Összes észlelés

Csillagontó-galaxis. Minden nagyításon nagyon nehéz, a Tejút hátterével csaknem egynemű. 182x: Az alakját se tudom kivenni, de valószínűleg nem ovális. Felszíne rögös, halvány. A mérete nagyjából 5-10' közötti, a fényessége akár a 13-mat is megüti, mégis szinte rejtve marad.

Gyönyörű látvány volt, néhány nagyobb nyúlványt ki lehetett venni, kettő-kettő nagyobbat a gömbhalmaz északi és déli oldalán is. A VEGA'23 tábor első éjszakáján volt a legjobb egünk, és ezt előre nem tudván az égbont egyik leglátványosabb objektumát vettem célpontba egy-egy halványabb helyett. Viszont legalább nagyon szépen részletesen látszott a távcsőben 120-szoros nagyításban.

Pici, cuki, kissé unalmas galaxis a Pegasus csillagképben. Részleteket nem látni benne, elég halvány, de a csillagmező szép volt, ezért is fektettem arra nagyobb hangsúlyt a rajz elkészítésénél.

A horizonthoz már eléggé közelített az objektum, és a pirkadat se volt már olyan messze, továbbá valami kis nagyon vékony felhő réteg is arra kúszhatott, ami meglátszott a nyugodtságon és az átlátszóságon is. Ezen kívül egy jobb égnél nagyobb nagyítást is érdemes lehet berakni. Talán nem a legjobb körülmények a rajzoláshoz, ennek ellenére a megörökítése mellett döntöttem, habár csak egy pici halvány paca látszódott a távcsőben. Egyszer majd visszatérek rá jobb égnél, remélhetőleg több részletet lehet majd benne felfedezni még vizuálisan is.

Észak-déli irányban a gömbhalmazt enyhén S betű alakú fényesebb ív szeli át, amit a rajz talán nem ad át tökéletesen. A vázlat elkészítését nehezítette a folyamatosan visszatérő pára az okuláron, úgyhogy időnként meg kellett állni megszárítani.

Eme kép a VCSE Nyári Amatőrcsillagász és Megfigyelőtáborában készült, pont ott a táborban.. akkor. :D Ez volt az első olyan táborom, ahol minden este amikor lehetőség volt, távolról indítottam a rendszert a csillagdában. Míg odahaza más téma ment, addig azért a táborba is vittem egy rendszert. Sajnos a pára éjjel 1 után már teljesen eláztatta a rendszereket, de amíg lehetett, addig fotóztam. Nem volt egyszerű több tucat zavaró wifi hálózatban, tulajdonképpen eljutottunk oda, hogy a fényszennyezés mellett már ilyen zavaró tényező is van és ez új volt nekem, de a gyógyír megvan rá, illetve ha előbb tudom, akkor maximum különcködöm 50 méterrel odébb. A téma az M39 lett és próbáltam úgy komponálni, hogy a sötétköd is belepasszoljon a látómezőbe. Szerintem nagyon hangulatos, ahogy a milliónyi gyémánt előtt van pár nagyobb drágakő a sötét kárpiton. A távcsövet nappal hőpajzs védte. Míg éjszakánként roppant hideg és párás volt a levegő, napközben kegyetlen tűző napsütés bombardázott minket, ezért mind a tubus, mind a gép, mind a vezetőtávcső hőtükörfóliában várta meg, míg leszárad, majd ráterítettem mégegy ponyvát. A jusztír nem ment el az éjszakák alatt, az élességet meg nyilván beállítottam. Ezügyben sajnos a Myfocuserpro rendszerű épített motor tönkrement, vagy behülyült, nemtudom... megnézzük, még nem értem rá játszani vele, de a bütyköléstől is szép az asztrós élet. A távvezérelt csillagda tette minden nap a dolgát esténként... több száz... majdnem ezernyi expót készített, szinte már napi rutinná vált az indítása. Most a rosszidő beköszöntével majd átválogathatom őket, akár mehet az RGBstack is. Ez az átalakított Canon EOS1100D amivel a képet készítettem, mind a mai napig megvan, most hát mennyiért lehetne eladni.... 20-30 ezerér? Akkor inkább már fotózgatok vele, stb. Nyilván nem veheti fel a versenyt ezekkel a nagy hűtött CMOS rendszerekkel, de úgyérzem azért sikerült szépet alkotni. :D

Csak meglett, kitudja mennyire fog látszódni és egyben marad-e a napközelség után, így egy próbát tettem, a nagyon rövid rendelkezésre álló időben a hajnali égen.

A Vénusz bolygó vagy másnéven esthajnalcsillag is egy dinamikusan változó égitest, melynek változásait távcsövekkel mi is megfigyelhetjük. Ezeket a változásokat idén is a Svábhegyi Csillagvizsgálóban tudtam nyomon követni, történetesen Magyarország legnagyobb lencsés távcsövével, a 30 centiméteres Zeiss távcsővel. Az első felvételen a még nagyjából 56%-os Vénusz látható, majd a bolygó elkezdett egyre alacsonyabbra mászni az esti égen, ezzel egyidőben látszó mérete növekedni kezdett, fázisa pedig csökkeni. A sorozat elemei május 20 és augusztus 10 között készültek el, egytől-egyig a nappali égbolton. Az utolsó felvétel elkészítésére a bolygó fázisa mindössze 1%-ra csökkent. Hamarosan pedig hajnali égen látjuk majd viszont hajnalcsillagként.

~200x: Alulértékelt objektum. Kicsi, néhány ívperc, de fényes csillagok alkotják. 10x50B-ben és 150/750L-ben is megkapó látvány, viszont binokulárban nem nagyon emelkedik ki az egybefüggő Tejútból, ennek ellenére érdekes foltocska. Keletre egy egyenesebb csillaglánc, középen egy koncentrálódott mag. Kevés a legtöbbnél egy-két magnitúdóval halványabb csillag.

Ilyen nagynak még nem is láttam. Csakhogynem telihold méretűnek mutatkozik. Iszonyú fényes (~5 m), a környező csillagokkal egy szinten, bizonyára szabad szemmel is észrevettem volna. Az egyenletes kifelé halványodáson felül sem homogén. Kevés szemcse és szál. A Tejút szinte idáig elér, fotószerű látvány.

Felvétel a Napról a VCSE '23 Megfigyelőtáborból, 2023. 08. 17-én. A kép Juhász Gábor Coronado Solarmax 60 típusú 60mm átmérőjű naptávcsövével, és a saját ASI 178 MM bolygókamerámmal készült. 400 db. 1ms-os, és 500 db. 10 ms-os felvételből állítottam össze. A Nap felszínén számos napfolt és filament látható, míg a korong szélén sorakoznak a protuberanciák.

Feldolgozás Siril.és Gimp

Az Androméda (M31) után a következő galaxisfotóm a Triangulum-galaxis (M33). Guiding: PHD2 multistar ZWO ASI 120MM Mini 60/240 guide scope Light: 50x5 min ISO 1600 Dark: 5x5 min ISO 1600 Flat: 5x1/500 ISO 100 Post-processing: DeepSkyStacker, Photoshop Beta Plugins: AstroPanel, NoiseXTerminator 24-25 Aug. 2023, 21:18UT-02:15UT

Amikor feljött, még nem látszott a Barnard 64. Remélem jövőre még nem megy ki a fejemből, arra kíváncsi vagyok. Van a közelben egy nagyon hasonló, csak picit halványabb és kisebb GH (NGC 6356). Közepes fényességű és méretű (M5 és M75 között látványra félúton).

Rókafej-halmaz / Polip-halmaz. Engem inkább Perseus miniatűr mására emlékeztet. Arra elég volt az ég, hogy az alakját kivegyem, viszont sok csillagot egyáltalán nem láttam. Halvány csillagok, kis szórás fényességben, nagy térben (néhány hosszabb csáp). Egy-két kiemelkedő tag. Északon egyenes csillagsor, egy nagy lyukat határol a többi lánccal. LM = 13'

Orion-köd: Nagy Orion-köd és De Marian köde / Kis Orion-köd. Közepe méregzöld sárgás foltokkal, a mag a szélén nagyon enyhén türkíz. A bajszok érezhetően más tónusúak, az elejük vörösebb, máshol lilásabb vagy kékesebb, legalábbis a szaturáció gyorsabban változik, mint a fényesség. A sötét félsziget bordó vagy bíbor. A bevágás csipkézett vagy recés. Az M42 fölött tovább folytatódik. Nagyon lágy derengés az M43 mögött. Két halvány szál középről kiindulva D és DNy felé. DNy és Ny között ritkás hosszabbítás, erőteljesebb, mint a másik oldalon. A magban foltok, egy sötétebb híd a Theta1 mögött, egy fényesebb domb mellette árkokkal. Megjegyzés: Átlátszóság a zenitre vonatkozik. A sűrű légkör kissé besárgította. Az okulárok és a szűrők rendesen bepárásodtak. Ha ez nem lett volna, akkor mindenképp ott lenne a TOP 5 észlelési élményeim között, de lehet, hogy így is. Ekkor már egyedül észleltem a réten, a végére világos lett az ég, a napfelkeltét elmentem megnézni, láttam sünit és őzeket. Már alig várom, amikor télen újra magasan lesz. Most kb. annyit mutatott, mint egy ~10 centis műszer, csak színesben. LM = 41'

Az M33 egyik fényes csillagkeletkezési régiója, a Lokális Csoport legnagyobb HII-zónája, átmérője 233 pc. Távolsága Földünktől 840 kpc. 78x: 400T-ben fényessége összemérhető az M33 magjával, főleg szűrővel. Két apró szálacska a szomszédos fényes csillag irányából egymással derékszögben, középen apró mag némi derengéssel. Az M33 rögös karjai sejthetőek. Középről gyorsan halványuló alap koronggradiens. Nagy, teleholdnyi galaxis, számos előtércsillag. Szabad szemmel simán látszik ~1,5:1 lapultsága is. LM = 63'

Részletrajz az előző észleléshez.

Embrió-köd / Magzat-köd. 273x: Közepesen fényes PL. ~2:1 arányban elnyúlt, gyűrűs, de keletre nyitott, ott halványabb a pereme. A belseje nagyon halvány. Körbe egyenletes, éles fénylés. Nagyobb nagyításon (508x, hasonló EP) előtűnik még néhány részlet, de kevésbé emelkedik ki. Fényes központi csillag, É–D \"karok\" nyúlnak felé. UHC-val kisebb nagyításon élesebb, a legfényesebb részek még tovább fényesednek, de többet nem látok. A nagyobban a pereme fényesebb, darabosabb. Szűrő nélkül kékesszürke. Délen több csillag, mint északon (LDN 1023). LM = 21'

E-köd / Sötét barlang-köd / Tripla barlang-köd / A Sas barlangja. Szabad szemmel is látszik, bár ekkor még nem fedezhető fel érdekes alakja. Olyan, mintha a lángfényű Gamma Aql (Tarazed) lyukat égetett volna a Tejútba. Binóban alapvetően egy L betű látszik, ami hosszabb szemlélődés után egyértelműen egy C-re kezd hasonlítani. A C belseje a kontraszt miatt a a mezőnél fényesebbnek látszik. Az alsó sávot nehéz észrevenni, ez egészíti ki az alakzatot egy görög kszire. Minél tovább vizsgálom, annál beljebb húzódik a Tejút sötét része. Megjegyzés: Az LM-rajz második próbálkozás. Először a Gamma Aql-ét állítottam középre, csak későn vettem észre, hogy a célpontom végig az LM szélén figyelt. A két rész közötti fényes csillag kissé keletebbre található az égen. A vázlatfüzetben 4-es átlátszóság szerepel. A valóságban ennél jóval kisebb lehetett. Ezt akkor becsültem meg, amikor még az LDN 703-mat néztem B 143-nak. Sokkal több csillagot kellett volna látnom négyes átlátszóságon. LM = 6,8°