Számomra a lehető legizgalmasabb és legnehezebb fotóm a lehető legnagyobb élményekkel.

A Zselicben 2023.január 30-án hajnali 1kor derült ki, így rögtön ráállítottam a távcsövet az üstökösre és elsőre benne volt a látómezőben, holott a KStars nem nagyon akarta megtalálni.

Az üstökös gyorsan mozgott a látómezőben, így minden 20 percenként odébbtoltam a távcsövet. Végül hajnali fél 6ra lettem kész vele, majd zártam a tetőt.

Másnap következett az alapkép, melynél "abbahagytam" a fotózást, de ekkor az üstökösnek már hűlt helye volt. Azért választottam ezt a taktikát, mert az üstökös ioncsóvájánál a két galaxis nagyon megtetszett és össze akartam komponálni vele. Utólag néztem, hogy a két galaxis távolsága kb. 430 millió fényév.

Mindkét nap éjjel a VCSE tagtársakkal tartottam a kapcsolatot. Mindenki nagyon izgult már , hogy bármilyen szettel láthassa az üstököst.

Oké, hogy a nyersek megvannak, na de más kérdés volt, hogy SiriL programmal még soha nem stackeltem üstököst, de csak kétszer használtam össz-vissz, szóval két nap úgy zajlott le, hogy már stackeléssel meg Winsorized sigma teisfiamkappa clippinggel álmodtam...

És ez az egész nemrég még most is, mert a hűtött cmossal nem volt gond, de a 6D képeit már nem akarta megenni normálisan a program, amire megint órák voltak rájönni, hogy miért.

SiriL előtt Nebulosityvel összeraktam a képet, de akkor meg az ioncsóva lett kettős a ... talán az üstökös elfordulása vagy a kúphiba miatt... az is lehet, hogy a pólusról elmászott a távcsőmechanika.

Végül már ragadó szemmel de úgyéreztem, hogy a kép nagyjából kész. Sokkal jobb lett volna, ha nem a szomszéd 5 x 700W-os lámpája világít be, Bortle 5re cseszve az égboltot, meg némi brikettszénfüst is jó helyre került, de ígyis örülök, hogy számomra idegen kamerával, idegen programmal ezt így megtudtam csinálni.