Összes észlelés

Showing 1,821-1,840 of 2,711 items.
Schmall Rafael
2 hozzászólás
IC 5146 - Selyemgubó-köd
2021-09-09
2021 - VCSE Ausztriai észlelőhétvégére tervezett asztrofotó: Végül elkészült, noha a feldolgozás sajnos időbe telt és nem is értem rá nagyon, valamint kimaradtak a flatek, amit itthon csináltam meg. Mivel a flatbox hagy maga után kívánnivalót, ami nekem van, ezért skyflatet csináltam a szomszéd orra előtt hadonászva a távcsővel csak. :D A fotó saját véleményem szerint remekre sikeredett. Csupán kicsit a csillagkicsinyítésnél lett túlhúzva picit a felvétel, de itt talán nem olyan nagy bűn ez. A nyersek gyűjtése nem volt zökkenőmentes az áramingadozás, valamint a mechanika gyengeségei miatt. Nem is a teherbírás volt a gond, hanem szerintem szét kéne burítani ezt a mechanikát és kitisztítani, valamint egy csapágyazás se ártana... Agyon van használva az egész, de mégis remekül vitte a rendszert. A tubus átépített, egész pontosan a segédtükörtartó lábak ki vannak cserélve, ráadásul pontosan be vannak állítva. A kihuzat alap, de szintén be lett állítva, valamint a tökéletes egyensúly érdekében levettem a keresőtávcső papucsot és a prizmasínnel ellentétes irányba raktam és fúrtam fel, így elég volt egy 9x50-es Springload kerestávcső a fehér tartókájával... Rögtönözni kellett na. Általában flip után kicsit gyengébben teljesített a rendszer, de azthiszem 2-3 képet kellett csak kidobni. Ha ezt tudom, hogy ennyire jó az ég, akkor fele expóval két téma is sikerült volna... sőt talán egy harmadik is... Na de majd legközelebb. :)
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
NGC 7635 Buborék-köd, M52 és Nova Cas 2021
2021-08-09
2021. 08. 09-én, a VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábort során készült felvételem az NGC 7635 jelű emissziós ködről, más néven a Buborék-ködről. A felvételen látható a Messier 52 nyílthalmaz és a Nova Cas 2021 jelű nóva is. A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén, oxigén és kén szűrők segítségével. A kén szűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszot is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül. A Buborék-köd közepén rögtön feltűnik a ködösség nevét adó buborékszerű alakzat, amit a közepében elhelyezkedő óriáscsillag szele alakított ki. Átmérője 3-5 fényév, távolságát tőlünk 7.000 - 11.000 fényévre becsülik. William Herschel fedezte fel 1787-ben. A kép bal felső sarkában az M52 nyílthalmaz figyelhető meg, csillagokban gazdag halmaz, a tagjai között nagyobb távolság figyelhető meg, fényességben és sűrűségben homogén elrendezésű. 10 fényév átmérőjű és 160 millió éves, 4.600 fényévre van a Földtől. Charles Messier fedezte fel 1774-ben. A felvételen látható még a Nova Cas 2021 nóva is, ami 2021. márciusában hirtelen felfényesedett, azóta is látható. A jelenséget az okozza, hogy egy kettőscsillag-rendszerben, ahol az egyik tag egy fehér törpe, elszívja a másik tag csillaganyagát. A nagy sebességgel lezuhanó, forró hidrogéngázban robbanásszerűen termonukleáris reakció indul el a fehér törpe felszínén, ezt a robbanást láthatjuk. A jobb alsó sarokban még van egy kis felhőszerű alakzat egy csillag mellett, amit nem tudtam beazonosítani.
Ágoston Zsolt
0 hozzászólás
Szív-köd (IC 1805, Sh2-190)
2021-08-13
A 2021. aug. 13-án, a VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt. A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén, oxigén és kén szűrők segítségével. A kén szűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszot is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül. A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perszeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz ikerhalmaz közelében. Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7.500 fényévre található a Földtől.