Összes észlelés

NGC 1499, vagyis a Kalifornia-köd a Perseusban. Távvezérelt távcső, a TelescopeLive hálózatában található 106mm-es Takahashi asztrográffal készült. Sajnos, nekem nincs időm fotózni az eget és ezt a megoldást választottam. Igaz, hogy a távcső melletti munka hiányzik és talán személytelenné is válik az egész, de ha egyszer ez a helyzet, akkor mit lehet tenni? Feldolgozás: DSS+Siril+Photoshop

Tesztkép az út távcsövemmel, nagyon kedvezőtlen légköri viszonyok mellett. Egy 2X-es barlow lencsével biztosan jobb lett volna, főleg ha a légkör is nyugodtabb.

Az új távcsövem teszképe a Hold déli társégéről. A képet az erkélyemről készítettem, 68%-os holdfázisnál.

Az új távcsövem teszképe a Hold északi társégéről, a Mare Imbrium és Mare Frigoris területéről. A képet az erkélyemről készítettem, 68%-os holdfázisnál. Lennt, baloldalt a Plato kráterrel.

TUTY 2022-September (The Universe to Youths és a "Transnational project Meeting") helyszínén Elmberger Almról készítettem a felvételt. Gyorsan vonultak a felhők és néha rövid időre jelentősen elvékonyodott a felhőzet vastagsága. Ilyen pillanatokban készítettem fényképeimet szabadkézzel, melyek közül ez lett a legélesebb, legrészletesebb. 2022.09.26. 09:37 UTC, Hegyi Norbert

Naplemente után a Széchenyi István Egyetem felújított csillagvizsgálója és a nagy Yagi antennák a kollégium tetején az egyetem B épületének 4-dik emeletéről fényképezve. 2023.12.18. 15:46UTC, Győr, fényképezte: Hegyi Norbert

A normál uv/ir szűrő és az L-Ultimate keskenysávú szűrő képeit próbáltam összegyúrni úgy, hogy az uv/ir a színeket a keskenysáv a kontrasztott adja.

Kicsit ködös volt az idő, és a szomszédban a megmaradt tűzijátékokat is épp most használták el. Első próbálkozásom volt ez a gif. Autostakkert4, Registax, Adobe after effects-ben raktam össze a videót.

A Barlang köd (Caldwell 9, Sharpless 155 és LBN 529 neveken is azonosították) egy emissziós, reflexiós és sötét ködösségekből álló nagyobb komplexum részét képező diffúz köd a Cepheus csillagképben. Az Sh2-155 tulajdonképpen egy ionizált, Ha régió, ahol aktív csillagkeletkezés zajlik. Becsült távolsága a Földtől mintegy 2400 fényév. A Barlang köd elnevezés – mely széles körben elterjedt, - a Caldwell katalógus megalkotójától, Patrick Moore angol származású amatőr csillagásztól származik. Feltételezhetően az objektumról készült fotografikus képeken azonosított, ívelt formájú köd-struktúra emlékeztette őt egy barlang bejáratára. A Barlang köd elnevezést korábban egy másik objektumnál is használták, történetesen a Ced 201 vagy vdB 152 objektum azonosítására, amely szintén a Cepheus csillagkép irányában látszódik. Az Sh2-155 objektumot először 1959-ben, mint galaktikus emissziós ködösséget említi a Sharpless katalógus második kiadása. A köd meglehetősen halvány a vizuális megfigyeléshez. Nagyobb távcsővel sötét, fényszennyezéstől mentes égbolt alatt néhány fényesebb struktúráját megmutatja az objektum, egy jól elkészített amatőr asztrofotón azonban már feltárulnak a ködösség részletei és színei is. A kép készítésének körülményei: 2023. augusztusában és szeptemberében három kitelepülés alkalmával fotóztam a Barlang ködöt. A háromból két alkalommal sötét (Bortle 3), egy alkalommal pedig keskenysávban fényszennyezett (Bortle 5) égbolt alól fotóztam. A keskenysávú nyersek pontosan fele-fele arányban készültek a két helyszínen. Az RGB képeket a csillagok valósághű színének visszaadása érdekében sötét égbolt alatt, egy későbbi időpontban (2023.11.09) exponáltam.

Tegnaphoz 2023.12.28-hoz képest rettenetesen leromlott a légköri nyugodtság.A kisebb napfoltok szinte alig észrevehetőek.

Nagyon nyugodt kégkör mellett rengeteg apró részlet volt látható s Nap felszínén.

Szépen aktív a Nap a mai észleléskor is.

Rozetta-köd (NGC 2237) egy relatíve nagy látószögű képet szerettem volna készíteni ami a köd környezetét is bemutatja. Telihold után pár nappal, Optolong Ultimate (3nm Ha és OIII) szűrővel készült. Eddigi tapasztalatom alapján az elkészült képet a Hold fénye nem befolyásolja annyira mint a pára, jó ez a szűrő, de csak tiszta ég alatt. Most az volt :)

Én ezzel a képpel kívánnék itt is derült egekben gazdag, Boldog Új Évet! :) Egy darabig most nem lesznek tőlem ilyen osc-dualnarrowbandes képek, mert a jó ég alatt inkább RGB-t szeretnék fotózni. :) Az idei év nagyon kellemes volt asztrofotózás terén. Nem annyira produktív a képek ügyében, de sokkalta inkább fejlődés volt ez technika és helyszín terén. Pár évvel ezelőtti képeimhez képest, ez a fotó komoly előrelépést jelent, de én mégis szeretnék inkább sötétebb ég alól RGB-t fotózni. Továbbra is érdekelnek a sötét és fluxusködök: meglátjuk, hogy az új helyszín ezen mennyit segít. 2023 a váltásról is szólt. A fényképezőgépek azóta vagy time-lapse-ként, vagy csak random asztrotájképként végezték a fiókban, gondolván a jövőre, amikor már annyira sok lehet a borult, hogy több rendszerrel együttesen kellene valamit alkotni.

2023.06.19-én Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem a Kentaur csillagképben található, NGC 5128 katalógusszámú Centaurus A galaxisról. Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, annyira délen van, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető, még egy 50 mm átmérőjű binokulárral is látható. A felvételen egyből feltűnik a galaxis gömb alakú formája, a fényes magot halvány haló vesz körül, ami kifelé egyre halványul. Függőlegesen két halvány kitörés hagyja el a galaxist, míg a magot egy nagyon szembetűnő porsáv szeli ketté. A Centaurus A egy lentikuláris rádiógalaxis, nagyon erős rádió- és röntgenforrás. A múltban egy kísérőgalaxisával ütközött, emiatt gyors csillagkeletkezés indult el belsejében, illetve a magjában lévő fekete lyukba nagy mennyiségű gáz jutott, jelentősen megnövelve a különösnen nagy tömegű (55 millió naptömegű) fekete lyuk aktivitását. A fekete lyuk környezetéből, az akkréciós kororongből nagy sebességgel, a fénysebesség felével részecskenyalábok indulnak ki, ezeket a nyalábokat láthatjuk függőlegesen a felvételen. A részecskenyalábok felelősek a rádió- és röntgensugárzás keletkezéséért. A galaxis magját keresztező porsáv a Centaurus A-val ütköző kísérőgalaxis maradványa. Az ütközés miatt alakult ki a lencse szerű alakja is, ami átmenet az elliptikus és a spirális galaxisok között. A galaxist James Dunlop skót csillagász fedezte fel 1826-ban. 14 millió fényévre található a Földtől, átmérője 60 000 fényév.

A hajnali teszt során felmerült dolgokat igyekeztem javítani az este folyamán, tesztobjektumként pedig a Perzeusz ikerhalmazt választottam. A póklábak valahogy elmásztak a hajnali fotózás után de én inkább ezt mondanám az új rendszer valamire való első képének. A fotó a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Tehetség Program kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.

A telihold nem segített sokat az alaból se jó helyzeten, a felhők miatt pedig nem sikerült annyi fotont gyűjteni mint terveztem, de valami azért kijött belőle. A fotó a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Tehetség Program kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.

A gyönyörű M33 egy közel 3 millió fényévre levő spirálgalaxis a Triangulum csillagképben. 50 ezer fényév átmérője fele akkora mint szomszédja a Tejútrendszer mérete. A galaxis a Lokális Csoport nevű galaxishalmaz tagja és gravitációs kapcsolatban áll az Androméda-galaxissal. A galaxis tömege 10-40 milliárd naptömeg közé tehető, melynek felét csillagközi anyag, por és gáz alkotja. Ennek köszönhetően csillagkeletkezés aktivitása jelentős a Lokális Csoport két másik spirálgalaxisáéhoz, az Androméda galaxiséhoz és a Tejútéhoz képest. A galaxis karjaiban számos fényes (vöröses) hidrogén emissziós ködösség azonosítható, amelyek erős csillag keletkezési régiók. A Triangulum jelenleg az Androméda galaxis felé közeledik és 2,5 milliárd év múlva egy erőszakosabb találkozás következik be. Már kisebb nagyítású távcsővel is látható az Androméda és a Kos csillagkép között félúton, de jó szemmel és kivételes megfigyelési körülmények esetén akár szabad szemmel is észrevehető, ha valaki tudja, hogy hol és mit keressen. Magyarországról egész évben látható, csak áprilisban nem, mert akkor a nappali égbolton van.

A Nap 2023.12.29-én, 11:00-kor a Zalaegerszeg - Kertvárosi ekélyemről. Egy Lunt 35 naptávcsőre rögzített ASI178MM monokróm kamerával készítettem egy rövid felvételt.

2023.06.19-én Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem a Kentaur csillagképben található, NGC 5128 katalógusszámú Centaurus A galaxisról. Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, annyira délen van, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető, még egy 50 mm átmérőjű binokulárral is látható. A felvételen egyből feltűnik a galaxis gömb alakú formája, a fényes magot halvány haló vesz körül, ami kifelé egyre halványul. Átlósan két halvány kitörés hagyja el a galaxist, míg a magot egy nagyon szembetűnő porsáv szeli ketté. A Centaurus A egy lentikuláris rádiógalaxis, nagyon erős rádió- és röntgenforrás. A múltban egy kísérőgalaxisával ütközött, emiatt gyors csillagkeletkezés indult el belsejében, illetve a magjában lévő fekete lyukba nagy mennyiségű gáz jutott, jelentősen megnövelve a különösnen nagy tömegű (55 millió naptömegű) fekete lyuk aktivitását. A fekete lyuk környezetéből, az akkréciós kororongből nagy sebességgel, a fénysebesség felével részecskenyalábok indulnak ki, ezeket a nyalábokat láthatjuk átlósan a felvételen. A részecskenyalábok felelősek a rádió- és röntgensugárzás keletkezéséért. A galaxis magját keresztező porsáv a Centaurus A-val ütköző kísérőgalaxis maradványa. Az ütközés miatt alakult ki a lencse szerű alakja is, ami átmenet az elliptikus és a spirális galaxisok között. A galaxist James Dunlop skót csillagász fedezte fel 1826-ban. 14 millió fényévre található a Földtől, átmérője 60 000 fényév.