Mélyég észlelések

Tűzkerék-galaxis. 43x: A karok beljebb egyértelműek, kifelé sötét ívek sejtetik. Látszik egy fényes, és talán egy halványabb kísérő, még visszatérek rá.

Örvény-köd. 43x: Már látszanak a karok sávjai. 150x: Szépen tekerednek az egyenetken fényességű karok, az anygahíd is sejthető már. A magok sem csillagszerűek. Lerajzolásában a felhők akadályoztak.

Szivar-galaxis. 273x: Nagyon fényes, mintha képernyőn lenne. Egész látómezőt betölti. Olyan, mint fotókon, csak fekete-fehér és homályosabb. A halvány filamentek simán látszottak. Lerajzolásában a felhők akadályoztak.

A március 15-ei munkaszüneti napot és a kedvező időjárást kihasználva észlelőtársaimmal kitelepültünk a VCSE kávási észlelőbázisára egy gyors asztrofotózásra, én a Messier 44 nyílthalmazt vettem célba. A vezetésem nem akart beindulni két órányi próbálkozás után sem, úgyhogy vezetés nélküli egyperces expozíciókat állítottam be. Szabad szemmel halvány pacaként látható, de egy kisebb binokulárral már látványos nyílthalmaz. A felvételen egyből feltűnhet a nagy, ovális alakba rendeződött és fényes csillagokból álló ritkás halmaz. Főleg kék színű csillagokból áll, néhány sárga színű taggal. A csillaghalmaz közepe sűrűbb és sokkal fényesebb tagokból áll mint a külső régiók, a környezetétől látványosan elkülönül. Az ókor óta ismert objektum, Galilei is tanulmányozta, 40 tagot számlált meg. Charles Messier 1769. március 4-én vette fel katalógusába. 577 fényévre van a Földtől, 600 millió éves a beslések szerint. Nagyobb amatőrcsillagászati távcsövekkel 200 tagot sámolhatunk össze, de valójában 1000 csillag alkotja. Tagjainak többsége vörös törpecsillag, amik észleléséhez az amatőrcsillagászatban használt távcsövek már nem elegendőek.

2023.03.25-én, a VCSE észlelőhétvégéjén készült felvételem a Hickson 68 kompakt galaxishalmazról. Az észlelőhétvégén jó hangulat volt, napközben felhős-esős időjárással. Éjfélig kétszer volt felhőátvonulás, ilyenkor fél-fél órát pihentünk, amíg ismét derült idő nem lett. Az éjszaka további része derült volt szerencsére. Paul Hickson kanadai csillagász katalogizálta a galaxishalmazt, a 100 kompakt galaxishalmazt összefoglaló katalógusában, melyet 1982-ben véglegesített. Öt tagból áll, ezek: - NGC 5353, NGC 5354: Egymáshoz nagyon közel látszó lentikuláris galaxisok. A lentikuláris galaxisok átmenetet képeznek a spirális és elliptikus galaxisok között. - NGC 5355 és NGC 5358: Kisebb lentikuláris galaxisok, az NGC 5353-NGC 5354 párostól jobbra látszanak a képen. - NGC 5350: Küllős spirális galaxis. A mérések szerint a tagok jelenleg nem olvadnak össze, csak közel helyezkednek el egymáshoz. A halmaz 90-120 millió fényévre van tőlünk. A felvételen megfigyelhető még az NGC 5371 spirális galaxis is, ami nem a galaxiscsoport tagja, bár hasonló távolságban van tőlünk, mint a Hickson 68 csoport tagjai. Az UGC 8841 galaxis szintén megfigyelhető, a kép felső részén. A kép hátterében számos távolabbi, halványabb galaxis is megfigyelhető.

Béta és Theta között, Thetához közelebb. M29-re emlékeztet. Koordináták: 15h 30m 51s +30° 40' 10" CrB messze legkönnyebb mélyégobjektuma. LM = 65' (48x).

218x: Az M49 melletti rombusz közepén lévő galaxis. Magja körül szakadások, lyukak egy gyűrű mentén. Nagyon aprók, nem élesek. LM: 16,5'. M104 és M51 után a kedvenc galaxisaim egyike.

Jupiter szelleme-köd. 218x: UHC nem igazán segít most. Részletes, de a központi csillag nem látszik, annak ellenére, hogy csak 12 magnitúdós. A köd nagyon fényes, először el is kerültem, mert halványabbra számítottam. LM: 16,5'

Napóleon kalapja. 34x: Egyértelmű, de nem látványos. Ennek ellenére érdekes, hasonlóan fényes csillagok alkotják egymástól hasonló (látszó) távolságra. A csúcsa a leghalványabb. Mindössze 7 csillag, nagyobb nagyításon se látszik más, pedig van itt még két 13-nál fényesebb csilag, csak Budapest fénybúrája eltakarja őket. A 15,5 magnitúdós PGC 50934 jobbról a második csillag felett lenne. A látómező 100'.

218x: Füzér-galaxis. Elnyúlt ovális elkülönülő magvidékkel. Csak a közepe látszik. A látómező mérete 16,5'. Az M81-ből csak nagyon kevés látszott.

A fátyolfelhők miatt elsőre voltak kétségeim a fotózást illetően, ám végül sikerült megörökíteni a látványos együttállást.

Részletesebb rajz az előző észlelésről.

Szivar-galaxis. 218x: Az új okulár első éles bevetése. Gyönyörű kép, a galaxis a fél látómezőt kitölti, bár ennél jóval nagyobb lehet a valóságban. Számos sötét sáv a fényes csíkba beleharapva. A látómező mérete 16,5°.

Megörülve a kicsit tisztább égnek kimentem, hogy amíg lehet fotózzak valamit, de annyira fátyolos volt az ég, hogy végül erre esett a választás. A párta még külön fel is dobta.

A Nagykutya csillagkép látványossága a déli elhelyezkedése miatt nehezen levadászható, de február közepe táján - hála a korai sötétedésnek - volt rá alkalmam. Aztán egyéb teendők miatt más sorozatokkal együtt a merevlemezen pihentettem. Talán egyszer utolérem magamat... Ez a ködösség közel 12 ezer fényév távolságra van tőlünk, átmérője kb 30 fényév. A szerkezet kialakításáért a WR7 jelű Wolf-Rayet csillag felelős, amiről azt gondolják, hogy a mi Napunknál 16-szor nagyobb tömegű és több mint 280 000-szer fényesebb.

Csáp-galaxisok. 120x (20'): Mindenképp szerettem volna megnézni őket, de sajnos alacsonyan delelnek, és nem segít, hogy extrém halványak (bár a zenitben piskóta lett volna). Sok idő és pontos helyének az ismerete kellett a megtalálásához. Helyzetének köszönhetően székből tudtam észlelni, de így sem kímélt, szemkifolyásig kellett nézni, hogy valami értékelhető születhessen. Csak az észlelés végén látszott egyszerre a két galaxis, akkor is csak egy pillanatra. Így elég nehéz volt belőni, hogy is helyezkedhetnek el egymáshoz képest. A keleti (?) komponens lényegesen fényesebb. A csápokból néha, mintha feltűnt volna valami, de a szemem fényesebbeket káprázott. Csillagszerű közepük van, ezek magnitúdója alig haladhatja meg a 13-at. Nem részletesek, puszta megpillantásuk is már eredmény. Ebből az égből kihoztam a legtöbbet. 240x-on nem látszik sokkal több minden. Emlékeztető, hogy a régi Barlow-lencsét most már igazán lecserélhetném egy új okulárra.

Sombrero-galaxis. 120x (20'): Még a gyenge égbolt ellenére is gyönyörű, bár csak a közepe látszik, valójában sokkal nagyobb. A porsáv még nem látszik sötét csíkként, csak egy éles váltás vehető észre a korong és a haló között. Bánom, hogy nem a Csillagtanyán rajzoltam, pedig lett volna rá időm.

Orsó-galaxis (a délebbi). 120x (20'): Elnyúlt, középen kidudorodik. Fényes, de nincs sok részlet, ettől függetlenül látványos.

120x (20'): Mindketten halványak, az NGC 3418 csak ritkán tűnik elő. Csillagszerű magok, a kisebbik elnyúltabb. Az NGC 3414-ben meg lehet sejteni a küllőt.

Vázlat, részletrajz. A látómezőrajzon inkább csak a helyét és méretét jelöltem. UFO-galaxis, 120x. 240x-on nem látszott sokkal több minden, követni is nehezebb úgy.