Hosszú idő után újra derült ég köszöntött az asztrofotós társadalomra. Igaz, hogy az átlátszóság nem volt a leg tökéletesebb, de minden képen ki kellett használni. Így esett a választásom a mélyég objektumok tárházából az ebihal ködösségre, mely csillagvizsgálómból ideális pozícióban helyezkedett el. Az IC 410 a Földtől 12 000 fényévre, az Auriga (Szekeres) csillagképben található , és az Ebihal-köd becenevet kapta a középpont felé úszni látszó, ebihal alakú porfelhők miatt. Az Ebihal-köd több mint 100 fényév átmérőjű ionizált hidrogéngázból álló régió, melyet az NGC 1893 nyílt csillaghalmazból származó töltött részecskék – úgynevezett csillagszelek – folyamai faragnak és formálnak.