Összes észlelés

Az elmúlt időszak fejlődése után arra az elhatározásra jutottam, hogy a tavalyi tejútfotóm újradolgozom. Az eredmény lényegesen jobb lett.

Idén tavasszal úgy döntöttem, hogy nekivágok ismét az M51 lefotózásának, ezúttal Mono kamerával és már jelentősen átalakított távcsővel. A cél az volt, hogy a 2017-ben készült, minimálexpós képemnél nagyobb felbontást és mélységet érjek el. Sajnos a 37 óra expó több mint fele nem volt kielégítő a rossz nyugodtság miatt, ezért a felbontás és a mélység is inkább marginálisan javult.

Ha nyár, akkor egyik biztos célpont az Észak-Amerika köd. A helyszín ismét az Alsóörs és Felsőörs közötti völgy volt, ahol viszonylag kevés fény zavarja a fotózást. A fő célpont az 1800 fényévre lévő Észak-Amerika köd volt, de 135 mm-en fotózva feltűnik a vele szomszédos Pelikán-köd és a LdN 914 katalógusszámú sötétköd is. Előbbi két objektum mindegyike emissziós köd, tehát egy közeli csillag nagyenergiájú fotonjai ionizálják a ködösségeket alkotó gázokat. A nyers képek elkészítését nehezítették az időnként átvonuló fátyolfelhők, de végül sikerült 86 olyan fotót készíteni, melyek alkalmasak voltak a kész képmegalkotásához. Feldolgozás során meglepő volt, hogy az átalakítatlan géphez képest mennyi részlet, halványabb köd jött elő.

Éjszakai életkép a VCSE Őrimagyarósdon megrendezett táborából, 2022.07.29-én hajnalban.

Éjszakai életkép a VCSE Őrimagyarósdon megrendezett táborából, 2022.07.29-én hajnalban.

Éjszakai életkép a VCSE Dobronhegyen megrendezett észlelőhétvégéjéről, 2022.08.27-én hajnalban. Egyben az új fényképezőgépem tesztje is :)

Éjszakai életkép a VCSE Dobronhegyen megrendezett észlelőhétvégéjéről, 2022.08.27-én hajnalban. Egyben az új fényképezőgépem tesztje is :)

Mély ég fotózás után levezetésként gondoltam Jupiter fotózásra. Jó égnek tűnt így megpróbáltam a 2x2x Barlow nyújtást. Bár a fényerőt visszavette a két db Barlow, de több videó is készült. Nem készültem hogy milyen esemény várható, csak azt néztem meg, hogy mikor látható a nagy vörös folt, a GRS. Szerettem volna róla egy szebb fotót. Feldolgoztam a képeket , AST3, Registax, és Winjupos és PS programokkal. Csalódottan láttam, hogy a Ganymedes hold elkenődött a feldolgozás során. Mint később kiderült teljes fogyatkozásban volt és akkor bújt elő mikor éppen a videókat készítettem. Így az 5 db videóból külön feldolgoztam a Jupiter legnagyobb holdjának változását ami látható az 5 db képből készült kicsiny animáción. Szerencsém volt mind a légkörrel, mind az eseménnyel. Ekkor éjjel készült eddigi bolygófotózásom legjobb Jupiter képe is - de ez látható az animáció képkockáin is.

Ez a kép két panelből összerakott mozaik. Amikor megérkezett a mono kamera, hiába volt éppen telihold, ki kellett próbálni. Gondoltam, az Észak-Amerika köd elég fényes ahhoz, hogy rövid expókból összehozzak egy tesztképet. Szűrőnként 20 darab egy perces nyersekből sikeres volt a teszt. Majd már nem tesztként, a Pelikán-ködöt céloztam meg, amit feldolgozva jutott eszembe, hátha sikerül a két, sokak kedvence objektumot egymás mellé rakni. Hát így sikerült... Észak-Amerika köd: 2022.07.13. 3x20x60 sec Ha, OIII, SII - gain139 Pelikán-köd: 2022.08.09-17. Ha: 44x60 sec, OIII: 61x60 sec, SII: 56x60 sec. - gain139

13x, 7,7° látómező: Eddigi legnehezebben észlelhező objektum, amit sikerült észrevennem. Több szűrővel is próbálkoztam, de a H-béta mutatta meg egyértelműen a köd jelenlétét. Csak a legfényesebb csomókat tudtam érzékelni, nagy odafigyelés, sok szempihentetés és sok idő árán. A központi Outters 4 objektum nem volt észrevehető OIII szűrővel sem.

A hosszú ideje tartó szárazság a Gida-pataki tavat sem kímélte. A kicserepesedett iszap már csak a csillagok fényében úszik.

Halvány, de nagyon érdekes formájú köd - ugyan a PacMan elnevezést nem értem. A nyugati oldalon remekül látszik egy sötétköd nyúlványának helye, ez a rész talán még az égi háttérnél is sötétebb. A ködben több csillag is ragyog, ezek körül érzékelhető némi fényesedés, mégis, a legfényesebb a köd északi széle.

Most sikerült igazán pontosan megörökíteni az objektumot, annak minden részletével és szépségével együtt. Látszik némi fénylés a gyűrűn belülről, ami mindenképpen világosabb az égi háttérnél. A gyűrű nem teljesen ovális, a hosszanti oldala mentén kicsúcsosodik. A központi csillagot nem lehetett látni.

Hatalmas ködösség és gyönyörű nyílthalmaz, együtt pont kitöltik a látómezőt. A köd nem egybefüggő, hanem különböző alakú és fényességű lebenyekből áll. A ködösség előtt is több csillag látszik. Fodrozódó, sodró, megkapó látvány, amely sok részletet felfed, és kifejezetten egyedi.

Gyönyörű, hatalmas gömbhalmaz a Nyilasban. Szépen tagjaira bomlik, rengeteg benne a csodaszép csillaglánc, csoportosulás. Temérdek, hasonló fényességű csillagból áll, igazán megkapó látvány. Magrégió csak nehezen különíthető el, nincs egyértelmű sűrűsödés, a teljes halmaz csillag- és fényességeloszlása kifejezetten homogén.

Apró gömbhalmaz a Nyilasban, bontani sajnos nem sikerül, bár lehet, hogy ez inkább a párás, vastag légrétegeknek tudható be. Egyértelmű magrégió különíthető el, amely szinte csillagszerű. Ezen túl a fényessége homogén, a széleinél hirtelen vág le. A halmaz nagyon kerek, fényessége (külön-külön vizsgálva) a magrégión belül és kívül is homogén.

Újra meglátogattam ezt a nyílthalmazt, ezúttal ésszerű(bb?) nagyítást alkalmazva. Gyönyörű, egyből szembetűnő a gazdag, hatalmas spirálforma, mintha egy ködösség nélküli galaxist néznék. Sok csillagával jól elkülönül az égi háttértől. Így másodjára egészen megszerettem.

Rettentő érdekes planetáris. hasonlít ugyan némileg az M27-re, de annál sokkal szögletesebb, közepe szinte téglalap alakú. Néhány pillanatra a halvány, félkört formázó oldalsó lebenyek is feltűnnek. Mindkét lebeny szabályos, de mintha egy rés választaná el őket a központi téglalaptól, mely utóbbi nyugati fele jelentősen fényesebb.

Méltón lett a Magzat-köd a tábor egyik legnagyobb látványossága. Szűrő nélkül is csodálatos formákat, fodrozódást, részleteket mutat a köd. Minél tovább figyelem, annál több ködösség tűnik fel. A magzat forma nagy nagyításon teljesen egyértelmű, tökéletesen kivehető. Kisebb nagyításon inkább egy teli nyolcasra/végtelen jelre hasonlított, melynek az egyik lebenye fényesebb a másiknál. Gyönyörű objektum!

Egyenlő oldalú háromszöget formázó, kompakt nyílthalmaz. Engem leginkább egy imádkozó sáska fejére emlékeztet a csillagok elrendezése. Négy csillaga kifejezetten fényes, a többi halványabb. Utóbbiak egymást közt nem mutatnak nagy fényességkülönbséget. A csillagok jelentős része a háromszög keleti és nyugati csúcsaihoz összpontosul, a háromszög belsejében csak kevés található.