Összes észlelés

Varázsló-köd. 48x: A nyílthalmaz már önmagában szép látvány. A köd háromszög alakú, déli oldala mindkét irányban túlnyúlik, elhajlik. Nevét süveg alakjáról kaphatta. Déli oldalától közvetlenül északra van egy vele párhuzamos, kis sötét sáv. Azt hittem, nehezebb lesz. A látómező mérete 65'.

Északi-lagúna-köd. 120x: Távoli objektum, ezért egész apró az ismertebb diffúz ködökhöz képest. Nyugati felén van egy fényesebb félkör, meg néhány halvány nyúlvány. Egy kettőscsillag ül a közepén. A látómező mérete 20'.

Buborék-köd. 48x, 120x: Nagyon halvány, hosszúkás, középen egy fényesebb résszel. ÉNy felé fényesebb, mint DK felé. Szerintem a legbelső fényes csomó magának a buboréknak egy része. Kis nagyításon az M52-vel együtt látszik, attól DNy-ra található. Az egész buborék ekkora műszerrel nem látszik, a mögötte lévő HII zónának is csak a fényesebb közepét tudtam megfigyelni. Nem könnyű objektum, a pontos hely ismeretében tudtam csak megtalálni, de utána már nem nehéz észrevenni egy 8-9 magnitúdós csillag körül, a Caldwell-lista is tartalmazza, bár ez a Barlang-köd után már nem feltétlenül jelenti, hogy látványos. A látómezőből 20' lett ábrázolva.

Ómega-köd. 48x: Sok részletet tartalmaz, több kiálló nyúlványt is észre lehetett venni. Jóval nagyobb, mint az először feltűnő fényes hattyúforma. Ennek vége legyezőszerűen szétterül DK felé, és közrefogja egy félkör alakú halvány ív. A látómező mérete 65'.

Selyemgubó-köd. 34x: Halvány, de egyből észrevehető emissziós köd, benne a Cr 470 nyílthalmazzal. Láttam benne egy sötétebb lyukat, a központi csillagtól Ny irányba. A felhőtől ÉNy-re, a látómezőben lefelé található a VdB 147 reflexiós, és a B168 jelű hosszú sötét köd. Utóbbi az IC 5146-nál sokkal feltűnőbb, nem fér bele a látómezőbe. A reflexiós köd mellett látható még egy sötét folt. A látómező mérete 100'.

120x: Egy halvány, elnyúlt folt néhány szintén halvány csillag mögött, amik egy keresztet formáznak (Czernik 11). Megtalálni izgalmas volt, a környékén sok érdekes köd és nyílthalmaz volt látható, melyek segítségével nem vesztem el a sűrű csillagmezőben, könnyen el lehetett navigálni. A látómező mérete 20'.

Nagy-Orion-köd. 120x: Kiteredt, fényes belseje részletes, nagyon sok kis inhomogenitás. Majdhogynem térhatású látvány, mintha hegységek és kanyonok szabdalnák egymást. A középső nagy sötét beharapás széle recézett. A Trapézium mögött egy nagyon enyhe sötétebb csík. Az M43 DK felé egy sötét sáv mögött túlnyúlik, de arra már nagyon halvány. A látómező mérete 20'.

szép tiszta égbolt

Szép tiszta,nyugodt légkör....

erős széllökések,de tiszta égbolt....

Egész este arra repkedett kettő feketerigó, pár percel későb viszont mindkettő majdnem fix helyet talált magának. Innentől jött az az időszak amikor meg kellett várni, hogy a két bolygó pont jó helyen legyen ehhez a fotóhoz. Türelemjáték volt de sikerült. Megpróbáltam egy f/16-al készült expóval elkészíteni de sehogy nem ment.

A kép Registax 6.0 programmal lett feldolgozva 369 db. framefileból.

A kép Registax 6.0 programmal lett feldolgozva 357 db. framefileból.

A kép Registax 6.0 programmal lett feldolgozva 318 db. framefileból.

Az esti alkonyati égen ragyog szoros közelségben a Vénusz és a Jupiter bolygó!

Az üstökösvadászat közben felmentem leellenőrizni, hogy az allskykamera meg a metállomás megvan-e még a múltkori szélvihar után. :D A tető világos kaviccsal van leszórva, ami nagyon frankón veri vissza az égbolt fényét, mely a mérések szerint sárgás-barnás hivatalosan. A téli égbolt látványosságai mind karnyújtásnyira hevertek. Hatalmas Állatövi fény, téli Tejút, téli csillagképek, lassan nyugvó őszi látványosságok. Természetesen kis flekként ott az üstökös is, illetve némi légkörfény tombol. Mostanában kicsit rosszabb a helyzet, hiszen Napunk aktív, emiatt jobban gerjeszti a felsőlégkört... ilyen helyen gyakorlatilag szabad szemmel is lehet látni néha a légkörfényt. A felvételt fulldome panorámából kihajtva a kör alakú kavicsos és a perem ilyen szép egyenessé válik. Fura egy kicsit, de hozok innét majd nyári égboltost is. Elsőként az az égbolt fogott meg, amikor ide feljöttem.

Az "Oroszlánhármas" a Földtől körülbelül 35 millió fényévre található az Oroszlán csillagképben , amely ennek az ikonikus spirál galaxiscsoportnak a becenevét adja. A hármast alkotó galaxisok, az M66, az M65 és az NGC 3628 gravitációs kötélhúzásban vesznek részt, így ez egy lenyűgöző mélyégi látvány. Galaktikus korongjaik a Földről nézve különböző szögekbe dőlnek. Az NGC 3628 az éléről látszik, míg az M65 és M66 elég ferde ahhoz, hogy felfedje spirálkarjait. Az NGC 3628 éles nézete elrejti előlünk a galaxis spirális szerkezetét, viszont láthatóak a vastag, sötét porsávjai amelyek átvágják a galaktikus síkot, szélein pedig a forró fiatal csillagok amelyek kéken ragyognak....megjelenése a „Hamburger Galaxis” becenevet érdemelte ki a csillagászok körében. Mivel a galaxisok gravitációs kölcsönhatásban vannak egymással nagyon valószínű, hogy a távoli jövőben egy gigantikus hármas összeütközésben születnek ujjá egy óriási szupergalaxis formájában! Nem igazán ideális körülmények között készültek az expók, mivel az utóbbi időben leszoktam a sötét Kékestetői égről és maradtam a fényszennyezettebb kertben (tablettel a kanapéról túl kényelmes vezérelni az ASIair-t)... szóval küzdelmes volt igy a kidolgozás! 25 órányi expóból kb. 5 óra ment is a kukába! Na majd ugyis jön a galaxis szezon és mivel az nem keskenysáv szűrős fel kell mennem újra a Mátrába! Amugy 2022 tavaszán kezdtem el, csak nem tudtam befejezni akkor mert hosszú időre elromlott az idő! Ha van észrevételetek szivesen fogadom! Köszönöm ha ránéztek!

Jupiter, Hold és Vénusz együttállása Február 22-én este 18:15 körül, helyi idő szerint. Polgár szélén készült a képem, durván rám sötétedett. De csodálatosabb volt élőben, mint igy fotón.

A képet 2023-02-14-én kezdtem, majd másnap még folytattam. Gyors kidolgozás után úgy láttam, hogy az OIII nagyon kevés, így a következő tiszta estén (ami egy héttel később volt) szinte csak OIII szűrővel gyűjtöttem még hozzá fotont, így az OIII a teljes kb 10 órás integréciónak majdnem a felét teszi ki.

A szép időn fellelkesülve elindultam az első kiválasztott fotós helyemre, az ún. méteres tetejére. Csodás volt innen nézve ez az együttállás főleg úgy, hogy egy bagoly hangos huhogása viszhangzott ekkor.