De régen rajzoltam a Holdat... nem is értem miért (ja, hogy rengeteg időbe telik a kidolgozás, ha az ember perfekcionista...), hiszen most is eszméletlen élményt nyújtott a barangolás és a különböző felszínformák felderítése. Alig tudtam betelni ezzel a komplexummal, nagy kár, hogy már ment le a Hold, és fátyolfelhős volt az ég alja, mert így elromlott a seeing, és rengeteg részlet maradt felfedezetlen vagy kidolgozatlan. A Janssenben feltűnő kiemelkedések, és a környező, szinte szimmetrikusan elhelyezkedő kráterek miatt nem tudok nem egy macska-pofit belelátni.... Érdekes megfigyelni azt is, hogy milyen sok dombocska lóg át a Hold már megvilágítatlan részére, és hogy milyen sok apró kráter figyelhető meg a nagyobb testvéreik között.