. Coontinuumban legalább egy fáklyamező látszott, a nyugati csoport körül.

(Lyra) Gyűrűs/Gyűrű-köd. 546x: Nagyon fényes, elnyúlt. Közepén halványabb, de nem teljesen sötét. A gyűrű egyenetlen felszínű, belsejében nagyon enyhe inhomogentiások. Haló nem látszik. OIII szűrőtől csak fényesebbnek látszik, de nem részletesebb, UHC-val ugyanúgy. A központi csillagot csak nehezen vettem észre. A köd közelében, K-re lévő csillagra kell fókuszálni, hogy az EL hatékonyan működjön. Ekkor is csak ritkán jelenik meg. A közeli I1296-ról elfeledkeztem, így nem tudtam sajnos vele foglalkozni. A nyíl a NY irányt jelölné, ha végre meg tudnám rendesen jelölni. A valóságban inkább lefelé mutat. LM = 6,6'

Örvény-köd/galaxis. 150x: A spirálkarok azonnal megkülönböztethetőek, de azt, hogy pontosan hogyan tekerednek, csak nehzen lehet kivenni. Több próbálkozás kellett a megfelelő ovális és görbületek eltalálásához. A karok intenzitása szabálytalanul változik kifelé haladva, több hosszúkás csomó. Az 5195 félhold alakú, csatlakozó szegélye nem egyenletes, hanem rücskös, tüskés. Az anyghíd is látszik, nagyon halványan dereng a sötét sáv két széle. A közepük teljesen csillagszerű, körülöttük kiterjedtebb, szabálytalan kör alakú álmagok. A nagyobb GX felszínén és közelében bevillan néha jó sok csillag, de pozíciójukban nem vagyok biztos. Legközelebb nagyobb türelemmel és bátorsággal állok neki. Az I4277-78 GX-okról nem volt tudomásom az észlelésig, így nem is kerestem őket. A nyíl a NY irányt jelöli. Első rajzos észlelésem ezzel a műszerrel. LM = 16'

Feketeszem/Monokli/Ördögszem-galaxis. 120x: A sötét lyuk mindkét oldalán látszik a galaxisnak, de az északiban nem voltam biztos (pedig az lett volna a hangsúlyosabb). Ilyen seeing mellett nem volt egyértelmű, honnan is érkezik pontosan a mag fénye. Nem látszik a széle. Nem teljesen szimmetrikus. Vékony felhőkön keresztül történt az észlelés. Csak néha volt arrafelé derült. LM = 20'

Az egész északi égbolt lángvörösben pompázott majd 1 órán keresztül.A sarkiféyn magassága az északi horizonttól jó 70 fok magasságig terjedt fel.

Természetesen nem lehet megunni. Még a feltöltés pillanatában is nagyon szépen látszódik ablakból eme páros. Nagyon szép idő volt így a napokban, ezért élmény volt fotózni annak minden pillanatát.

Leo Triplet (M65, M66, NGC3628) Az Leo tripletet alkotó három galaxis, Az Oroszlánhármas a Földtől körülbelül 30 millió fényévre található az Oroszlán csillagképben

Az első rajzos észlelésem ami Trahuüttenben, Ausztriában készült 1000m feletti magasságban a Newtonból átalakított Dobzonnal. A Messier 104 (más néven M104, NGC 4594 vagy Sombrero-galaxis) egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz csillagképben (Virgo). Az M104 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben. Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami egyetlen eredeti kiadásban sem szerepelt, Messier csak kézzel írta hozzá saját példányához. Camille Flammarion adta hozzá a listához 1921-ben. Nevét a jellegzetes mexikói kalapról kapta.