Egy korszerű észlelésfeltöltő
Az amatőrcsillagászat fizetés és tiszteletdíj nélkül végzett csillagászat. Egy-egy mélyég-objektum vagy üstökös megtekintése, látványának, alakjának, részleteinek megtekintése például morfológiai vizsgálatnak számít. Ki sportként, ki kikapcsolódásként, ki élvezetből nézegeti az égitesteket különbző távcsövekkel, vagy éppen le is fotózza őket.
A csillagászat régi és folyamatosan fennálló problémája a keletkező adatok olyan tárolása, ami sokaknak – lehetőleg mindenkinek – hozzáférhető, könnyen kereshető, felhasználható. Az amatőrcsillagászatban egyes észlelések később tudományos célokra hasznosítva lesznek, pl. változócsillagászati megfigyelések, meteormegfigyelések stb. Ezeket másképp kell tárolni, mint a leíró jellegű észleléseket. Leíró jellegűek pl. a mélyég-objektumok, üstökösök, bolygók, holdkráterek kinézetének, szín- és fényességviszonyainak, látható jellegzetességeinek szöveges, rajzos vagy fotografikus megörökítése. Sokszor vagyunk kíváncsiak arra, a másik mit lát a távcsövével, mennyi részletet, milyen halvány objektumot, hogyan tud megörökíteni egy-egy jellegzetességet. Érdekes számunkra, melyik távcsővel egy adott égitest hogyan néz ki, és ugyanolyan műszerrel ki milyen eltérésekkel észlel.
Ugyancsak érdekes megőrzni az észleléseket az utókornak, mutatni amatőrcsillagászati aktivitásunkat, és inspirálni egymást a jelenben további megfigyeléseket végezni, az időt hasznosan eltölteni.
Magyarországon és külföldön is több adatbázis létezik, némelyik általános, más csak bizonyos fajta észlelésekre koncentrál. (Ilyen pl. hazánkban az MCSE észlelésfeltöltője vagy a MAFE észlelőrétje.) Ezek összekapcsolása elméletben, technikailag lehetséges. Minket az inspirált a saját adatbázisunk létrehozására, hogy a legkorszerűbb és a kor igényeinek megfelelő kinézettel (design-nal) és kereshetőséggel, könnyű feltöltéssel bíró adatbázisunk legyen.
Minden kedves tagtársunknak és barátunknak figyelmébe ajánljuk észlelési adatbázisunkat, ahová feltölthetik saját észleléseiket, legyen az szöveges, rajzos vagy fotografikus megfigyelés. Az eszleles.hu használatának feltétele csak egy ingyenes regisztráció. Az adatbázisba mindenki feltöltheti észlelését, és megnézheti a másét, összehasonlításokat tehet.
A VEGA észlelőrovatait is a jövőben erre az oldalra alapozva kívánjuk összeállítani.
A regisztráció után lehetőség van – de nem kötelező! - rövid bemutatkozást és elérhetőséget (pl. E-mail címet, facebook oldalt stb) megadni. Fel lehet iratkozni hírlevélre is.
Az eszleles.hu nem üresen indul. Máris több mint 700 észlelést tartalmaz – elsősorban mélyégészlelést -, amik a VEGA korábbi számaiban jelentek meg, vagy amiket a VCSE-hez eljutattak a megelező években. A legtöbb észlelés Varga Györgytől származik eddig.. Hasznos negatív észleléseket is fel lehet tölteni, pl. ha jó égen egy nyílthalmaz nem látszik egy adott műszerrel. Az adatbázis előnye, hogy míg a VEGA számait ugyan élvezettel lehet lapozgatni kézbe véve a régi lapszámokat vagy a neten olvasgatva, ott mégis számról számra elszórva találhatók meg az észlelések itt-ott. Az adatbázisban viszont egyszerre látjuk őket, így kevesebb munkával több észlelés van egyszerre a szemünk előtt.
Az adatbázis természetesen hasznos lehet célpontok válogatására is, ha valaki szeretné tudni, mit lenne érdemes a saját távcsövével megfigyelni. Például lehetséges a saját távcsövünkkel egyező, vagy ahhoz hasonló átmérőjű, fényerejű távcsővel m egfigyelt objektumokat eőkeresni, és aztán azokat magunk is megfigyelhetjük.
Reméljük, barátaink, tagtársiank, amatőrcsillaász ismerőseink hasznosnak és használhatónak találják az adatbázist, és a jövőben használni is fogják, mind észlelések feltöltése, mind korábbi észlelések tanulmányozása szempontjából.
Legújabb feltöltések
LBN 643, LDN 1357, 1355, 1358 - Cassiopeia
Lynds fényes - és sötét ködöket listázó katalógusának néhány tagja alkotja a Segítő kéznek nevezett formációt a Cassiopeia csillagképben. A látványos alakzat fényes tagja az SU Cassiopiae nevezetű, saját Napunknál 19-szer nagyobb sárgásfehér óriáscsillag által megvilágított, kékesen fénylő, LBN 643 jelzésű felhő. Magát a kezet az LDN 1357, a kar részeit pedig az LDN 1355 és 1358 katalógusjelű sötét porködök alkotják. A másik kiemelkedő objektum a jobb alsó sarokban az RZ Cassiopeiae-vel szomszédos, VdB 7 katalógusjelű, vöröses árnyalatú ködösség.
Tovább az észleléshez »
NGC 6334 Macskatappancs-köd
A korábbi felvételemet dolgoztam fel újra, ezúttal Pixinsight segítségével. 2023.06.13-án Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem a Skorpió csillagképben található, NGC 6334 katalógusszámú "Macskatappancs-ködről". Ugyan itthonról is megfigyelhető, de meglehetősen alacsonyan van ez a látványos emissziós köd, ugyanakkor Namíbiában egészen a zenitig emelkedik. A fénykép elkészítéséhez monokróm kamerát és keskenysávú, hidrogén-oxigén-kén szűrőkészletet választottam. A ködösség hidrogénben és kénben gazdag, viszont csak egy kevés oxigén található benne. A feldolgozást ezúttal a Hubble-paletta szerint végeztem: a kén lett a vörös szín, az oxigén lett kék, a hidrogénnek meg maradt a zöld. A ködösség a nevét a macskák talpához hasonló formája adja, a kép alján lévő három ovális forma a három lábujj, felette a macska talpán lévő párnás rész :) A "ujjakban" és a felvétel felső részén könnyen megfigyelhető az oxigénben gazdag terület. John Herschel fedezte fel a Dél-Afrikában található Jóreménység fokáról, 1837-ben. 5 500 fényévre található tőlünk, sugara 40 fényév. A köd egy csillagkeletkezési régió, gyors ütemben születnek új csillagok a ködöt alkotó hidrogénből.
Tovább az észleléshez »
LDN 1251 - Horgászhal-köd - Deep Field
Sziasztok! Több szempontból is érdekes, meg talán tanulságos lehet a kép. Az egyik szempont, hogy beleőszültem volna, hogyha ezt kitelepülésekkel fotóztam volna meg, akkor valószínűleg már feküdnék a kétköbösben... Vagy éppen még egy év, mire összejött volna az expómennyiség, ami talán sosem elég. Tehát itt nagy segítség és kényelem volt a NINA rendszer nyitható tető alá rakása. DLSR géppel olyan 40-50 órákig is sikerült gyűjteni expósorozatokat, de kb. 150-200 képnél már nem javult sokat a kép minősége, azonban a hűtött CMOS kamerával egyre látványosabb lett a kép 10-20-30-50 óránál a kvantumhatásfok miatt. Rengeteg képet látok fent 150-200 órával, szóval lehetne még ezt fokozni. A hűtött monokróm CMOS egy Bortle 3-as ég alól gyűjtötte a fényt. Magyarország sok szempontból eléggé problémás az égbolt terén. Ha derült, akkor a nyugodtság rossz, vagy éppen csak az ember látja derültnek, de közben nagyon vékony fátylak úsznak amik beleszólnak a kép minőségébe. Az alsó 1km párás, de ez a kép csak 275méteren készült. Szerencsére a modern CMOS technológiának, ennél az objektumnál igen csak mélyre sikerült menni az univerzumban. Látni ezt a hatalmas 15 fényév hosszúsággal rendelkező ködöt, mely majdnem eltakarja a galaxisokat... Látni, hogy itt születnek a csillagok tőlünk nem is olyan "messze", 1000 fényévre. Feldolgozáskor egyszerűen még nem tudom mi a szentgrál, csak szimplán alignoltam a csatornákat, majd külön-külön levontam a gradienst ami valószínűleg felhők. Az egész kübli mattfekete és minden LED le van takarva: tehát minden fényforrás ki van zárva. Ami zavaró az pld a Jupiter fénye. :) Bár az ebben az esetben jó helyen volt, nem okozott problémát. Csatornák illesztése után levettem a csillagokat, majd felgörbéztem a képet és utána raktam vissza a csillagokat = ízlés kérdése. Vagy ötször nekifutottam, így tetszett. A háttérnek azért vannak apró hibái, tehát nem sikerült tökéletesre a gradiensek levonása. A távcsőben a legapróbb hiba szintén egy nagy átok tud lenni. Ennek a távcsőnek jelenleg egy baja van, az pedig az egész. Hiába a karbontubus, de az vékony, emiatt a beépített merevítővel együtt kókad az egész kamerarendszer. A kamera alatt egyszerűen behajlik a tubus, emiatt csak úgy tudtam kb. 98%-os jusztírpontosságot elérni, ha nyomtam a lézert erővel, mintha csak kamera lett volna rajta. Nem annyira feltűnő a hiba, de azért rendesen piszkálta a csőröm. Azt gondoltam 800mm-en elég a vezetőtávcső által a pontosság de nem. Van 290MM kamerám, lett OAG rendszer, így beállítás után megtáltosodott a távcső. Korábban mindig láttam, hogy van egy minimális bemozdulás, hiába a jó vezetés. Na most a probléma megszűnt: a csillagok teljesen kerekek. Hiába a jó ég, a seeing erősen változó. Ennél a képnél az átlagos seeing az 2,5 jó indulattal, de akkor ki kéne zárni az 1-2es seeinggel rendelkező csontderült egeket? Fel fogok ide tölteni egy statisztikát, hogy mennyi derült volt az év folyamán. Hát nem sok... Inverzben szebb lenne. A párás égbolt ( és a koszos korrektor meg a tükör ) rákfenéje a fényes csillag. Ezért a Horgászhal szemét óvatosan kezeltem görbékkel, ami jótékony hatással volt a galaxisokra is. A fényes csillaggal még egy kellemetlenségre fény derült hamar, az pedig, hogy a távcső lemozdult a pólusról. Az alépítmény a nagy szeptemberi esőkben picit elmozdult, ezért csak azt vettem észre, hogy a szokásosnál többet korrigál és hibázik a távcső. Ezek után havonta ellenőrzök pólust. Sajnos mostanábam nem vagyok aktív a galériákban. Picit elfáradtam ebben a netezgetésben... inkább pakolok téglát, vagy építek még egy távcsövet, stb, de azért jó volt találkozni többetekkel a MAFE CSK2024-en. :D Direkt korán mentünk és későn jöttünk, hogy legyen idő mindenkivel bandázni... de az a 4 óra is kevésnek bizonyult. Azért itt is csendben figyelem ám, hogy mennyi sok szép és érdekes képeket hoztok, motiválva magamat arra, hogy fotózzak, vizuzzak a szép csillagos égbolt alatt. :) Hát köszi, ha elolvassátok ezt az Egri Csillagok írást, de már leírtam, hogy mivel töltöttem el azt a ... 110 órányi derültet. :)
Tovább az észleléshez »
IC1805 Szív-köd
Ezt a 6 mozaikból készült képet 4 éjszakán át fotóztam, és a közel 500db nyers képből, mindössze 280db-ot sikerült feldolgozni a köd, és pára miatt. Ez az IC 1805 képe, más néven Szívköd. Ez egy körülbelül 7500 fényévnyire lévő emissziós köd a Cassiopeia csillagképben. A ködöt a középponthoz közeli, Melotte 15 néven ismert nyílt csillaghalmaz okozza, amely több olyan csillagot tartalmaz, amelyek tömege közel ötvenszerese a mi Napunk tömegének.
Tovább az észleléshez »Friss hozzászólások
Bácsi Csaba - 2024-11-24 10:49:51
A kép 2023.11.23. -án készült 18.30-kor.
Csizmadia Szilárd - 2024-11-17 17:15:25
Ahhoz képest, hogy ez csak egy rövid expozíció, remekül látszik az üstököscsóva szálas szerkezete is! Ennyit számít egy nagy fénygyüjtő-képességű távcső.
Csizmadia Szilárd - 2024-11-17 16:59:07
Nagyon tetszik a képed! Apró pontosítás: Rima Ariadaeus, Rima Hyginius (egyes számban).
Kelemen Tamás - 2024-11-15 10:19:09
Azta, nagyon jó egybe látni a jelölésekkel!
Hírek
VEGA észlelések feltöltve
2021-05-20
A VEGA a Vega Csillagászati egyesület folyóirata, amelyben évtizedek óta publikálva vannak az amatőrcsillagászati megfigyelések. Ezeket összegyűjtve, rendezett formában elérhetővé tettük weboldalunkon.
A VEGA-ban közel 30 évre visszamenőleg találhatunk amatőrcsillagász megfigyeléseket. Most végre lehetőség nyílik hosszú idő távlatából újraolvasni egy-egy adott csillaghalmaz, üstökös, vagy épp nóva megfigyelést. Érdekes lehet felfedezni, az idő folyamán milyen változások látszanak - akár a természet változása, akár a távcsövek, eszközök fejlődése miatt.
Elindult az észlelésfeltöltő!
2021-05-19
A Vega Csillagászati Egyesület elindította a saját észlelésfeltöltőjét, nem csak a tagjainak. Bárki ingyenesen regisztrálhat, és feltöltheti akár képes, akár szöveges észleléseit, asztrofotóit. Célunk, hogy hosszútávra és szervezetten, kereshető formában megőrizzük a magyar amatőrcsillagász társadalom hosszú évek alatt gyűjtött megfigyeléseit.
Folyamatosan fejlesztjük az oldalt.
Az oldalon szabadidőnkben, bármilyen profit nélkül dolgozunk,
de a terveink listája hosszú. Ahogy időnk engedi, egyre több
funkcióval szeretnénk ellátni oldalunk (amatőr)csillagász társaink
örömére