Összes észlelés

Nagyon halvány, 14,4 magnitúdós planetáris köd a Cassiopeiában. Bár a tényleges átmérője 4 fényév, de mivel 5000 fényévnyire van tőlünk, csupán 2,7 ívpercnyi a látszó mérete. Mindemellett halvány is, 14,4 magnitúdós. Körülbelül 30 km/s sebességgel közeledik felénk, ugyanakkor 25-30 km/s sebességgel tágul is. Így aztán késői leszármazottaink sem fogják jobb eséllyel észlelni. Azért a nehézségek mellett öröm, hogy a képen a 16,2 magnitúdós központi csillag is felfedezhető.

Szaturnusz és második legnagyobb holdja Rhea. A holdat Giovanni Domenico Cassini fedezte fel 1672-ben.

A Clavius kráter és vidéke mindig is érdekes célpont volt amit most sikerült megörökíteni a térség jelentősebb krátereivel együtt. Ezek az alábbiak: Clavius245km Maginus194km Tycho102km Stöfler 126km Maurolycus114km. Skywatcher 200/1000 Heq5 2xbarlow Zwo asi120mm ZwoIR 850pass 3000 Frame 10% Autostackert Registax Gimp 2024.08.25 3:43 UT Levelek

A címbeli planetáris köd (költőibb nevén PK 94+27.1) a Sárkány csillagképben található, kb. 7000 fényév távolságban. A kékes színű központi csillaga kb. 15 magnitúdó fényességű forró, pulzáló, DS Dra jelű változócsillag. A köd látszólagos átmérője ~1,6 ívperc. A felvétel bal oldalán jelölt vörös csillag az IY Dra jelű Mira típusú változócsillag. A másik kérdekesség a planetáris alatt jelölt KUV18217+6419 jelű kvazár, távolsága kb. 3.4 milliárd fényév, fényessége 14.2magnitúdó. A képen néhány csillag fényességét is jelöltem.

A szeptember eleji kedvező időjárást kihasználva észlelőtársaimmal kitelepültünk a VCSE kávási észlelőbázisára egy gyors asztrofotózásra, én az NGC 7789 nyílthalmazt vettem célba. A felvétel egyben az új apokromát távcsövem tesztfelvétele is. Sajnos az OAG prizmáját túl közel állítottam a kamera szenzorához, emiatt a csillagalakok nem az igaziak sajnos. A nyílthalmaz látványosan kiugrik környezetéből, tagjai sűrűen csaknem kör alakban rendeződnek. Éppen csak egy kicsit szabálytalan az alakja. A halmaz peremén a halmazt alkotó csillagok gyorsan ritkulnak. Caroline Herschel fedezte fel 1783-ban. Ő William Herschel húga volt, több mély-ég objektumot és üstököst is felfedezett, az egyik első női csillagász volt. Nevét a rózsákra emlékeztető alakja miatt kapta. A halmaz több, mint ezer tagot tartalmaz, távolsága tőlünk 7600 fényév, kiterjedése közel 50 fényév. Kora 1,6 milliárd év.

Feldolgozás: 1) preprocessing - saját pipeline (flat/dark/bias korrekció, de-Bayering, asztrometria, fotometriai korrekció, stacking); 2) postprocessing - Siril (RGB compositing, background removal, color calibration, green de-noise, starless-star composition); 3) denoising - GraXpert (background extraction AI-Model 2.0.0); 4) photo cosmetic - darktable. Különös őszi éjszaka volt, szarvasbőgéssel színezve. Az évszázad derültje két hidegfront között. Tökéletes átlátszóság és nyugodtság az égen.

Isaac Roberts brit csillagász 1895. szeptember 13-án fedezte fel a körülbelül 5 magnitúdó fényességű V2140 Cygni csillag körül. A Second Index Catalog of Nebulae and Clusters of Stars című kiadványba 1910-ben vették fel IC 5076 jelzéssel. Több más katalógusban is szerepel, így vdB 137, Ced 185, LBN 394 és még sok más néven is azonosították. A tőlünk 5700 fényévre lévő, körülbelül 5-6 ívperc látszó méretű reflexiós ködöt a HD 199478 (V2140 Cygni) csillag, a B8 spektrális osztályú kék pulzáló szuperóriás világítja meg. A körülötte lévő csillagok az NGC 6991-hez, egy nyílt halmazhoz tartoznak.

Korábbi felvételemet dolgoztam fel újra, a Pixinsigt újabb processeinek segítségével. 2023.06.15-én és 16-án Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem a Skorpió csillagképben található, NGC 6357 katalógusszámú "Homár-ködről". Itthonról nem figyelhető meg, Namíbiában viszont a zenitig emelkedik. A fénykép elkészítéséhez monokróm kamerát és keskenysávú, hidrogén és oxigén szűrőket választottam. A ködösség a nevét a felülnézetből látható homár formájáról, és vörös színéről kapta. A kép alján, a két görbe nyúlvány emlékeztet a homár ollóira. Csak nagyon kevés oxigént tartalmaz, hidrogénből sokkal több van a ködösségben. A köd egy csillagkeletkezési régió, gyors ütemben születnek új csillagok a ködöt alkotó hidrogénből. 6 000 fényévre található a Földől, átmérője 400 fényév körüli. A ködösség tartalmazza a Pismis 24 nyílthalmazt, ami az általunk ismert legnyagyobb tömegű csillagokból is tartalmaz néhányat.

Feldolgozás: 1) preprocessing - saját pipeline (flat/dark/bias korrekció, de-Bayering, asztrometria, fotometriai korrekció, stacking); 2) postprocessing - Siril (RGB compositing, background removal, color calibration, green de-noise, starless-star composition); 3) denoising - GraXpert (background extraction AI-Model 2.0.0); 4) photo cosmetic - darktable. Különös őszi éjszaka volt, szarvasbőgéssel színezve. Az évszázad derültje két hidegfront között. Tökéletes átlátszóság és nyugodtság az égen. Első olyan asztrofotóm, amit közlésre érdemesnek találtam.

Talán a legszebb időszak asztrofotózás szempontjából, amikor még a nyári Tejút egésze gyönyörűen mutatja magát, de hajnalban már a csillagos égbolt téli csodái is felbukkannak! 😁 Mivel este 9 után már kellően magasan van az Androméda-galaxis ezért 2024.09.05-én őt vettem górcső alá! (Egy kis infó: Egész éjszakás projektnek indult, de éjfél után az egyik kábel kilazult a szél miatt, így leállt a követő, ezért lett csak ennyi frame..😅 De ezzel is elégedett vagyok!)

Az asztrofotósok körében népszerű Lélek-köd keleti része. A nyers képek 2020-ban készültek.

A Sarkló-ködként is ismert, a tejút sűrű csillag és gázfelhőjében látható objektumot a WR136 jelű vörös óriáscsillag ledobott anyaga hozta létre és a csillag ultraibolya sugárzása gerjeszti fénylésre. A vörös szín a gerjesztett hidrogéngáz a kék a kétszeresen ionizált Oxigén jelenlétére utal.

Egy helyi fényszennyezettségtől viszonylag mentes, de városhoz közeli helyről sikerült észlelni. A csillagmező annyira lenyűgözött, hogy nem is nagyon csökkentettem rajta. Így a kevés expo miatt a porosság kevésbé hangsúlyos, de sokkal természetesebb, a színeket is próbáltam megtartani, a vágás is csak minimális.

Hoztam nektek egy újabb Tejút tájképet amit a telefonommal csináltam. A felvételen a galaxisunk látható ahogy majdnem függőlegesen szeli ketté az égboltot. Ha elnézünk Dél felé és sötét helyen vagyunk akkor szabad szemmel is meg lehet pillantani a Nyilas csillagkép irányában (ha épp nem világít a hold). 17 képet csináltam a telefonommal egymás után és azokat egyesítettem külön az égre és külön a tájra is és végül ezeket kombináltam. Durva, hogy hozzáértő kézben mire képes egy egyszerű telefon.

A kép Registax 6.0 programmal lett feldolgozva 348 db. framefileból.

A kép ASI Studio programmal lett feldolgozva 620 db. monokróm framrfileból.

Sh2-112, színesben.

Vörös csatorna, belenagyítva.

A kép Registax 6.0 programmal lett feldolgozva 328 db. framefilból.

A kép Registax 6.0 programmal lett feldolgozva 239 db. framefilból.