Összes észlelés

Új, nagylátószögű okulár tökéletes próbája. Most teljesedett ki igazából az objektum, most volt igazán érdemes lerajzolni. Teljességgel uralja a látómezőt. Feltűnt az M32 is egy egyértelműen kivehető, viszonylag fényes, magjától kifelé szépen halványodó pacaként. Az Androméda magrégiója nagyon fényes, ilyen jó égen azonban a külsőbb részek adják a legtöbb csemegét: a galaxis végignyújtózik a látómezőn, több porsáv struktúrája pedig kifejezetten jól látszik. EL-sal még inkább feltűnnek a részletek. Ceruzarajz negatívja.

Gyönyörűen rajzolódik ki a köd struktúrája, még szűrő nélkül is. UHC szűrővel feltűnőbbé válnak a súlyzóformán kívüli régiók, illetve a súlyzó két végén lévő anyagcsoportosulások. A nagyjából kerek ködösség külső része valamivel fényesebbnek hat a belsőnél, míg a súlyzóforma egyértelműen elkülöníthető, uralja a látómezőt. A súlyzóforma határai élesek, míg a kerek ködösséget diffúzság jellemzi. Remek látvány, amely idővel egyre javul. Ceruzarajz negatívja, szűrő nélkül örökíti meg az objektumot.

Gyönyörű gömbhalmaz! 46x-sal inkább a külső régiók csillagait lehet elkülöníteni, 120x-sal már teljes a bontás. A halmaz maga kissé ellipszoid alakú, a magtól Ny-ÉNy felé kicsit eltolt, erre több csillag látható. A magrégió egyértelműen kivehető, a szélein elég hirtelen esik a fényesség, majd innentől kifelé a fényességcsökkenés kb. lineáris. Megkapóak a külsőbb régiókban felfedezhető csillagláncok, kisebb csoportosulások. Ceruzarajz negatívja.

A remek őrimagyarósdi égen majd' kisüti az ember szemét, nem tudtam megállni, hogy ne nézzek rá. A távcsőben 10-12 felhősáv mutatkozott a légköri viszonyoktól függően, mindegyik különböző színben pompázva. A sötétebb területek barnák, narancsok, a világosabbak bézsek, latte-színűek. A kép kifejezetten kontrasztos. Sajnos a GRS nem tűnt fel. A poláris régiókban folyamatos átmenet látszik, az egyenlítői sávban némi forma, habosság is kivehető. A Galilei-holdak hasonló fényességűek, némi szín kivehető az Io-n és az Europán. Ceruzarajz negatívja.

Először a Jupitert néztem meg, az azóta eltelt időben sajnos romlott az ég, de még így is elvarázsol, mint mindig. A Cassini-rés könnyen kivehető, az Encke-rés a közepes seeing révén inkább csak sejthető. A gyűrűk egyértelműen fényesebbek a bolygónál, dőlésszögük egy tavalyi észleléssel összehasonlítva észrevehetően csökkent. Mivel nem sokkal oppozíció után vagyunk, a bolygó alig vet árnyékot a gyűrűkre. A bolygón megfigyelhető több sötétebb, barnás felhősáv, a legtöbb terület azonban sárgásbézs színt mutat. Ceruzarajz negatívja.

A 60 képes panorámaképet a VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor egyik derült estéjén sikerült megvalósítani, amikor már besötétedett teljesen és elkezdődtek az észlelések. Már két évvel ezelőtt is tervezett volt a fotó elkészítése, azonban vagy az időjárás, vagy időhiány tette lehetetlenné az elkészítését. 

Nagyítás: 35x Tisztán, teljesen fel tudom bontani 5-6 csillagra. Nagyon halványak a csillagok, fényességük egyforma, színük fehér. Az alak, amit ki veszek egy négyzetet megközelítő négyszög egy ötödik csillaggal, ami az egyik csúcs mellett van akkora távolságra, mint a többi egymástól.

35-szörös nagyításnál a halmaz teljesen felbontható csillagokra. A csillagok fényessége hasonló, kivéve három jóval fényesebbet, ők egy háromszögként határolják a halmazt a látómezőn belül. A háromszög majdnem szabályos. A csillagok fehéres-kékesek. A nyílthalmaz nem fér bele teljesen a látómezőbe.

A 35-szörös nagyításban és a ~60%-os átlátszóságnál nem látszik többnek ez a halmaz egy szmötyinél, de örülök, hogy megtaláltam a Nyíl csillagkép gömbhalmazát. Elég nehezen veszem észre, de ha sokáig nézem, elkezd derengeni a mélyégobjektum és ki tudom venni.

35-szörös nagyításban korong alakúnak látom a VCSE-n belül Almacsutka-ködnek nevezett planetáris ködöt. Csak egy homogén pacát tudok kivenni ebben a nagyításban, körvonalai halványak és központi csillagot nem látok.

35-szörös nagyításban nagyon nehezen veszek ki korongalakot, szinte csak pontnak látom egy kis homályos szegéllyel a halmazt. A peremét nem tudom kivenni. A halmaz fokozatosan olvad bele a háttérbe, a középső magot pedig csak egy csillagnyi pontnak látom. Az észlelést egy vékony fátyolfelhő nehezítette meg.

35-szörös nagyításban nem mutat eltérést a kör alaktól. A pereme halvány, nem látom. A központi magja hirtelen válik ki a halmazban, de a halmaz többi része fokozatosan halványodik kifelé, így mondhatni, hogy a háttérbe is fokozatosan olvad bele. Visszatérve a maghoz, az viszonylag nagy a gömbhalmaz egészéhez képest, nem tudom felbontani csillagokra.

A csillagalakzat 35-szörös nagyításban teljesen felbontható csillagokra. Fényességük hasonló, szinte egyformának látom. A látómező közepén kirajzolódik a jellegzetes trapéz alakzat, felette pedig egyvonalban további 6 csillag. Mind a 10 csillagot egyformán fehérnek látom.

A nem különösebben fényes galaxis É-D irányban megnyúlt, rudas galaxis. A mag enyhe dudurként jelentkezik a rúd közepén, de nincs koncentrált fényesedés. Elfordított látással kezdenek kibontakozni a spirálkarok. A rúd északi végéből kelet felé kanyarodó kar rövidebbnek látszik, mint az átellenes oldalon levő. A látómezőrajz átmérője 0.8°, 100x nagyítás.

Időpont: 2021.08.13. 01:20:35 UT Kivágat a halszemes fotóból.

Időpont: 2021.08.13. 01:20:35 UT Gyönyörű többszörös felvillanást produkáló Kappa Cygnida tűzgömb. Nyoma több mint fél percen át látható volt. Szerencsés felvétel, a meteor épp behullott a jobb felső sarokba.

Időpont: 2021.08.10. 00:59 UT Kivágat a halszemes felvételből.

Időpont: 2021.08.09. 01:34 UT Kivágat a halszemes fotóból.

Időpont: 2021.08.09. 00:38 UT

300x nagyitasban már csillagaira bomlott, amikor a légkör épp megnyugodott pár másodpercre. Nagyjából homogén világos