A Mare Humorum nyugati felén fekvő, 37 km átmérőjű Liebig remek látványt nyújtott a mai ég alól. Hónapok óta nem volt ennyire szikrázóan derült, minden észlelhető részlet látszott a Holdfelszínen. A kivételes körülményekkel megsegítve rengeteget időztem a kráternél, ugyanis rengeteg érdekesség volt megfigyelhető a környezetében. Azonnal feltűnő két kisebb parazitakráter, illetve egy nagyobb, teljesen árnyékba burkolódzó terület az északkeleti krátersáncon túl. A krátereket romos dűlők, finoman emelkedő kráterfalak kötik össze, míg a tőlük nyugatra található területek jelentősen világosabbak. A Liebig kráterfalai simák, árnyéka szinte kígyózik, belseje sima, lapos.