Összes észlelés

A fotózott nyílthalmaz a Kassziopeia csillagképben, gazdag csillagmezőben található. A kép szerint a halmaz nagyrészt vörös csillagokból áll, kora alapján középkorúnak osztályozott halmaz. A képek gyenge légköri nyugodtság mellett készültek.

Ez az idős planetáris köd a Róka csillagképben található, távolságát a források eltérően adják meg, 1120 illetve 2450 fényév. A központ csillaga egy fehér törpe, a köd közepén látható fényes csillag alatt megtalálható kék színű, 17,1 magnitúdós csillag. Látszólagos mérete ~13x15 ívperc. A köd felületi fényessége nagyon alacsony, 20 perces Hidrogén alfa képeken alig, a 20 perces OIII képeken pedig egyáltalán nem látszik.

2023.06.18-án éjszaka Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Decca station területén készült felvételem a Páva (Pavo) csillagképben található NGC 6744 galaxisról. Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető. A felvételről rögtön feltűnik, hogy egy küllős spirálgalaxist láthatunk, magjából egy pár "küllő" nyúlik ki, és a spirálkarok ezekből a küllőkből ágaznak tovább. A felvételen a sárgás magot kék színű, "pelyhes" spirálkarok veszik körül, ahol gyors csillagkeletkezés folyik. A Tejút ikertestvérének is nevezik, mert az ismert galaxisok közül ez hasonlít a leginkább a Tejúthoz, szintén küllős spirálgalaxis. A Tejútnál viszont lényegesen nagyobb: átmérője 175 000 fényév. Van egy nagyobb kísérőgalaxisa is, a felvétel alján látható, elnyúlt NGC 6744A. 31 millió fényévre van a Földtől, James Dunlop fedezte fel 1826. június 30-án, Ausztráliából.

2023.06.20-án koraeste, Namíbiában az Isabis-völgyben fekvő Decca station területén készült felvételem a Hajógerinc (Carina) csillagképben található NGC 3372 katalógusszámú Carina-ködről. Szabad szemmel is látható volt fényes, diffúz foltként, 50 mm-es átmérőjű binokulárral pedig már lenyűgöző látványt nyújt. Leginkább az Orion-ködre hasonlít, viszont legalább kétszer akkora, és jóval fényesebb is. A kisebb sötétködökkel tarkított fényes, fehér központi régiót a jellegzetes "L" alakú hideg gázfelhők részben kitakarják. A köd közepén az Éta Carinae csillag és a Kulcslyuk-köd található. Kifelé haladva már vöröses színnel örvénylik és fodrozódik a ködöt alkotó hidrogén, amit kisebb sötétködök tarkítanak. Nicolas Louis de Lacaille francia csillagász fedezte fel 1752. január 25-én, amikor két éven át a déli égboltot katalogizálta a Dél-Afrikában található Jóreménység fokáról. 10 000 csillagot mért fel és 14 csillagképet nevezett el. Elnevezését a 19. században kapta John Herscheltől. 8 500 fényévre található tőlünk, átmérője 460 fényév. Csillagkeletkezési régió, a fiatal csillagok erős sugárzása gerjeszti a ködöt alkotó hidrogénatomokat, amik a többletenergiát a 656nm-es hullámhosszon adják le, amit mi látható vörös fényként észlelünk. A közepén a hidrogénen kívül jelentős mennyiségű oxigén is észlelhető. 2022-ben a James Webb űrtávcső első képeinek egyikén a ködösség egy részletét fényképezte le, a felvétel a "Kozmikus sziklák" (Cosmic cliffs) néven lett híres.

2023.06.21-én hajnalban Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Decca station területén készült felvételem a Messier 8 Lagúna-ködről, a Messier 20 Trifid-ködről és a Messier 21 nyílthalmazról. Itthonról csak nagyon nehezen figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont a zenitig emelkedtek a Messier-objektumok. A kép jobb oldalán megfigyelhető a Messier 8 Lagúna-köd, ami egy nagy kiterjedésű, gázból és porból álló csillagbölcső, aminek hidrogénjéből új csillagok születnek. A fiatal, forró csillagok erős UV sugárzása a hidrogént ionizálja és gerjeszti, emiatt a hidrogénatomok a 656 nm-es hullámhosszban kisugározzák az extra energiát. Ezt a hullámhosszot mi vörös fénynek fogjuk fel. A már megszületett csillagok "csillagszele" a köd szerkezetébe érdekes formákat vág. A sötétebb csomókban és nyúlványokban pedig csillagközi hideg por látható. Giovanni Hodierna fedezte fel 1654. előtt. 4 000-6 000 fényévre található a Földtől, 50-110 fényév a hosszúsága. A felvétel bal oldalán feltűnik még a bíbor színű Trifid-köd, amit a sötét porfelhők látszólag három részre osztanak fel, innen jön az elnevezése is: trifid -> "három lebenyre osztott". A Trifid-ködben aktív csillagkeletkezési régió található, magát a ködöt fiatal O típusú óriáscsillagok gerjesztik, emiatt bocsát ki fényt a hidrogén-alfa hullámhosszon. A vöröses területet egy örvénylő, kékes reflexiós köd veszi körül. Az objektum része egy nyílthalmaz is, így az M20 egyszerre tartalmaz emissziós ködöt, reflexiós ködöt, sötét ködöt és nyílthalmazt is :) Charles Messier fedezte fel 1764. június 5-én. 5 000 fényévre található tőlünk, átmérője 42 fényév. Az egyik legfiatalabb ismert csillagkeletkezési terület. A Trifid-köd fölött tűnik fel a Messier 21 nyílthalmaz, a két objektumot egyszerre fedezték fel. A halmaz ritkás, kevés tagból áll. Közepén sűrűbben helyezkednek el a csillagok, a magtól kifelé gyorsan ritkul, viszont tagjai jóval fényesebbek a környező csillagoknál.

2023. november 20-án lett 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. Ennek örömére egyik nap összejött a derült is, meg a helyi tranzit is. Csupán a seeing volt 1-es. Az ISS 1000km-es távolságra volt tőlem a fotózáskor. Mivel ilyenkor alacsonyan van a nap, ez majdnem a legnagyobb közelség, amikor tranzit van. Hagyhattam is volna a turbulencia ellenére, de pluszban érdekelet néhány config a rendszeren és akkor már úgy voltam vele, hogy megéri megpróbálni. A legnagyobb nehézséget ilyenkor a kompozíció jelenti ezzel a kamerával és ezzel a fókusszal.

Tegnap este végre olyan jó legkör adatott,hogy már régen.Nagyon szép látványt nyujt a fogyó Hold,szépen megvilágitott részletes kráterek...előcsalogatott szinek,egyszerűen megúnhatatlan.

Eme fajta kisbolygós panorámát csíkhúzósként már ki akartam próbálni, de csak mostanában volt rá lehetőségem ilyet készíteni látványos előtérrel. Egy nyugodt novemberi éjszakán mindez sikerült. Egy ilyen sorozatból korábban készítettem már horizontális vetületet, de kisbolygós panorámába még sose fordítottam bele. Az előteret alaposan megfotóztam. Minden panel stackelve lett. Darkot levontam, stb. Küzdöttem a random lámpázók miatt stb. Magyarországról nézve az égbolton nagyon érdekesen mozognak a csillagok az idő előrehaladtával. Keleten emelkedő csillagok klasszikus felkel-delel-nyugszik útvonalat járják be, míg délkeleten emelkedő csillagok nem is nagyon kerülnek magasra. Azonban északon van egy csillag, mely mindig ugyanott látszódik az égbolton, melyet Sarkcsillagnak hívunk. Nem összetévesztendő az Esthajnalcsillaggal, mely a Vénusz bolygó valójában. A Sarkcsillaghoz közel álló csillagok-csillagképek sosem nyugodnak le, hanem az óramutató járásával ellentétesen elfordulnak. Ezeket cirkumpoláris objektumoknak hívjuk.

2023.11.06-ai és 2023.11.25-ei Északi fény összehasonlítása. Sajnos egyiket se sikerült szépen megörökíteni, de a 6-ait szabad szemmel is láttuk, ami fantasztikus volt!! Az egész északi eget beborította a ciklámenes-vöröses sávozás. Nem lehetett összekeverni Budapest fényszennyezésével. Rögtön tudtuk, hogy mit is láthatunk arra. :)

NGC7789 - Caroline rózsája észlelve vizuálisan és fotózva Őrimagyarósdról VCSE téli észlelő hétvégén

02:26 (CEST) N: 53x Olyan az alakja, mint egy szálló repülőgép alulról nézve. A törzse mentén sűrűbbek a csillagok. A csillagai egyfényűek, kettőt kivéve a faránál: az egyik fényesebb, mint a másik. Ennek a színe sárgás. Megjegyzés: Az észlelés pillanatában nem ismertem a "Bagoly-halmaz" elnevezést, így az nem befolyásolt az leírásban.

02:00 (CEST) N: 53x Közepesen halvány csillagokból álló nyílthalmaz. Teljesen felbontható csillagaira. A csillagai egyszínűek és egyfényűek. A közepén van két csillag nagyon közel egymáshoz.

01:18 (CEST) N: 53x A nyílthalmaz elég halvány. Nagyon sűrű. Változó fényességű csillagokat tartalmaz. Ködösség is fellelhető benne. Kellemes látvány.

00:44 (CEST) N: 53x A két halmaz teljesen felbomlik csillagokra. A bal oldai sűrűbb, mint a jobb oldali. Csillagaik különböző fényességűek. Ez a változatosság nagyszerű látvány. Bal: A közepén van egy gyűrű alakzat nagyon kicsi, de éles fényű csillagokból.

00:03 (CEST) N: 53x Sokkal kisebb, mint az M13 (23:44). A magja pontszerű, kör alakú. Olyan, mintha a közepe csillagpont lenne. Elfordított látással kissé ellipszis alakú. A szélénél is világos még.

23:44 (CEST) N: 53x Üdítő látvány, felbontható csillagokra. Nem tér el a kör alaktól. A két csillag, ami közrefogja, narancs és kékesfehér színű. Kb. a fele fényes. A magtól kifelé haladva hirtelen halványodik. Fokozatosan olvad bele a háttérbe.

22:54 (CEST) N: 53x A Vadászebek gömbhalmaza ma sem tér el a kör alaktól. A pereme nem igazán kivehető. Közepérők kifelé haladva folyamatosan csökken a fényessége, illetve ezen túl a háttérbe is fokozatosan olvad bele. A fényes része kb. 70%-a az egésznek. Felbontható csillagokra.

23:48 (CEST) Mindig jó érzés megpillantani egy galaxist, legyen akármilyen nehezen is látható. Az M51-nek csak a magja látszik, az is rettentő halványan. Rossz az ég minősége.

03:00 (CEST) N: 53x Nehéz kivenni a háttérből, főleg az Androméda-köd mellől. Olyan, mint egy haloval rendelkező csillag. Három másik csillaggal egy trapézt alkot, így a csillagokkal összehasonlítva egyértelműen megkülönböztethető a csillagoktól.

02:28 (CEST) N: 53x Nagyon nehéz megpillantani. Az alakja szabálytalan. Elfordított látással látható a magja.