Mélyég észlelések

Ha Hercules csillagkép, akkor Messier 13, esetleg Messier 92. Pedig sok más mellett egy igazi kék gyöngyöt is rejt, az Abell 39-et. Tőlünk 6800 fényévnyire van, központi csillaga 15,5 magnitúdós, maga a köd 13,7 magnitúdó fényességű. 2,5 fényév átmérőjével egyike az eddig ismert legnagyobb, buborék alakot felvevő planetáris ködöknek. Azért a gömb alakzatba némi hiba csúszott, ugyanis a nyugati fele közel 50%-kal fényesebb a keletinél, valamint a központi csillag is kb 2"-el eltolódott a középponttól. Ezt egy kissé asszimmetrikus anyagkidobódás eredményezte, és mivel az intersztelláris térben nem ütközik semmibe, eredeti formájában tágul tovább a ledobott, mintegy 0,6 naptömegnyi gázburok.

Nyár végi Androméda-galaxis fotóm Bortle 4-es területről fotózva. Kíváncsi voltam, mire képes mélyég-fotón a 100-400-as teleobjektívem, meglepett a végeredmény. Feldolgozás: DeepSkyStacker, Adobe Photoshop 2022

Nem volt egy akármilyen időszak, de a feldolgozásokkal annyira nem érek rá bíbelődni. Lassan kezdem kinőni a DSLR-t, de talán már nincs is olyan messze nálam a hűtöt CMOS korszak. Eme sötétködöket jobban lehetne csösszögtetni keskenysávval, hűtött cmossal, de sajnos egyelőre még nem volt lehetőségem szerezni olyat. A DSLR-ről nem fogok lemondani, de jobb ég alá rakom. Az R1-es Bortle 5 alatt van és néha telibeverik a fények. Talán jövőre már meglesz az R2 Bortle 3-ja is. Nyilván minél jobb az ég, annál kevesebbet kell exponálni adott témára és annál könnyebb a feldolgozás is.

Wow! Elképesztően gyönyörű látvány, igazi fodrozódó, hullámzó ködösség, szinte meg tudom érinteni. Rengeteg szálat, filamentumot látni, majd minden rész különböző fényességű. A legnagyobb összefüggő részben szálas szerkezetet látni, rengeteg hullámot lehet elkülöníteni, így olyan a hatása, mintha a viharos óceán partján állnék. Jó lenne egyszer a teljes ködöt egy látómezőben vizsgálni, órákig elnézegetném (melegebb időben...).

Ismét gyönyörű, felemelő látvány! Mindenképpen fényesebb, és talán nagyobb is, mint Őrimagyarósdról. Az is biztos, hogy lényegesen több részlet látszik, főleg a magzat fejénél tűnik fel egy-egy fényesebb anyagcsomó. A köd szélei habosak, felhősek, szinte csomósak.

Hatalmas, gyönyörű planetáris! Teljesen kerek, semmi szál, kilógó anyagcsomó nem töri meg a szimmetriát. Nyugati pereme a legfényesebb, de a köd belsejében is felsejlik néhány részlet. A nyugati ív amilyen fényes, olyan keskeny, mindig vissza-visszavonzza a tekintetem. A köd környezete is igen megkapó, szép csillagmezőben láthatjuk.

Mit tehet az amatőr, ha felhőlyukakra vár, s azok alig-alig akadnak? Keres valami fényes nyílthalmazt! Az M73 sem a legnagyobb, sem a legrészletgazdagabb, sem a legmegkapóbb objektum. Inkább azt mondanám rá, hogy aranyos. Három csillaga kifejezetten fényes, szépen kiemelkedik a környező, egyébként sem túl sűrű csillagmezőből.

Apró planetáris. Mégis, hihetetlenül színes, abszolút megkapó látvány, azonnal kitűnik a környező csillagmezőből. Mindig vissza-visszatérünk hozzá, ilyen jó ég alól egy éjszaka sem lehet kihagyni. A déli része valamivel fényesebb. A színe igazi türkiz, mint a haragos tenger.

Az Androméda fotózása után tettem egy próbát ezzel a galaxissal is.

Próbakép, hogy a Star Adventure 135 mm-el vezetés nélkül mire képes 2 perces expóiővel. Mondhatom, hogy a vártnál többet.

Most hogy már működik minden, egyértelmű volt, hogy erről is kell egy képet készítenem.

A júliusi fótomnál írtam, hogy a jövőben érdemes lenne több időt fektetni erre a célpontra, az október közepén adódott derült éjszakák pedig remek lehetőséget adtak rá.

Mindenszentekhez és halottak napjához közeledve jöjjön egy szellemes kép. Körülbelül 550 fényévnyire, a Cassiopeia csillagképben található ez a halvány ködösség. A Gamma Cassiopeiae (Navi) sugárzása alakítja, amely lassan erodálja a kísérteties por- és gázfelhőt. A Navi a Napunknál 19-szer nagyobb tömegű és 65 000-szer fényesebb, 1,6 millió km/óra sebességgel forgó kék-fehér szubóriás. Sugárzása olyan erőteljes, hogy a tőle nagyjából 3 fényévnyire lévő IC59 és IC63 ködöket hidrogén-alfa sugárzás kibocsátására készteti. Első ránézésre teljes egészében emissziós ködnek tűnik, de a halvány kékes árnyalat - főleg az IC59 felületén - a Gamma Cassiopeiae visszavert fénye, tehát reflexiós köd is.

Próbaképként indult fotó a Kemble-kaszkádról. Érdemes lesz később több időt rááldozni és más expozícióbeállításokat alkalmazni.

Nyilas csillagkép szabadszemes megfigyelése

Messier 29 megfigyelés Őrimagyarósdon

Kb. tucatnyi fényes, és a közöttük megbúvó rengeteg halványabb csillagból álló halmaz. A csillagok színe közel azonos.

Kis méretű, de jól látszó gömbhalmaz. Alakja nem szabályos kör, inkább megnyúlt, eperre hasonlít. Jobb égen grízesedne, de így is megfigyelhető néhány fényesebb csillaga.

Megnyúlt formájú, babra, vagy földimogyoróra emlékeztető csillaghalmaz. Főleg elfordított látással grízes hatása van. A környezetében fényesebb csillagok láthatóak. A környéken pásztázva a halmazból D-re egy legalább tucatnyi csillagból álló csillaglánc található.

Majdnem éléről látszó galaxis. Egyből feltűnik az osztott mag, illetve a mag melletti fényes csomó. A galaxis alakja erősen megnyúlt.