Mezei Balázs
Kohoutek 1-16
A címbeli planetáris köd (költőibb nevén PK 94+27.1) a Sárkány csillagképben található, kb. 7000 fényév távolságban. A kékes színű központi csillaga kb. 15 magnitúdó fényességű forró, pulzáló, DS Dra jelű változócsillag. A köd látszólagos átmérője ~1,6 ívperc. A felvétel bal oldalán jelölt vörös csillag az IY Dra jelű Mira típusú változócsillag. A másik kérdekesség a planetáris alatt jelölt KUV18217+6419 jelű kvazár, távolsága kb. 3.4 milliárd fényév, fényessége 14.2magnitúdó. A képen néhány csillag fényességét is jelöltem.
Tovább az észleléshez »
IC1848
Az asztrofotósok körében népszerű Lélek-köd keleti része. A nyers képek 2020-ban készültek.
Tovább az észleléshez »
NGC6888 v2
A Sarkló-ködként is ismert, a tejút sűrű csillag és gázfelhőjében látható objektumot a WR136 jelű vörös óriáscsillag ledobott anyaga hozta létre és a csillag ultraibolya sugárzása gerjeszti fénylésre. A vörös szín a gerjesztett hidrogéngáz a kék a kétszeresen ionizált Oxigén jelenlétére utal.
Tovább az észleléshez »
NGC6888
A Sarkló-ködként is ismert, a tejút sűrű csillag és gázfelhőjében látható objektumot a WR136 jelű vörös óriáscsillag ledobott anyaga hozta létre és a csillag ultraibolya sugárzása gerjeszti fénylésre. A vörös szín a gerjesztett hidrogéngáz a kék a kétszeresen ionizált Oxigén jelenlétére utal. A köd közepes - nagy amatőrtávcsövekkel vizuálisan is megfigyelhető.
Tovább az észleléshez »
NGC6888
A Sarkló-ködként is ismert, a tejút sűrű csillag és gázfelhőjében látható objektumot a WR136 jelű vörös óriáscsillag ledobott anyaga hozta létre és a csillag ultraibolya sugárzása gerjeszti fénylésre. A vörös szín a gerjesztett hidrogéngáz a kék a kétszeresen ionizált Oxigén jelenlétére utal. A köd közepes - nagy amatőrtávcsövekkel vizuálisan is megfigyelhető.
Tovább az észleléshez »
Sh2-112
A fotózott emmissziós köd a Hattyú csillagképben, a Deneb csillagtól nyugatra található. A feldolgozás a hamis színes Hubble-paletta szerint történt, a csillagok az RGB képekből készültek, valós kalibrált színnel.
Tovább az észleléshez »
LBN248, LBN241 és Herbig-Haro 425 a Hattyúban.
A kép a Tejút Hattyú csillagképbeli szakaszának egyik ritkán fotózott területe, a gamma Cyg.-től északkra. A felső részen az LBN 241 emissziós köd részlete, középen az LBN248 emissziós - reflexiós köd, az alsó negyedben pedig a Herbig-Haro 425 objektum látszik. A keskenysávú képek Zalaegerszegről, az LRGB képek a VCSE nyári táborában készültek.
Tovább az észleléshez »
Stock 23 és az Sh2-202 hidrogénfelhők
A fotózott terület a Zsiráf és a Kassziopeia csillagképek határán található. A Stock 23 ritkás nyílthalmaz vizuálisan is megfigyelhető, a vörösen derngő hidrogénfelhő 20perces Hidrogén alfa nyersképen éppen hogy kivehető. Érdekesség, hogy a Sky & Telescope újság 1978 márciusi számának Mély-ég csodák rovatában Walter Scott Houston, John Pazmino amatőrcsillagász felfedezéseként hivatkozott rá, mivel egyetlen katalógusban sem szerepelt. Stock 1966-ban Stock 23-ként katalogizálta, de feledésbe merült, mígnem Pazmino "újra felfedezte", így 1978 óta sok amatőr csillagász megfigyelési célpontja lett. A Stock nyílthalmazok katalógusa: https://clearskies.eu/wp-content/uploads/2021/06/Stock-Open-Clusters-index.pdf
Tovább az észleléshez »
Abell 85 / CTB1
A Kassziopeia csillagképben található ez meglehetősen nagy szupernóva maradvány. Távolsága körülbelül 10 ezer fényév, és majd 10 fényév átmérőjű, a látszólagos mérete nagyjából a teleholddal egyezik meg. A robbanás 10ezer éve történt. A vöröses színek a hidrogén alfa és kén II, a kék szín az oxigén III emissziós vonalakból származnak.
Tovább az észleléshez »
Sh2-240 / Simeis 147
A Spagetti-köd néven is ismert szupernóva maradvány a Bika és Szekeres csillgképek határán található. A kép a megközelítőleg 3 fok kiterjedésű objektum egy részletéről (62x45 ívperc) készült keskenysávú (köd) és RGB (csillagok) szűrőkkel 2023 december 18 és 2024 január 31 között.
Tovább az észleléshez »
Sh2-140
A Cepheusban találató HII emissziós köd izgalmas területnek ígérkezett, a feldolgozásnál azonban kemény diónak bizonyult. A köd H-alfa és SII szűrőkkel a csillagok RGB szűrrőkkel készültek. ~4 órányi OIII kép is készült, de végül nem használtam fel.
Tovább az észleléshez »
IC166
A fotózott nyílthalmaz a Kassziopeia csillagképben, gazdag csillagmezőben található. A kép szerint a halmaz nagyrészt vörös csillagokból áll, kora alapján középkorúnak osztályozott halmaz. A képek gyenge légköri nyugodtság mellett készültek.
Tovább az észleléshez »
Abell 74
Ez az idős planetáris köd a Róka csillagképben található, távolságát a források eltérően adják meg, 1120 illetve 2450 fényév. A központ csillaga egy fehér törpe, a köd közepén látható fényes csillag alatt megtalálható kék színű, 17,1 magnitúdós csillag. Látszólagos mérete ~13x15 ívperc. A köd felületi fényessége nagyon alacsony, 20 perces Hidrogén alfa képeken alig, a 20 perces OIII képeken pedig egyáltalán nem látszik.
Tovább az észleléshez »
Bagoly-halmaz NGC 457
A Kassziopeia csillagképben található halmazról két éjszaka (noveber 4-5) készítettem képeket jó átlátszóság, de nagyon nyugtalan légkörön keresztül. Érdemes felkeresni vizuáliasan, akár kistávcsővel is.
Tovább az észleléshez »
Holdfogyatkozás 2023 okt. 28.
A képek ideje: 21:47 - 21:56 - 22:33 - 22:48
Tovább az észleléshez »
Sh2-124
A fotózott terület a Hattyú csillagképben, az M39 nyílthalmaztól északkeletre található, Sh2-124 jelű emissziós és a körülötte látható sötétködökről készült. Ez a terület ugyan halványabb, mint a népszerű Észak-Amerika, vagy Pelikán ködök, de megérte a rá fordított, közel 29 órányi expozíciót.
Tovább az észleléshez »
Sh2-124
A fotózott terület a Hattyú csillagképben, az M39 nyílthalmaztól északkeletre található, Sh2-124 jelű emissziós és a körülötte látható sötétködökről készült. Ez a terület ugyan halványabb, mint a népszerű Észak-Amerika, vagy Pelikán ködök, de megérte a rá fordított, közel 29 órányi expozíciót.
Tovább az észleléshez »
Sh2-114
A fotózott terület a Hattyú csillagképben található emissziós köd. A szokatlan, szálas megjelenése valószínűleg forró, óráscsillagok szele és a környező csillagközi hidrogéngáz kölcsönhatásának eredménye. A köd a forró csillagok ultraibolya sugárzása által ionizált, főleg hidrogén fénykibocsájtásának köszönhetően fénylik.
Tovább az észleléshez »
LoTr5
A ködöt 1980-ban fedezte fel AJ Longmore és SB Tritton. Távolsága a Gaia mérései szerintnagyjából 1650 fényév, átmérője körülbelül 3,6 fényév, látszólagos mérete kb. 9 ívperc. Központi csillaga bináris kettőscsillag típusú változó fényességű. A keskenysávú képek Zalaegerszegről a házunk tetejéről készültek 2023 év április 9 és május 10 között. Az LRGB felvételek a Vega Csillagászati Egyesület Ausztriai összejövetelén Trahüttenben, 2023 április 21-22-23.-án készültek.
Tovább az észleléshez »
Messier101 + SN 2011ixf
A Messier 101 katalóguszámú galaxisban felrobbant SN 2011fe jelű szupernóva képe 6 éjszaka képeiből válogatva. A nyersképek 2023 május 21-22-23-25-26-29.-i éjszakákon készültek.
Tovább az észleléshez »
Abell31
Az Abell31 az egyik legnagyobb ismert méretű öreg planetáris köd. Távolsága kb. 2000 fényév, átmérője közel 10 fényév. Központi csillaga egy apró, de nagyon forró, 85ezer°C-os fehér törpe, mérete nagyjából négyszerese a Földének. Tömege körülbelül fele akkora, mint a Napunk tömege, ami azt jelenti, hogy egykoron valószínűleg kétszeres Naptömegű csillag lehetett. Az elvesztett anyagát az idők folyamán a csillagszelek elfújták el. Legalább egymilliárd évnyi „normális” életet követve a csillagszelek jellemző sebességéből ítélve a drasztikus tömegvesztés folyamata körülbelül 130 ezer éve kezdődhetett. A köd viszonylag nagy sebességgel, déli irányban mozog, itt jellegzetes ív alakú lökéshullám látható, ahol a köd anyaga a környező csillagközi anyaggal való kölcsönhatás során összenyomódik. Az ellenkező oldalon a gáz viszonylag szabadon mozog, itt a köd határa meglehetősen diffúz. A képen a kék szín az oxigén, a piros a hidrogén jelenlétére utal. Annak ellenére, hogy a kék a szülőcsillag környezetében látszik, az oxigén valószínűleg az egész ködben jelen van, de csak a fehér törpéhez közel kap elegendő gerjesztő sugárzást, hogy világítson.
Tovább az észleléshez »
Purgathofer-Weinberger 1
A PuWe1 egy meglehetősen nagy, halvány planetáris köd a Hiúz csillagképben, melyet 1980-ban Alois Purgathofer és Ronald Weinberger fedeztek fel a Palomar Sky Survey felvételein. A köd az egyik legnagyobb látszó méretű és a hozzánk legközelebbi planetáris az égen. Részletesebb leírás: http://vcse.hu/purgathofer-weinberger-1-planetaris-kod-a-hiuz-csillagkepben-mezei-balazs/#more-11372
Tovább az észleléshez »
Sh2-173
Az Sh2-173 a Kassziopeia csillagképben található, nagyrészt hidrogént tartalmazó emmisziós köd, melyre jellegzates alakja miatt az "Operaház Fantomja" néven is hivatkoznak. A kép Halfa- RGB összeállítás, a H alfa réteget csillagtalanítva használtam fel. A csillagok színe kalibrált, a ködösség színét én alakítottam.
Tovább az észleléshez »
C/2022 E3 (ZTF)
C/2022 E3 (ZTF) üstökös 24/25.-i éjszakán. Távcső: 250/960 Newton Kamera QHY294mono Expo.:4x60x20 másodperc LRGB A képek jan.24. 23:50 és jan. 25 1:35 között készültek, utána befelhősodött.
Tovább az észleléshez »
C/2022 E3 (ZTF)
A felvételek 2023 január 11.-én hajnali 3 és 5 óra között készültek. A fotózást a város fényszennyezése mellett a telehold is nehezítette.
Tovább az észleléshez »
Simeis 57
A Propeller-köd a Hattyú csillagképben, a Gamma Cygni-től észak-keleti irányban található, a Cygnus X nevű molekuláris felhőhöz tartozik. A köd főleg a Hidrogén alfa hullámhosszán sugároz, az oxigén III és kén II vonalak gyengék.
Tovább az észleléshez »
Messier 37
A kép két, holdfényes, de tiszta éjszaka első felében készült a lenyugvó, Cepheus csillagképbeli M37 nyílthalmazról, holdfázis ~60%.
Tovább az észleléshez »
Buborék köd
A Kassziopeia -Cepheus csillagképek határán található C11, NGC7635 Sh2-162 katalógus nevekkel jelzett emissziós köd komplexumról készült. A kép készítése részben egy kísérlet volt, ugyanis a cmos kamerákról olvasottak szerint a sok rövid expozíciós idejű képekkel is jó eredmény érhető el. A gain beállítást úgy választottam meg, hogy az érzékelőből kiolvasott 1 elektron a jel digitálissá átalakításnál egy analóg - digitális (ADU) értéknek feleljen meg, ez a kamera "unity gain"-je. A rövid expozíciók haszna annyi biztosan volt, hogy soha nem voltak ilyen szép kerek csillagaim. A kép jobb alsó sarkában a GN23.15.3 katalógusszámú reflexiós köd látható. A felvételek szeptember 13-14-17-23-25-26-30 és október 1-3.-i éjszakákon készültek.
Tovább az észleléshez »
Sim 306
A kép a VCSE trahütteni észlelő hétvégéjének első két éjszakáján készült. Ez az első kép, ahol reflexiós és porködöt fotóztam, ezt az objektumot kifejezetten jó égbolt alól szerettem volna megörökíteni. Ritkán jutok tiszta, fényszennyezés mentes égbolt alá, hát most sikerült, ilyen ég alatt távcsővel, pláne fotós felszereléssel még nem voltam. Felejthetetlen volt az égbolt, amikor éppen rendben ment a képrögzítés, a vizuális észlelők között bóklászva a távcsövekbe nézve a létvány beleégett az emlékezetembe. Az észlelőrét óriási volt, messze elsétálva, vagy Rafit követve el lehetett elmélkedni azon, hogy az égről mi, hova vet árnyékot. A fotós célpontom a Lacerta csillagképben található, van itt minden, amit LRGB technikával városból megpróbálni sem érdemes: - LBN435 molekulafelhő, melynek legmarkánsabb része V0375 Lacertae változócsillag körüli rész, (a gekko feje) itt több Herbig-Haro objektum is található. A képen megfigyelhető vörös sáv az Sh2-126 jelű nagyobb léptékű HII terület része. Ennyit a tudományról. A távcső jusztírja nem volt éppen tökéletes, ezt érkezéskor elmulasztottam ezt ellenőrizni. Lehetett volna több, jobb képet készíteni, de erre csak mint egy szuvenírre tekintek, maga az ottlét, az éjszakák és a nappalok is, a csapat (na meg az a tafelspitz! ) felejthetetlen volt. Rá lehet szokni.
Tovább az észleléshez »
Cygnus hidrogénfelhői
A kép 2021 nyarán készült 2 paneles mozaik. A kép közepe a Sadr (gam Cyg) -től ~2,5 fokra északra található az NGC6914 reflexiós köd mellett. A kép nagyrészt Ha és Sii csatornákból áll, az Oiii jel nagyon gyenge. Távcső, kamera vezérlés: N.I.N.A. Képfeldolgozás: Astro Pixel Processor, Pixinsight
Tovább az észleléshez »
IC443
A képek zalaegerszegi házunk kertjéből, fényszennyezett, de jó átlátszóságú éjszakán készültek. A 18. -i éjszaka kissé párás volt a légkör. Feldolgozás: - korrekciós képek (flat-dark-bias), stack, RGB kép összeállítása, színegyensúly állítása: Astro Pixel Processor - utómunka: fényesség-kontraszt állítás: ImagesPlus 6.5, zajszűrés: Topas Labs DenoiseAI. A képen "sima" RGB, a Ha csatorna a vörös rétegbe került. Itt a színek valóságosabbak, részletekben viszont szegényebb a kép. Az ojjektumról: a köd egy nem is olyan nagyon régen (30-300e éve) felrobbant szupernóva maradványa. Őseink akár láthatták is, szép lehetett. A mérete kb 50 ívperc, több, mint 1,5x-ese a telihold átmérőjének. A fényes csillag, ami a képen majdnem elvitte a bulit, az Eta Geminorum (Propus). A főtükör bevonata igen ramaty állapotban volt, ennek eredménye a csillag körüli "csodálatos" halo. A medúzára emlékeztető alakja nem annak köszönhető, hogy a szülő csillag krumpli alakú volt, hanem a táguló gáz a környezetében lévő változatos sűrűségű és eloszlású csillagközi anyaggal való kölcsönhatásnak.
Tovább az észleléshez »
SH2-155 Barlang Köd
A barlang köd részlete a nemrég elkészült, saját gyártású távcsövemmel. A főtükör saját készítésű, az optikák foglalata Tóth János (Sabi) munkája. A vezetés Off-axis toldat segítségével, ASI120mm mini kamerával, PHD2 szoftverrel történt. Képrögzítéshez az Astro Photography Tools szoftvert használtam. FELDOLGOZÁS: ASTRO PIXEL PROCESSOR (FLAT-DATK-BIAS KORREKCIÓK-RGB KÉP ÖSSZEÁLLÍTÁSA) UTÓMUNKA: IMAGES PLUS 6.5, FITSWORK. A kép hamis-színes, a színcsatornák keverési arányát sajnos nem jegyeztem fel. Lépték: 1,32”/pixel. Megpróbáltam az alapanyagból kihozni a legtöbb részletet, ennek a kissé "durva" megjelenés lett az ára.
Tovább az észleléshez »