Mélyég észlelések

A fotózás helyszíne Trahütten Ausztria Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (átalakított) fényképezőgéppel, Optolong L-eNhance szűrő, és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×60-es SVBONY gyártmányú keresőtávcsővel. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte. Fókusz beállításhoz ZWO EAF autofocuser-t használtam. Mezősimítást flat-box-al készítettem. A képfeldolgozást Siril szerkesztővel készítettem.

Halvány, de igen jellegzetes planetáris köd. A remek trahütteni ég alól nekem szűrő nélkül tetszett legjobban a látvány. Szépen látszik a bagoly mindkét szeme. Bár a nyugati valamivel halványabb, mindkettő jól elkülönül az égi háttértől. Ugyanez igaz a köd többi, fényesebb részére is, a kelet felé eső részek egyértelműen fényesebbek a nyugatiaknál.

Eszméletlenül gyönyörű galaxis, a látómező több, mint harmadán húzódik keresztül. Sok részlet megfigyelhető: a központi dudor rendkívül fényes, egyik fele kicsit kisebb, mert nem tökéletesen éléről látunk rá a galaxisra. Ugyanez igaz a galaxis korongjára is, egyik oldala valamivel vaskosabb, fényesebb a másiknál. A galaxison végighúzódó porsáv egyértelműen kivehető, elkülönül az égi háttértől, feltűnő része az összképnek. A kelet felé elhúzódó korongrészlet valamivel hosszabb a nyugatinál. Igazán megkapó látvány!

Nagyon szép páros, egy élmény őket egy látómezőben látni. Az M65 elnyúltabb, szivar alakú, magja a nyugati részére tolódott, kifejezetten fényes. Az M66 ezzel szemben ovális alakot mutat, néhány jobb pillanatban mintha spirálkarokat is ki lehetne venni. Magja ennek is fényes és jól elkülönülő. Minél tovább figyelem őket, annál jobban betöltik a látómezőt és annál feltűnőbbek lesznek a köztük levő különbségek.

Apró, halvány gömbhalmaz. A környező csillagmező gazdag, szép csillagláncokkal. A halmaz maga inkább mutat egy galaxiséhoz hasonló képet. A közepe, illetve az északi és déli szélei fényesebbek az átlagnál, ezzel bogárszerű alakot adva a halmaznak. Csillagot sajnos egyet sem sikerült felbontani.

Nagyon érdekes halmaz. Kicsi, de fényes. Egyértelműen elkülönül egy magrégió, melynek csillagai rendkívül fényesek. A külső részeket azonban alig lehet csillagokra bontani, csak néhány látszik külön. A halmaz egészen gömbszimmetrikus, bár körvonalai néhány más halmazhoz hasonlóan egy virág alakját kölcsönzik neki.

Igen szép és nagy kiterjedésű gömbhalmaz, a nagyítás is rendkívül jól áll neki. Hasonlít az M15-re, de annál valamivel kisebb. Fényességprofilja szinte tökéletesen lineáris, egyenletesen csökken kifelé haladva. A csillagok eloszlása is kifejezetten egyenletes, nehezen különíthető el magrégió. A külső területeken azért feltűnik pár fényes csillaglánc. A legkülső területek szabálytalan alakja egy virág formáját kölcsönzik neki.

Sajnos az éjszaka semmi másra nem volt jó, mint nyílthalmazokat, kettősöket nézni, azokat is leginkább észak felé, így nem sok elérhető célpont maradt. Az M40 csillagai a környező csillagokhoz képest viszonylag halványak. Egyértelmű fényességkülönbség látható a pár nyugati tagja javára.

Meglehetősen elmaradt eme fotóm feltöltése. Sokat vaciláltam a kompozíción, mert igaz a célobjektum látványos, de körülötte a ködösség halvány, ráadásul az időjárás sem segített. :

A kép két, holdfényes, de tiszta éjszaka első felében készült a lenyugvó, Cepheus csillagképbeli M37 nyílthalmazról, holdfázis ~60%.

180x: Három, viszonylag fényes, hasonló kinézetű galaxis egy vonalban, egy fényes csillag szomszédságában. A legnyugatibb NGC 5794 halványabb a másik kettőnél.

180x: Meglehetősen halvány, megnyúlt galaxis. Megnyúltsága nagyjából észak-déli irányú, a látómezőben egy közeli csillag mellé mutat. Felülete inhomogénnek tűnik. (Észlelés utáni megjegyzés: valójában két galaxis, szorosan egymás mellett, köztük egy halvány csillaggal. Ezt érzékelhettem inhomogenitásnak.)

180x: Kis méretű galaxis. Viszonylag fényes, homogén folt.

180x: Kis méretű, közepesen fényes, kerek galaxis. Nem pont középen a legfényesebb.

180x: Két kisebb méretű, de viszonylag fényes galaxis látható szorosan egymás mellett. Alakjuk kerekded. Az M51 és kísérőjének kistávcsöves látványára emlékeztetnek.

A rendszer nem épp galaxisokra való, tehát elég kicsi a téma a képen, ám egy 120 millió fényévre lévő galaxistól nem várható el, hogy nagy legyen a 800mm-es látómezejében. A tél nem fenékig tejfel a csillagda környékén. A füstgázok meg a pára mindennapos jelenség volt errefelé, ám tesztelési célból egész jól vizsgázott a rendszer. Ebben az esetben a távcsőre magától ráforduló tubussapka problémája is meg lett oldva, noha az nem a tubuson, hanem a csillagda falán kapott helyet a súlycsökkentés céljából.

Messier 13 & NGC 2607 Az M13 egy gömbhalmaz a Herkules csillagképben. Távolságát 25,000 fényévre becsülik. Az északi égbolt egyik leglátványosabb gömbhalmaza. Az égbolton nem sokkal az M13 mellett figyelhetjük meg az NGC 6207 jelű spirálgalaxist ami a Földtől 30 millió fényévre helyezkedik el. Péntek éjszaka végre sikerült derült időben kijutnom fotózni és sikerült kipróbálni az autoguidert is. Célpontnak egy viszonylag fényes objektumot választottam a telihold miatt. Azon nagyon meglepődtem hogy még az NGC 6207 is látszik a képen a 12 magnitúdós fényesség ellenére. Jól sikerült a teszt, de mit ad isten... tönkrement a páramentesítő fűtésem és a tervezett 250 expó helyett csak 56 készült el. 🙁 A helyes színekkel nagyon bajban voltam a telihold miatt, de remélem elnyeri a tetszéseteket. Felszerelés: Kamera: Canon 6D Távcső: LZOS MC-MTO-11CA 100/1000 F/10 Mechanika: Skywatcher Star Adventurer 2i Vezetés: Lacerta MGEN-II és 9x50 keresőtávcső Expozíció: 56x35s +20 dark,darkflat,bias,flat ISO-6400

2022.04.29-én, a VCSE észlelőhétvégéjén készült felvételem a Hickson 44 kompakt galaxishalmazról. Az észlelőhétvégén jó hangulat volt, a szabadban kellemes hőmérséklettel. Fotózás közben volt lehetőségünk vizuális észlelésekre is. Éjfél után volt némi felhőátvonulás foltokban, az ég minősége is változó volt. Paul Hickson kanadai csillagász katalogizálta a galaxishalmazt, a 100 kompakt galaxishalmazt összefoglaló katalógusában, melyet 1982-ben véglegesített. Négy tagból áll, a jellegzetes porsávokkal tagolt NGC 3190-ből, az "S" alakú NGC 3189 galaxisból, az elliptikus és fényes NGC 3193-ból, továbbá a kisebb spirális NGC 3185-ből. A halmaz 80 millió fényévre van tőlünk. Az egyes galaxisokat eltorzította a többi tag gravitációja, jelenleg is az összeolvadás fázisában vannak, miközben egyetlen nagy csillagvárossá olvadnak össze. A kép hátterében számos távolabbi, halványabb galaxis is megfigyelhető.

Feldolgozva Siril-el és Photoshop-al.

EQ-5 mechanikára rögzített Altair 72/420 mm 102ed refractor , William Optics Flat6A III 0.8x Reducer / Flattener, illetve vezetéshez 9×60-es SVBONY gyártmányú távcsővel; a kép Canon 6D (átalakított) fényképezőgéppel készült. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte. Fókusz beállításhoz ZWO EAF autofocuser-t használtam. Mezősimítást flat-box-al készítettem. 40 db light (240sec), 20 dark (240sec)- iso3200, és 30 db flat (autoflat iso 100-on) kép készült. A képfeldolgozást Siril 0.99.8.1-es verzióval készítettem.