A Messier 1 egy szupernóva maradvány a Bika csillagképnél. Biztos igen látványos lehetett 1054-ben a szupernóva, ami robbant, melynek fényessége meghaladta a Vénusz fényét, igaz utóbbi egy bolygó és nem szcintillál a légkör hatására. Tehát az akkori csillagászok egy az időjárástól függően egy vibráló fényes csillagot láthattak. Manapság ezen a helyen egy ködösség van, pontosabban egy szupernóva-maradvány, melyet távcsöves bemutatókon meg szoktunk mutatni a téli időszakban.

A felvételt hasonló módszerrel csináltam, mint a korábbi keskenysávos képet. Nem biztos, hogy ez a jó megoldás, hogy a HOO képre rá van blendézve az SII-re definiált aranyszínű réteg, de az eredmény nem lesz olyan rossz szerintem.

Az OIII kivételével a H-alfa és az SII holdfényes égen készült, de volt olyan, hogy az SII-nél egyszerűen már bevilágított a Hold a távcsőbe. A fotózáskor nem voltak rossz egek, sőt ebben az időszakban nagyon sokszor voltak jó átlátszóságú égboltok, tehát a Teliholdnál is bőven jött az információ a szűrővel.

A csillagmező külön lett kezelve, ám az RGB képeket nemtudtam felhasználni, ugyanis annyira alacsonyan volt már a téma, hogy belógtak a cserjék és emiatt a csillagok profilja eléggé problémás lett, így kihagytam a másfél órányi RGB adatot, helyette mesterséges RGB lett az SHO-ból kikeverve.