A tegnapi Vénusz-fedés random vizuálisan igen nehéz lehetett, ha valaki próbálta, de binokulárral már tök jól lehetett észlelni, távcsővel meg pláne, főleg, hogy nagyjából csontderült volt az országban. Készítettem videót a fedés pillanatáról, kicsi távcsővel a közelítésről és külön külön az objektumokról is.

Számomra talán ez volt a legkülönlegesebb pillanat, amikor már nagyon közel járt a Vénusz a Holdhoz. Olyan, mint amikor egy űrszonda a Vénusz után elsuhan a Hold mellett hintamanővert használva és látván eltűnik a bolygó az égi kísérőnk mögött... Vagy akár "Űrodüsszeia" élmény az "együttállásról".

Legnehezebb feladat a dinamikakülönbség összedolgozása volt, ezért pld a Holdat végletekig kellett görbézni és kicsit meg is sínylette az egészet, de sebaj.

Véleményem szerint megérte. Lehetett volna az is, hogy hagyom a fenébe, azt csak nézegetem vagy inkább helyette telepítem az új SQM rendszert, de még az is készlett a nap végére. :D