Mélyég észlelések

2022. 07. 25-én, a VEGA '22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábort során készült felvételem az NGC 6905 jelű planetáris ködről, más néven a Kék ragyogás-ködről. A ködöt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű "bin1" módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel. A felvételen hamar feltűnik a planetáris köd elliptikus, tűrkízes színű formája: középen egy szaggatott mintájú, kör alakú, fényesebb területet vesz körbe kétoldalt egy-egy halványabb, tölcsérszerű alakzat. A köd megjában halványan megfigyelhető a központi fehér törpe is. Az NGC 6905 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett mikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A halvány, középső csillag a kihúnyt csillag fehér törpévé alakult magja. A ködöt William Herschel fedezte fel 1784-ben, a Delfin csillagképben. Látszó átmérője nagyon kicsi, csak 1'. Távolságát 7500 fényévre becsülik, főleg oxigénből áll (ez adja kékes zöld színét), de maradt benne hidrogén is.

Látványos, nagyon tág nyílthalmaz az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagkép bétája közelében. Főleg nagy látómezőben, kis nagyításon érdemes észlelni. Személyes megjegyzés: Évekkel ezelőtt, a 2016-os szatymazi ifitáborban ez volt az első megfigyelésem / hevenyészett rajzom alanya. Most, hogy elkezdtem a rajzos mélyég észlelésekkel foglalkozni úgy gondoltam, jelentse ismét ez az objektum az új korszak kezdetét.

A Laguna-ködtől keleti irányban helyezkedik el ez az objektum. Megfogott a sokféle színűségével ez az objektum. Rengeteg csillagot tartalmaz ez a látómező, és csak ott van kevesebb ahol a porködök elhalványítják, vagy el is takarják azokat. Az objektumot tavaly Őrimagyarósdi táborban kezdtem el, egy részt utána még kis falumból tudtam hozzátenni. Sajna kevés jó lehetőség volt a fátyolfelhők miatt az idei (2022-es) táborban, de 12 db képet így is tudtam még rá fotózni. És végre sikerült hozzá korrekciós képeket is készíteni, ami könnyebbé tette a feldolgozást. Természetesen még kívánná az expót, de mivel alacsonyan is halad és csak ritkán vagyok olyan helyen ahol rá is látok, jövőre marad a tovább csinosítgatása.

Igen látványos, szabad szemmel is könnyen látható nyílthalmaz a Taurus (Bika) csillagképben. Nagy kiterjedése miatt kis nagyításon, és nagy látómezőben mutat jól igazán.

A nyílthalmaz legfényesebb csillagai A formát alkottak. Jöttek-mentek a felhők, ezért az átlátszóság rossz volt, de ehhez képest a nyugodtság meglepően jónak tűnt, amikor néhol kiderült az ég.

Látványos nyílthalmaz, szépen lehetett látni a bagoly formát. Felhős volt az idő, ezért sokszor félbe kellett hagynom, és csak akkor tudtam folytatni, amikor ismét kitisztult.

Az északi égbolt egyik leglátványosabb, egy alma csutkájára hasonlító planetáris köde a Vulpecula (Kis Róka) csillagképben. A Fröhlich Viki által vezetett rajzos észlelési workshop során, miután többen is lerajzolták a távcsövemben, gondoltam én is megörökítem. UHC szűrővel történt az észlelés, így sikerült a lebenyeket is jobban kiemelni.

Egyértelműen bagolyra (bár egyesek szerint szitakötőre, E.T.-re, sőt Wall-E-ra) hasonlító nyílthalmaz a Cassiopeia W-je alatt, a delta Cas közelében. Látványos, bemutatókon igen kedvelt célpont.

Nem lehetett tisztán látni a szabálytalan formáját, de az olykor-olykor halványan bevillanó csápszerű kinyúlásokat próbáltam ábrázolni. Ez az első gömbhalmaz rajzom, és a vázlatom se lett túl részletes, így a rajz kidolgozása nagyban múlt azon is, hogy hogyan emlékeztem rá másnap.

Nem lehetett tisztán látni a szabálytalan formáját, de az olykor-olykor halványan bevillanó csápszerű kinyúlásokat próbáltam ábrázolni. Ez az első gömbhalmaz rajzom, és a vázlatom se lett túl részletes, így a rajz kidolgozása nagyban múlt azon is, hogy hogyan emlékeztem rá másnap.

Eléggé felhős volt az idő, csak néha-néha derült ki az égbolt bizonyos részein. Leginkább a középső része látszott fényesen, annak enyhén háromszög formája volt. A külső része csak elfordított látással volt észlelhető. Maga a gömbhalmaz nem volt csillagokra boltható, de itt-ott kissé kásásnak látszott. A gömbhalmaz körül elhelyezkedő három fényesebb csillag közül a jobb alsó nem volt olyan feltűnő, mint amilyennek 4 óra alvás után véletlenül ábrázoltam. :D

Idő: 23:29 (UT) N: 35x Elég feltűnő, még szabad szemmel is látható, főleg elforgatott látással. Alakja elnyúlt, a középponti fényesedés jól kivehető, a galaxis többi része nehezebben látható. A középponti fényesedés alakját pont és korong közé tenném. A magon kívüli részen részletek nem láthatók, összemosódott, homogén paca.

Idő: 00:52 (UT) N: 35x Alakja korongszerű. Amikor belenéztem a látómezőbe, egyből észrevettem, de utána már csak elfordított látással tudtam megfigyelni. Nagyon nehezen lehet részletet kivenni, ebben a nagyításban nagyon homogén.

Idő: 00:41 (UT) N: 35x Kör alakja van, de a pereme nem látszik. A magja egyértelműen elkülöníthető. A fényesség a magtól kifelé hirtelen csökken.

Idő: 00:22 N: 35x Nincs eltérés a kör alaktól. A fényesség a közepétől folyamatosan csökken, illetve a háttérbe is folyamatosan olvad be. Ha sokáig nézem, derengenek pontok a halmazban, de inkább csak paca az egész. A pereme szakadozottnak tűnik. A központi mag nem látszik nagynak, inkább pontszerű.

Idő: 03:02 (UT) N: 35x A halmazokban ködösség van. Úgy tudnám leírni, hogy ha a látómező az égbolt, akkor a ködösség a Tejút. Sok különböző fényességű csillagokból állnak. Színeik kékesfehér. A két halmazt jól el lehet különíteni.

Idő: 02:58 (UT) N: 35x Már szabad szemmel is látható. Csillagai egyfényűek, fényesek. Teljesen felbontható. A csillagai viszonylag távol vannak egymástól.

Idő: 02:52 (UT) N: 35x Csillagokra teljesen felbomlik, csillagai nagyon halványak. Jól láthatóan sűrűbb a belseje, kifelé haladva ritkul. A csillagok színe fehér.

N: 36x Fényesebb a látómező, mint a lencsés 70/700-nál 35x nagyításban, de más változás nincs.

N: 35x 21:34(UT) Határozottan jobban el lehet határolni a fényes és fénytelenebb részeket, mint 20:57(UT)-kor.