Összes észlelés

Sas-köd, Csillagkirálynő-köd, Teremtés oszlopai. 150x: Ezzel a nagyítással a legkönnyebbek az elefántormányok, UHC többet mutat, mint az OIII. Mind a hárman látszanak, az őket összekötő hidak is, pedig még épphogy csak felkelt az objektum. A halmaz önmagában is érdekes, a köddel együtt pedig megfogó látvány. A sas formája kirajzolódik.

23 mm 82° SkyPanorama okulár (N=70x): nagy, vizuálisan 4 ívperc átmérőjű, csipkézett-grízes szélű, fényes gömbhalmaz. Magja van, de az nem túl fényes. Nem szabályos kör alakú.

23 mm 82° SkyPanorama okulár (N=70x): nagyon halvány, széle határozatlan és nem vélik el az égi háttértől. Kb. 1-2 ívperc átmérőjű, közepe felé fényesedik. Alakja nem szabályos kör, hanem szabálytalan alakú, mintha egy átlagos kör határvonal körül ingadozna a széle. Még a szürkületi égen észleltem még 21:50 NYISZ előtt. Két fényesebb csillaggal közel egy vonalban látszik.

Hosszú idő után elkészült a Tejút panorámám. Nyilván az északi oldallal volt gond. Sokszor nekiálltam a feldolgozásnak, de aztán mindig félbemaradt mert igyekeztem a légkörfény és a vékony fátylak okozta gradienset ekkora képről levakarni. Nyilván vannak hibái a képnek, hisz a légkör folyamatosan változik, ráadásul a Földön nincs menekvés a légkörfény elől. Ekkora panorámánál meg az ebből adódó gradiens rengeteg volt, amit intenzitásmaszkokkal sikerült eltűntetni nagyjából.

Bálna-galaxis, Hokiütő-galaxisok. 150x: A 4631 az egész LM szélességét kitölti, kicsit túl is nyúlik rajta. Valóban bálnára hasonlít, nem csak méretben. Felszínén számos apró, sötétebb fodor. A 4627 felette lebeg, kihagyhatatlan látvány, ilyen nincs máshol. Szomszédja a keskeny és sokkal halványabb hokiütő. Meg lehet különböztetni, melyik a 4656 és a 4657, utóbbi nehezen látszik. a 4656 szintén szokatlanul nagy, de eltörpül a 4631 mellett. Feledhetetlen élmény!

Impozáns alkonyi együttállás ovál koronával fűszerezve.

Még ez is az új kamera tesztjének indult. Sajna a fátyolfelhők átvonulása a felvétel közben nem volt szerencsés, ez meg is mutatkozott a sztekkelés eredményében. Talán jobb is hogy nem lett tökéletes a kép :)

Épp kicsit kicsúsztak a látómezőből, ezért az rajzon kissé nagyobbnak tűnik. A Trifid-köd megfigyeléséhez UHC szűrőt használtam. A rajz közepén sűrűbben vannak a csillagok, de igazából csak azért, mert a nyílthalmaztól szerettem volna a megfelelő arányokkal eljutni a Trifidig.

Ezen az estén igazán nagy versenyt futottam a felhőkkel. Próbáltam a lehető legtöbb objektumot észlelni, mígnem 24-én 1:00 körül be nem felhősödött teljesen. Siettem a rajzzal, így talán észre is vehető, hogy az M66-on túlig már nem jutottam el a csillagmező feljegyzésében.

Kicsi de fényes objektum. Az ausztriai észlelőhétvégén rajzoltam, már épp be akartam menni, de előtte még egy rajzot szerettem volna készíteni. Így ezt a gyönyörű, jellegzetes objektumot választottam, hisz ezt minden észlelőnek meg kell egyszer örökítenie :)

Kihasználtam még utoljára a felhőmentes időt és lőttem párat a Plejádokra,mivel hamar takarásba került mindössze 1 óra expot gyűjtöttem ...nem túl minőségi felszerelésemmel ezt sikerült összehozni....

Imádom a Holdat minden fázisában,most együttállásban a másik kedvencemmel a Vénusszal....

Fátyol-köd/Cygnus-hurok (Keleti-Fátyol-köd, Pickering háromszöge, Nyugati-Fátyol-köd/Boszorkányseprű-köd). OIII szűrőn keresztül a 6960-ot most először szabad szemmel is láttam. 43x: Fotószerű látvány, természetesen egyszerre csak egy kis része látszik. A keleti oldal minden kis szálacskája külön kivehető, a legtöbbekkel ellentétben szerintem ez a látványosabb fele. A szálak közepe tejszerű, peremük áttetszőbb sötétszürke, a csillagmező hozzáad a látványhoz. A nyugati széle inkább ezüstösebb felszínű a sűrűbb szerkezete és nagyobb fényessége miatt.

Régóta tervben volt egy teljeskorongos felvétel, de vagy a felhők, vagy a nyugodtság, vagy nem értem rá pont, vagy nem volt látványos protuberancia. Most viszont sikerült és a Nap is jól nézett ki. Maga a feldolgozás nem tökéletes. A panorámaprogram furcsán illesztette össze, de azt görbézéssel eltudtam tüntetni. Engem valahogy nagyon megfogott az inverz belső és a lágy átmenet. Sok képnél láttam ezt, gondoltam azon a szép vasárnapon már készítek egy teljeskorongost.

Észak-Amerika-köd, Pelikán-köd, Mexikói-öböl-köd. 43x: Kb. az egyetlen mélyég, amit láttam, és látványosabb, mint a képeken. Ez egy ekkora felületi fényességű ködnél igen csak hihetetlenül hangzik, de én tényleg így éreztem. Habár sok részlet, amiről tudom, hogy megpillantható, az alacsony helyzet miatt még nem látszott, így is el tudtam veszni benne. A sötét köd OIII szűrővel áttetsző, számtalan kis ködpamacs hálózata. A Pelikán-köd ionizációs frontját nem tudtam megkülönböztetni, de már nem kellett sok hozzá. Kíváncsi vagyok, milyen lehet majd zenitben, már alig várom, hogy nyáron lerajzolhassam.

43x: Egy csillag pont a szélén fekszik, anélkül nem biztos, hogy megtalálom, bár nehezíti is valamelyest a megpillantását. OIII sokat segít ebben. Részlettelen kör, viszonylag nagy (4,5 ívperc). Legbelül talán egy nagyon kicsit halványabb. Szerintem tudtam volna részleteket is előhozni belőle, ha kellő időt fordítok rá.

43x: Hatalmas és nagyon halvány PL. Nem látszik az egész gyűrű, csak két szembenálló ív, közöttük valami derengés két-három csillag mögött. Szűrő nélkül csak sejthető, hogy van ott valami, de úgy oda kell képzelni a pontos helyéhez a térképen jelölt körvonalát, különben elveszik a háttérben, és nem vesszük észre. Úgy meg nincs mire szűrőt alkalmazni, ugyanis eléggé különbözik a többi PL-től, nem igazán tudni, mire lehet számítani.

273x: Ütköző pár. Egymáshoz kapcsolódva látszik két halvány galaxis alig kiemelkedve a háttérből, a jellegzetes körvonaluk nehezen ugyan, de kivehető. Előző nap még nem találtam meg. NGC 2419 közelében található az égen. 150x még egyként mutatja. Egyszer majd megpróbálom lerajzolni. Közelben egy apró lambda alakú fényesebb aszterizmusra bukkantam. Rá még visszatérek.

Újabb sarki fény, ez már hazulról is látszott. A kép viszont nem itthonról, hanem a szomszédból, az ausztriai Trahütten mellett készült, az alpesi hegyekben, ezerpárszáz méter magasan. Sajnos-nemsajnos még mindig nincs hőn áhított szegedi sarki fényem, úgy látszik, a VCSE idén a sarki fények idejére szervezte az észlelőhétvégéjét. Igazi giccsparádé. Hold, ikrek, sarki fény, szélturbinák világítanak a háttérben. Abszolút meglepődtem azon, hogy szabad szemmel is észlelhető volt. Ezen a szélességen, az elmúlt évtizedekből csak olyanokat találtam, melyek főleg kamerákon láthatók. Noha ez se volt színes a szemnek, de határozottan el lehetett különíteni fátylaktól.

Trahütteni észlelő hétvégén készült felvételem a sarki fényről.