Az amatőrcsillagászat fizetés és tiszteletdíj nélkül végzett csillagászat. Egy-egy mélyég-objektum vagy üstökös megtekintése, látványának, alakjának, részleteinek megtekintése például morfológiai vizsgálatnak számít. Ki sportként, ki kikapcsolódásként, ki élvezetből nézegeti az égitesteket különbző távcsövekkel, vagy éppen le is fotózza őket.
A csillagászat régi és folyamatosan fennálló problémája a keletkező adatok olyan tárolása, ami sokaknak – lehetőleg mindenkinek – hozzáférhető, könnyen kereshető, felhasználható. Az amatőrcsillagászatban egyes észlelések később tudományos célokra hasznosítva lesznek, pl. változócsillagászati megfigyelések, meteormegfigyelések stb. Ezeket másképp kell tárolni, mint a leíró jellegű észleléseket. Leíró jellegűek pl. a mélyég-objektumok, üstökösök, bolygók, holdkráterek kinézetének, szín- és fényességviszonyainak, látható jellegzetességeinek szöveges, rajzos vagy fotografikus megörökítése. Sokszor vagyunk kíváncsiak arra, a másik mit lát a távcsövével, mennyi részletet, milyen halvány objektumot, hogyan tud megörökíteni egy-egy jellegzetességet. Érdekes számunkra, melyik távcsővel egy adott égitest hogyan néz ki, és ugyanolyan műszerrel ki milyen eltérésekkel észlel.
Ugyancsak érdekes megőrzni az észleléseket az utókornak, mutatni amatőrcsillagászati aktivitásunkat, és inspirálni egymást a jelenben további megfigyeléseket végezni, az időt hasznosan eltölteni.
Magyarországon és külföldön is több adatbázis létezik, némelyik általános, más csak bizonyos fajta észlelésekre koncentrál. (Ilyen pl. hazánkban az MCSE észlelésfeltöltője vagy a MAFE észlelőrétje.) Ezek összekapcsolása elméletben, technikailag lehetséges. Minket az inspirált a saját adatbázisunk létrehozására, hogy a legkorszerűbb és a kor igényeinek megfelelő kinézettel (design-nal) és kereshetőséggel, könnyű feltöltéssel bíró adatbázisunk legyen.
Minden kedves tagtársunknak és barátunknak figyelmébe ajánljuk észlelési adatbázisunkat, ahová feltölthetik saját észleléseiket, legyen az szöveges, rajzos vagy fotografikus megfigyelés. Az eszleles.hu használatának feltétele csak egy ingyenes regisztráció. Az adatbázisba mindenki feltöltheti észlelését, és megnézheti a másét, összehasonlításokat tehet.
A VEGA észlelőrovatait is a jövőben erre az oldalra alapozva kívánjuk összeállítani.
A regisztráció után lehetőség van – de nem kötelező! - rövid bemutatkozást és elérhetőséget (pl. E-mail címet, facebook oldalt stb) megadni. Fel lehet iratkozni hírlevélre is.
Az eszleles.hu nem üresen indul. Máris több mint 700 észlelést tartalmaz – elsősorban mélyégészlelést -, amik a VEGA korábbi számaiban jelentek meg, vagy amiket a VCSE-hez eljutattak a megelező években. A legtöbb észlelés Varga Györgytől származik eddig.. Hasznos negatív észleléseket is fel lehet tölteni, pl. ha jó égen egy nyílthalmaz nem látszik egy adott műszerrel. Az adatbázis előnye, hogy míg a VEGA számait ugyan élvezettel lehet lapozgatni kézbe véve a régi lapszámokat vagy a neten olvasgatva, ott mégis számról számra elszórva találhatók meg az észlelések itt-ott. Az adatbázisban viszont egyszerre látjuk őket, így kevesebb munkával több észlelés van egyszerre a szemünk előtt.
Az adatbázis természetesen hasznos lehet célpontok válogatására is, ha valaki szeretné tudni, mit lenne érdemes a saját távcsövével megfigyelni. Például lehetséges a saját távcsövünkkel egyező, vagy ahhoz hasonló átmérőjű, fényerejű távcsővel m egfigyelt objektumokat eőkeresni, és aztán azokat magunk is megfigyelhetjük.
Reméljük, barátaink, tagtársiank, amatőrcsillaász ismerőseink hasznosnak és használhatónak találják az adatbázist, és a jövőben használni is fogják, mind észlelések feltöltése, mind korábbi észlelések tanulmányozása szempontjából.
A jó idő besegített és sikerült a Vénuszt is rögzíteni fókusz nyújtása nélkül.
Tovább az észleléshez »Nem a legjobb égi lehetőségek voltak de szerettem volna egy képet a szaturnuszról ezzel a gyűrűvel.
Tovább az észleléshez »Igyekeztem nem agyon gyalázni a képet, sajna hamar zajozodik ezekhez nem értek még annyira de ennyit sikerült tálalnom. Siril és ps ben volt szerkesztve. Az NGC 2175 nyílt halmaz (más néven OCL 476 vagy Cr 84) egy nyitott halmaz az Orion csillagképben, diffúziós ködbe ágyazva. Giovanni Batista Hodierna fedezte fel 1654 előtt, egymástól függetlenül pedig Karl Christian Bruhns fedezte fel 1857-ben. Az NGC 2175 körülbelül 6350 fényévnyire van a Földtől. Az őt körülvevő köd a Sharpless katalógusa Sh 2-252, és megjelenése miatt néha Majomfej-ködnek is nevezik.
Tovább az észleléshez »Első felvételem az uj tubussal, hát megszenvedtem rendesen a képpel. 2 hónap alatt csak 11 órát tudtam exponálni rá, vagy dolgoztam vagy rossz idő volt. Nagyon tanulnom kell a kidolgzást de vannak nagyon jo videok a neten, és sok jo ember aki tud irányt is mutatni. Egy este kezdtem a pacmannel utána ha nem láttam a majomfejet vettem fel, ez lesz a következő képem. Iszonyatosan sok expo kell hogy egy kép jó legyen és ne tul zajos. Ebben sajnos a kevés óra miatt nem nagyon lehet éleket huzni ugyhogy sok expon leszek rajta. Észrevételként jegyzem meg hogy a filterrel voltak halós csillagok bővel ps ben próbáltam ugyahogy eltüntetni. Sirilben és Ps ben volt a kép szerkesztve. Az NGC 281-et egy emissziós köd vesz körül. Az NGC 281 egy Bok-globula az IC 1591 jelzésű, pár száz fiatal csillagból álló halmazában. A Bok-globulák 10-50 naptömegű, egy fényévnél általában kisebb átmérőjű, átlátszatlan molekulafelhők. Sokan, nagy csoportokban fordulnak elő, és a kiterjedt csillagközi Az egyre növekvő gravitációs terüknek köszönhetően még több anyagot szívnak magukba, míg végül átesnek a kritikus ponton és a saját gravitációs terük révén még jobban összezsugorodnak. Fejlődésük végén csillag vagy csillagok születhetnek belőlük. Az ilyen és ehhez hasonló csillagkeletkezési régiók kulcsszerepet játszanak az anyagnak a csillag- és bolygókeletkezést megelőző kémiai fejlődésében.molekulafelhők kisebb anyagcsomóiként jönnek létre.
Tovább az észleléshez »Bácsi Csaba - 2024-12-13 20:49:11
Az egyik "mumus " objektumom, mindig nehezen találom meg. Nagyon szép felvétel, szép kontrasztosak a spirálkarok, gyönyörűen látszanak az előtércsillagok.
Bácsi Csaba - 2024-11-24 10:49:51
A kép 2023.11.23. -án készült 18.30-kor.
Csizmadia Szilárd - 2024-11-17 17:15:25
Ahhoz képest, hogy ez csak egy rövid expozíció, remekül látszik az üstököscsóva szálas szerkezete is! Ennyit számít egy nagy fénygyüjtő-képességű távcső.
Csizmadia Szilárd - 2024-11-17 16:59:07
Nagyon tetszik a képed! Apró pontosítás: Rima Ariadaeus, Rima Hyginius (egyes számban).
2021-05-20
A VEGA a Vega Csillagászati egyesület folyóirata, amelyben évtizedek óta publikálva vannak az amatőrcsillagászati megfigyelések. Ezeket összegyűjtve, rendezett formában elérhetővé tettük weboldalunkon.
A VEGA-ban közel 30 évre visszamenőleg találhatunk amatőrcsillagász megfigyeléseket. Most végre lehetőség nyílik hosszú idő távlatából újraolvasni egy-egy adott csillaghalmaz, üstökös, vagy épp nóva megfigyelést. Érdekes lehet felfedezni, az idő folyamán milyen változások látszanak - akár a természet változása, akár a távcsövek, eszközök fejlődése miatt.
2021-05-19
A Vega Csillagászati Egyesület elindította a saját észlelésfeltöltőjét, nem csak a tagjainak. Bárki ingyenesen regisztrálhat, és feltöltheti akár képes, akár szöveges észleléseit, asztrofotóit. Célunk, hogy hosszútávra és szervezetten, kereshető formában megőrizzük a magyar amatőrcsillagász társadalom hosszú évek alatt gyűjtött megfigyeléseit.
Folyamatosan fejlesztjük az oldalt.
Az oldalon szabadidőnkben, bármilyen profit nélkül dolgozunk,
de a terveink listája hosszú. Ahogy időnk engedi, egyre több
funkcióval szeretnénk ellátni oldalunk (amatőr)csillagász társaink
örömére