Összes észlelés

A nyári estéken ha kivárjuk az éjszakát páratlan látványban lehet részünk. Galaxisunk fényesebb régiója a centrum emelkedik a horizont fölé. Ha elhadjuk a városok fényszennyezett utcáit és egy sötét helyen kémleljük a Dél-Keleti horizontot akár szabad szemmel is észrevehetjük halvány derengését. Észlelőtársammal is pontosan így tettünk szombat éjjel. Misefa és Nagykapornak mellett lévő magas dombra másztunk fel a nyári égbolt látványáért.

A bolygók után jött a Nap. Itthon vettem észre pár képen, hogy szép zöld a Nap felső része. Eddig még nem találkoztam ezzel a jelenséggel, így nagyon örültem neki...

Természetesen, versenytől mentesen teszem fel a képet. Semmi opciót nem akartam, hogy mindenféle csodát műveljek a képpel. Kimentem a bolygókat fotózni nagy nagyításon, és mivel sokan kérdezősködtek, hogy milyen a média által hatalmasra beharangozott bolygósor, ezért vettem a fáradtságot és pár kép erejéig lőttem rá úgy amúgy kézből, mert ugye az állványom foglalt volt. Én alapból esélytelennek találtam hogy megörökítsem a Merkúrt, ahogy néztem az objektívem még éppen befogta volna 10 mm-en, de a fénye bőven elveszett volna. 04:05-kor készült a kép, megvárva hogy a Vénusz a távoli fák fölé emelkedjen. Ekkor a Merkúr éppen a horizonton tartózkodott csak. Még utána vártam annyit, hogy a 200/1000-es csővel 3x nyújtáson megtaláltam a Merkúrt, de értékelhetetlen videót sikerült belőle készíteni. Aznap hajnalban nem volt jó a légkör nagy nagyításon, csak a Szaturnuszt, a Jupitert és a Marsot sikerült feldolgoznom. A képet annyit piszkáltam meg, hogy az átalakított gép vörösét kicsit visszavegyem. Személyes vélemény, hogy hajnali 3-kor viszont vizuálisan nagyon szép volt, és bizony a bolygósor kiemelkedett a sötét ég hátteréből.

Hajnalban a Gellért-hegyre mentünk fel, onnan volt biztos rálátás a bolygókra. A kép 18mm-en készült. Mivel a látómezőbe nem fért bele, így 6 darab panelből lett összerakva. 03:35-kor készültek a képek. Féltem, hogy a városi fények ellehetetlenítik a dolgot, de meglepetésemre nagyon szép egünk volt. Igaz csalóka is volt, mert távcsővel már nem nagyon akartak jönni a részletek. Ahogy jött fel a Nap, úgy lettek egyre szebbek a bolygók távcsőben, érdekes élmény volt.

VCSE 2022 bolygósorakozó című pályázatra készített felvételem. Egy barátommal elhatároztuk, hogy hajnalban észleljük, és ha tudjuk megörökítjük eme ritka együttállást. Közben jót beszélgettünk az univerzum csodáiról. Nagyjából hajnali 3 órakor keltünk és 3:15-kor már az észlelőhelyen voltunk, egészen napkeltéig. Az észlelőhelyet előzetes felmérés után választottam a lakóhelyemtől nem messze lévő kis dombon. A légköri nyugodtság igaz nem volt a legjobb, de ahogy hajnalodott, egyre tisztább lett. Egyedül a Hold erős fényszennyezése nehezítette a felvételek készítését. Fotózás közben binokulárral végeztünk Hold és bolygó megfigyelést is. Újabb maradandó élménnyel gazdagodtam. A felvételt Nikon D610 típusú fényképezőgéppel és egy Tokina ATX 17mm-es objektívvel készítettem. Kettő "szeletből" lett összeillesztve a végleges fotó. Az utófeldolgozást Adobe Lightroom és Photoshop programokkal végeztem. Az 5MB-os feltöltési korlát miatt , kissé romlott a felvétel minősége.

A VCSE ausztriai észlelőhétvégéjén készült felvételem, az Antares régióról. A Trahütten település közelében lévő szállásunk melletti észlelőréten kiváló lehetőég nyílt az alacsonyan, délen elhelyezkedő mély-ég objektumok észlelésére. A Skorpió csillagképben található ködösség a nyári égbolt egyik legszebb objektuma. A képen alul található az Antares, egy vörös óriáscsillag, ellette a Messier 4 gömbhalmaz. Rajtuk kívül emissziós ködök, sötétködök és reflexiós ködök is megtalálhatók a felvételen. A ködkomplexum magjában található a Rho Ophiuchi kettőscsillag, ami 360 fényév távolságban vannak tőlünk.

A VCSE ausztriai észlelőhétvégéjén készült felvételem, a Messier 6 "Lepke-halmazról". A Trahütten település közelében lévő szállásunk melletti észlelőréten kiváló lehetőég nyílt az alacsonyan, délen elhelyezkedő mély-ég objektumok észlelésére. A Lepke-halmazt itthonról csaknem lehetetlen megfigyelni, mivel nagyon alacsonyan van a déli égbolton. A halmaz viszonylag kevés tagból áll, távolságuk egymástól egyenletes, a halmazt alkotó csillagok mérete is egymáshoz hasonló. A csillaghalmaz kissé elnyúlt alakja egy lepkét formáz. A legtöbb tagnak kékes színe van, de a bal oldalon az egyik csillag szembetűnően vöröses színű. Giovanni Battista Hodierna volt az első, aki írásos megfigyelést hagyott ránk, 1654-ben. 1746-ban Jean-Philippe Loys de Chésaux újra felfedezte a csillaghalmazt, végül Charles Messier felvette katalógusába a halmaz 1764. május 23-ai megfigyelése után. Távolsága tőlünk 1600 fényév, átmérője 12 fényév, kora 92 millió év. 120 csillagból áll.

Szép együttállás La Palma egéről. A vonuló felhők a végén nagy szép képeket eredményeztek. Mikor még a Holdat takarták a felhők, igazán különös érzést kelltett bennünk a két bolygó látványa.

Szép bolygósor, előtérben a La Palmán sok helyen megtalálható különös lila virágok sziluettjeivel. Délebbről sokkal jobb a sorakozó megfigyelése, mint otthonról.

Rendkívül erős állatövi fény La Palma egén. Előtérben egy asztrofotós vörösszínű fejlámpájának fénycsíkja, mögötte a hegyről lefelé tartó autó fényszórójának vonala, felettük pedig a Jászol halmazig érő állatövi fény fénykúpja. Mindez a vastag felhőréteg felett.

Szép holdfelkelte után mire magasabbra jött a Hold, megjelentek a fátyolfelhők, amik inkább növeltek a kép szépségén, mintsem zavaróak lettek volna.

A VCSE ausztriai észlelőhétvégéjén készült felvételem, a Messier 20 "Trifid-ködről", illetve a felette elhelyezkedő Messier 21 nyílthalmazról. A Trahütten település közelében lévő szállásunk melletti észlelőréten kiváló lehetőég nyílt az alacsonyan, délen elhelyezkedő mély-ég objektumok észlelésére. A felvételen egyből feltűnő a bíbor színű Trifid-köd, amit a sötét porfelhők látszólag három részre osztanak fel, innen jön az elnevezése is: trifid -> "három lebenyre osztott". A Trifid-ködben aktív csillagkeletkezési régió található, magát a ködöt fiatal O típusú óriáscsillagok gerjesztik, emiatt bocsát ki fényt a hidrogén-alfa hullámhosszon. A vöröses területet egy örvénylő, kékes reflexiós köd veszi körül. Az objektum része egy nyílthalmaz is, így az M20 egyszerre tartalmaz emissziós ködöt, reflexiós ködöt, sötét ködöt és nyílthalmazt is :) Charles Messier fedezte fel 1764. június 5-én. 5000 fényévre található tőlünk, átmérője 42 fényév. Az egyik legfiatalabb ismert csillagkeletkezési terület. A Trifid-köd fölött tűnik fel a Messier 21 nyílthalmaz, a két objektumot egyszerre fedezték fel. A halmaz ritkás, kevés tagból áll. Közepén sűrűbben helyezkednek el a csillagok, a magtól kifelé gyorsan ritkul, viszont tagjai jóval fényesebbek a környező csillagoknál. Megközelítőleg 4000 fényévre található a Földtől, 6,6 millió éves, átmérője 36 fényév. 40-60 tagból áll a 780 naptömegű halmaz.

2 nap próbálkozás után június 13-án sikerült egy szemléltető értékű fotót készítenem a június második felére beharangozott nagy bolygóparádéhoz. Egyelőre helyszínt nem kerestem, a tiszta horizontú hátsó kertből készítettem az első képeket.

A fotózás helyszíne Trahütten Ausztria Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (átalakított) fényképezőgéppel, Optolong L-eNhance szűrő, és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×60-es SVBONY gyártmányú keresőtávcsővel. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte. Fókusz beállításhoz ZWO EAF autofocuser-t használtam. Mezősimítást flat-box-al készítettem. A képfeldolgozást Siril szerkesztővel készítettem.

A kifli csücske Hoztam egy újabb holdrészletet. Kicsit megcsúsztam vele, mert többször feldolgoztam és addig kínoztam a képet ameddig elégedett lettem az eredménnyel. A közelgő vihar üllője már majdnem elfedte de egy részletfotó még éppen belefért. Adatok: Kamera: ZWO ASI-120MC Távcső: LZOS MC-MTO-11CA 100/1000 F/10 Mechanika: Skywatcher Star Adventurer 2i 10.000 kép legjobb 500 képe PIPP,AS3!,PS

A VCSE ausztriai észlelőhétvégéjén készült felvételem, 10db. 20 másodperces expozícióból stackeltem össze, majd az egyik kép előterét illesztettem be.

A Nyugalom Tengere és környezete Megosztanám veletek az első olyan holdfotómat, amely nem az égitest egészét, hanem egy kisebb részletet. Többször voltak már próbálkozásaim amelyek mind a kukában végezték, de ez... ez most nekem is nagyon tetszik. A Nyugalom Tengere (Mare Serenitatis) egy hatalmas becsapódás maradványa amit feltöltött a bazalt ezért is sötétebb a színe. Innen balra találjuk a Kaukázusi Hegyeket és ez fölött vannak az Aristoteles ás Eudoxus kráterek. A terminátor mentén még az Alpesi völgy is látszik ahol most kel fel a Nap. Adatok: Kamera: ZWO ASI-120MC Távcső: LZOS MC-MTO-11CA 100/1000 F/10 Mechanika: Skywatcher Star Adventurer 2i 550 kép átlagolva PIPP és AS3! programokkal végül élesítés és piszkálgatás PS-el 2022 06 05 20:27 Zalaegerszeg, Landorhegy

Félhold a nappali égen Sokszor olvastam, hogy naplemente idején jobbak a légköri viszonyok és nagyságrendekkel jobb képet lehet készíteni a holdról. Kipróbáltam és valóban! 😃 Elképeztően nyugodt volt a légkor. Ezzel veszítettem némi kontrasztot, de legalább olyan részleteket is előhoztam amikről nem is álmodtam. Miután kész lettem vagy fél órán át legeltettem a szemem a hold felszínén az új ASI120 kamerámon keresztül. Adatok: Kamera: ZWO ASI-120MC Távcső: LZOS MC-MTO-11CA 100/1000 F/10 Mechanika: Skywatcher Star Adventurer 2i 3 képes mozaik Elemenként 550 kép átlagolva PIPP és AS3! programokkal végül élesítés és piszkálgatás PS-el 2022 06 05 20:27 Zalaegerszeg, Landorhegy

Hold Mozaik Első ilyen jellegű próbálkozásom. 2db 1000 képkockás avi legjobb 60%-a lett illesztve , majd a két stackelt fotót egymás mellé rétegeltem Photoshopban. Élesítést Topaz Denoise AI-val végeztem.

Második utam Izlandra, most a cél a giccses, naplementés sarki fény volt - és sikerült! Általában csak a fényes, egész égboltot beborító zöld képek a népszerűek, pedig a töltött részecskék egész évben jönnek. Naplementés - szürkületes sarki fényt pedig meglehetősen ritkán örökítenek meg. Pluszként nem is csak zöld, de magentás - lilás színeket is látunk feljebb, amitől talán még különlegesebb :) A sarki fényes szezon utolsó utáni napjait céloztam meg, amikor már nagyon-nagyon nehéz észlelni, asztro sötét egyáltalán nincs már. Az előtér pedig lehetett volna világosabb, de meghagytam reálisnak a képet. Egy teknőben ültünk, teljesen szigetelt minden oldalról, messziről jövő város fényeket, kb szabad szemmel is hasonló volt a látvány.